Keresés

Keresési eredmények

• Az influencer marketing hatása a fogyasztói motivációra és tudatosságra az étrend-kiegészítők piacán - Feltáró kutatás

  31-42

  Rimóczi Csilla

  Alekosz Mária

  Megtekintések száma:

  366

  A tanulmány az influencer marketing fogyasztói motivációra és tudatosságra gyakorolt hatását vizsgálja az étrend-kiegészítők piacán. A közösségi média rohamos térnyerése és a mindennapi életbe való beépülése az influencer marketinget a fiatalabb generációk – különösen az Y és a Z korosztály – elérésének egyik legdinamikusabb és legbefolyásosabb eszközévé tette. A kutatás célja feltárni, hogy az influencer marketing miként befolyásolja a vásárlási döntéseket, különös tekintettel az egészségtudatos életmód terjedésére. A szekunder és primer kutatások együttesen segítettek azonosítani az étrend-kiegészítők piacán a fogyasztói magatartást meghatározó legfontosabb trendeket és motivációkat. Ennek keretében hat kvalitatív, mélyinterjú készült Y és Z generációs résztvevőkkel. Az interjúk rávilágítottak az egészségtudatosság, a közösségi média hatása és az influencerek hitelességébe vetett bizalom kiemelt szerepére. A fogyasztók motivációi között az egészségmegőrzés, az energiaszint növelése és a kényelem domináltak, ugyanakkor az influencerek által ajánlott termékekkel szembeni szkepticizmus továbbra is érzékelhető. Az eredmények szerint az influencer marketing különösen erősen hat a Z generációs fogyasztókra, akiknél a hitelesség és a tudományos megalapozottság kulcsszerepet játszik. A Y generációs résztvevők ezzel szemben kritikusabbak voltak az influencerekkel szemben, és nagyobb mértékben támaszkodtak szakértői véleményekre. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy nélkülözhetetlen a felelősségteljes influencer marketing és a fogyasztók hiteles, átlátható tájékoztatása. Ez magában foglalja a félrevezető információk kockázatának mérséklését, valamint a tudományosan alátámasztott kommunikáció előtérbe helyezését. Az eredmények hozzájárulnak annak jobb megértéséhez, hogy a generációs különbségek miként alakítják az étrend-kiegészítők iránti fogyasztói elkötelezettséget, és hangsúlyozzák a szabályozott, etikus marketinggyakorlatok fontosságát.
  
  JEL Codes: M31, I112

• A termékinformáció fogyasztói magatartást befolyásoló hatása az élelmiszervásárlás során

  73-83

  Soós Gabriella

  Megtekintések száma:

  303

  A fenti szakirodalmi áttekintés rámutatott arra, hogy fogyasztók a vásárlást megelőzően, annak folyamán és azt követően is számtalan információval találkoznak, melyek befolyásolják magatartásukat. Az élelmiszeripar és -kereskedelem, a kormányzat szereplőinek közös feladata a fogyasztók korrekt, érthető, informatív támogatása, amellyel a vásárlók a saját adottságaiknak legmegfelelőbb termékeket tudják kiválasztani és fogyasztani. Az alkalmazott termékszerkezet visszahat az egészségi állapotukra és körforgásszerűen befolyásolja további magatartásukat.
  A fogyasztók vizsgálata sok területet érint. A demográfiai és földrajzi tényezők mellett fontos a személyiségjegyek minél behatóbb tanulmányozása annak érdekében, hogy a célpiac információkkal szembeni reakcióját megérthessük. A könnyebben kategorizálható tulajdonságok, mint például a végzettség, foglalkozás mellett fontos a tudásszint és az esetleges hiedelmek meghatározása, amely alapvetően befolyásolja az információkeresés és -feldolgozás folyamatát. A használt információforrások szegmentumonként különböznek, így ezt mindig termékspecifikusan és célcsoportonként kell meghatározni.
  A megfelelő információk biztosításához a termékcímke fontos eszközt jelent, melyet egyrészt törvényi előírások határoznak meg, másrészt a marketing funkcióknak is érvényre kell jutniuk ezek tervezésekor. Az egyszerűen megfogalmazott, érthető, hihető információk pozitívan hatnak a fogyasztóra, míg a bonyolult, érthetetlen, vagy túl sok információ a vásárlás elutasítását vonhatja maga után.

  JEL-kódok: M31, P36

• Borfogyasztási szokások Magyarországon

  3-20

  Lenkovics Beatrix

  Soós Gabriella

  Lugasi Andrea

  Megtekintések száma:

  191

  A borkészítés és -fogyasztás országonként jelentősen eltér, ami a világ különböző bortermő régióinak sokszínűségéből és a fogyasztói preferenciák különbözőségéből adódik. A borágazat egy globális piac, ahol a borfogyasztási és -termelési trendek folyamatosan változnak. Az elmúlt évtizedekben a világ borpiaca teljes átalakuláson ment keresztül, és a magyar borkultúra is jelentős változásokon esett át. Minden korszak minden kultúrájának megvolt a maga elképzelése a borról, a borkészítésről és a borfogyasztásról. A borágazatnak a fogyasztói szokások változása is kihívást jelent. A kutatás célja a hazai fogyasztók borfogyasztási szokásainak megismerése. A vizsgálat feltérképezi a borválasztás szempontjait, a borfogyasztás és a borvásárlás helyszíneit. Magyarországon a borfogyasztás kis részét képezi a mindennapi fogyasztásnak. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a borfogyasztás hazánkban ma jövedelemfüggő. A jövedelmi helyzet javulása növeli a borfogyasztás gyakoriságát. További eredmények szerint a borvásárlás nagyobb mértékben történt magasabb jövedelmű és iskolázottabb emberek körében, ami hasonló a legtöbb ország fogyasztói közönségéhez. Az átalakulást új, tudományos eredményeken alapuló szőlészeti és borászati technológiák megjelenése, a minőségi borok iránti kereslet növekedése, a termelői tudatosság elterjedése és az igényes borfogyasztói réteg megjelenése generálta.

  
  JEL-kódok: L83, M31

• Helyi élelmiszer termékek fogyasztásának hajtóerői a fiatal fogyasztók körében

  21-39

  Beke Lisányi Judit

  Balázsné Lendvai Marietta

  Kovács Ildikó

  Megtekintések száma:

  560

  A fenntartható élelmiszer-fogyasztás jövőbeli trendjei közé tartozik többek között a rövid élelmiszer-ellátási láncok terjedése, amely párosul a fogyasztói magatartás megváltozásával: például a termékinformációk iránti növekvő érdeklődés, a helyi termelők és a helyben előállított élelmiszerek iránti bizalom. A szakirodalom egyre többet foglalkozik a helyi vagy alternatív élelmiszerekkel, amelyek a vásárlói „fekete doboznak” nevezett fogyasztói magatartás problémáját kvizsgálják. Jelen cikk célja, hogy azonosítsa a fiatalok egészséges és minőségi termékek vásárlásához kapcsolódó legjelentősebb mozgatórugóit, ezek a kíváncsiság, az egyediség és a tapasztalat. Kutatásunk célja, hogy a figyelmet kifejezetten a fiatal generációkra irányítsuk, mivel korábbi kutatások szerint ez a szegmens a leginkább nyitott a fenntartható élelmiszer-fogyasztásra. Kvantitatív vizsgálatot végeztünk 18 és 45 év közötti válaszadókkal. Az online kérdőív a termékjellemzőkre, a belső és külső motivációs elemekre, valamint a demográfiai jellemzőkre összpontosított. A tanulmány eredményei támogathatják a vezetői döntéshozatalt, és további tudományos kutatások alapjául szolgálhatnak.
  
  JEL-kódok: A13, F64, M21, O13, P46

• Sportaktivitás és étrend-kiegészítők fogyasztásának összefüggései

  35-48

  Liska Fanny

  Kovács Ildikó

  Veres Zoltán

  Megtekintések száma:

  1087

  Az étrend-kiegészítők fogyasztásával és a fogyasztók motivációival kapcsolatos korábbi kutatások kimutatták, hogy a szabadidős- és versenysportban széles körben elterjedt fogyasztásuk mögött különböző motivációk húzódnak meg. Jelen kutatás a főbb táplálékkiegészítő kategóriák fogyasztását vizsgálja, kapcsolatot keresve a különböző szabadidős sportok űzése és az étrend-kiegészítő fogyasztás között. A kutatás kitér az életkorral való összefüggések vizsgálta.  A kérdőíves felmérést telefonon végeztük, főként szabadidősport tevékenységet végzők körében. Összesen 236 érvényes válasz érkezett. A minta nemek szerint kiegyensúlyozott, korcsoportonként pedig szándékoltan felülreprezentálja a fiatalabb szegmenseket. A kutatásban megkérdezett szabadidősportolók többsége a potenciálisan stabil fogyasztók közé tartozik. Mindössze 10% nem fogyaszt és nem is tervezi étrend-kiegészítők fogyasztását. A telefonos lekérdezés rögzítette a táplálékkiegészítők főbb típusait (vitaminok és ásványi anyagok; aminosavak, fehérjék; esszenciális zsírok stb.), valamint a preferált sportolási formákat (eszközmentes és eszközigényes aerob és kardió jellegű mozgásformák; fitnesz és csapatsportok). Az étrend-kiegészítők fogyasztásának céljáról elmondható, hogy a fő motiváló tényező az egészség megőrzése, ezt követi a fizikai közérzet javítása, a porcok védelme, az izomtömeg növelése, majd a teljesítmény fokozása. A kutatás többek között feltárta az étrend-kiegészítők fogyasztási motivációinak korcsoportonkénti különbségeit, a sporttípus és az étrend-kiegészítő fogyasztás közötti kapcsolatot. Az egészségmegőrzés mint motiváció átível a különböző korosztályokon, azonban a porcvédelem és a fizikai közérzet javítása inkább a 25+ és a 35+ korosztályra jellemző, míg az izomtömeg és a teljesítmény növelése céljából fogyasztott étrend-kiegészítők a minta fiatalabb oldalára tolódnak el.  Sportáganként eltérő mintázatok jelennek meg, csak a vitaminkészítmények fogyasztásának kiemelkedő aránya azonos. Az eszköz nélküli aerob és kardió mozgásformát végzők 91%, az eszközigényes aerobic és kardió 88% és a fitnesz sportolók 85%-os arányban fogyasztanak naponta többször, naponta egyszer vagy hetente többször vitaminkészítményeket. Az eredmények arra utalnak, hogy az étrend-kiegészítők használatának elsődleges mozgatórugója az egészségmegőrzés, de fontos szempont a termékismeret is, hiszen a túlzott fogyasztás akár egészségkárosodáshoz is vezethet.
  
  JEL-kódok: I12, M31, Z2