Keresés
Keresési eredmények
-
A termékinformáció fogyasztói magatartást befolyásoló hatása az élelmiszervásárlás során
73-83Megtekintések száma:347A fenti szakirodalmi áttekintés rámutatott arra, hogy fogyasztók a vásárlást megelőzően, annak folyamán és azt követően is számtalan információval találkoznak, melyek befolyásolják magatartásukat. Az élelmiszeripar és -kereskedelem, a kormányzat szereplőinek közös feladata a fogyasztók korrekt, érthető, informatív támogatása, amellyel a vásárlók a saját adottságaiknak legmegfelelőbb termékeket tudják kiválasztani és fogyasztani. Az alkalmazott termékszerkezet visszahat az egészségi állapotukra és körforgásszerűen befolyásolja további magatartásukat.
A fogyasztók vizsgálata sok területet érint. A demográfiai és földrajzi tényezők mellett fontos a személyiségjegyek minél behatóbb tanulmányozása annak érdekében, hogy a célpiac információkkal szembeni reakcióját megérthessük. A könnyebben kategorizálható tulajdonságok, mint például a végzettség, foglalkozás mellett fontos a tudásszint és az esetleges hiedelmek meghatározása, amely alapvetően befolyásolja az információkeresés és -feldolgozás folyamatát. A használt információforrások szegmentumonként különböznek, így ezt mindig termékspecifikusan és célcsoportonként kell meghatározni.
A megfelelő információk biztosításához a termékcímke fontos eszközt jelent, melyet egyrészt törvényi előírások határoznak meg, másrészt a marketing funkcióknak is érvényre kell jutniuk ezek tervezésekor. Az egyszerűen megfogalmazott, érthető, hihető információk pozitívan hatnak a fogyasztóra, míg a bonyolult, érthetetlen, vagy túl sok információ a vásárlás elutasítását vonhatja maga után.JEL-kódok: M31, P36
-
Az influencer marketing hatása a fogyasztói motivációra és tudatosságra az étrend-kiegészítők piacán - Feltáró kutatás
31-42Megtekintések száma:480A tanulmány az influencer marketing fogyasztói motivációra és tudatosságra gyakorolt hatását vizsgálja az étrend-kiegészítők piacán. A közösségi média rohamos térnyerése és a mindennapi életbe való beépülése az influencer marketinget a fiatalabb generációk – különösen az Y és a Z korosztály – elérésének egyik legdinamikusabb és legbefolyásosabb eszközévé tette. A kutatás célja feltárni, hogy az influencer marketing miként befolyásolja a vásárlási döntéseket, különös tekintettel az egészségtudatos életmód terjedésére. A szekunder és primer kutatások együttesen segítettek azonosítani az étrend-kiegészítők piacán a fogyasztói magatartást meghatározó legfontosabb trendeket és motivációkat. Ennek keretében hat kvalitatív, mélyinterjú készült Y és Z generációs résztvevőkkel. Az interjúk rávilágítottak az egészségtudatosság, a közösségi média hatása és az influencerek hitelességébe vetett bizalom kiemelt szerepére. A fogyasztók motivációi között az egészségmegőrzés, az energiaszint növelése és a kényelem domináltak, ugyanakkor az influencerek által ajánlott termékekkel szembeni szkepticizmus továbbra is érzékelhető. Az eredmények szerint az influencer marketing különösen erősen hat a Z generációs fogyasztókra, akiknél a hitelesség és a tudományos megalapozottság kulcsszerepet játszik. A Y generációs résztvevők ezzel szemben kritikusabbak voltak az influencerekkel szemben, és nagyobb mértékben támaszkodtak szakértői véleményekre. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy nélkülözhetetlen a felelősségteljes influencer marketing és a fogyasztók hiteles, átlátható tájékoztatása. Ez magában foglalja a félrevezető információk kockázatának mérséklését, valamint a tudományosan alátámasztott kommunikáció előtérbe helyezését. Az eredmények hozzájárulnak annak jobb megértéséhez, hogy a generációs különbségek miként alakítják az étrend-kiegészítők iránti fogyasztói elkötelezettséget, és hangsúlyozzák a szabályozott, etikus marketinggyakorlatok fontosságát.
JEL Codes: M31, I112 -
Borfogyasztási szokások Magyarországon
3-20Megtekintések száma:316A borkészítés és -fogyasztás országonként jelentősen eltér, ami a világ különböző bortermő régióinak sokszínűségéből és a fogyasztói preferenciák különbözőségéből adódik. A borágazat egy globális piac, ahol a borfogyasztási és -termelési trendek folyamatosan változnak. Az elmúlt évtizedekben a világ borpiaca teljes átalakuláson ment keresztül, és a magyar borkultúra is jelentős változásokon esett át. Minden korszak minden kultúrájának megvolt a maga elképzelése a borról, a borkészítésről és a borfogyasztásról. A borágazatnak a fogyasztói szokások változása is kihívást jelent. A kutatás célja a hazai fogyasztók borfogyasztási szokásainak megismerése. A vizsgálat feltérképezi a borválasztás szempontjait, a borfogyasztás és a borvásárlás helyszíneit. Magyarországon a borfogyasztás kis részét képezi a mindennapi fogyasztásnak. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a borfogyasztás hazánkban ma jövedelemfüggő. A jövedelmi helyzet javulása növeli a borfogyasztás gyakoriságát. További eredmények szerint a borvásárlás nagyobb mértékben történt magasabb jövedelmű és iskolázottabb emberek körében, ami hasonló a legtöbb ország fogyasztói közönségéhez. Az átalakulást új, tudományos eredményeken alapuló szőlészeti és borászati technológiák megjelenése, a minőségi borok iránti kereslet növekedése, a termelői tudatosság elterjedése és az igényes borfogyasztói réteg megjelenése generálta.
JEL-kódok: L83, M31 -
Helyi élelmiszer termékek fogyasztásának hajtóerői a fiatal fogyasztók körében
21-39Megtekintések száma:599A fenntartható élelmiszer-fogyasztás jövőbeli trendjei közé tartozik többek között a rövid élelmiszer-ellátási láncok terjedése, amely párosul a fogyasztói magatartás megváltozásával: például a termékinformációk iránti növekvő érdeklődés, a helyi termelők és a helyben előállított élelmiszerek iránti bizalom. A szakirodalom egyre többet foglalkozik a helyi vagy alternatív élelmiszerekkel, amelyek a vásárlói „fekete doboznak” nevezett fogyasztói magatartás problémáját kvizsgálják. Jelen cikk célja, hogy azonosítsa a fiatalok egészséges és minőségi termékek vásárlásához kapcsolódó legjelentősebb mozgatórugóit, ezek a kíváncsiság, az egyediség és a tapasztalat. Kutatásunk célja, hogy a figyelmet kifejezetten a fiatal generációkra irányítsuk, mivel korábbi kutatások szerint ez a szegmens a leginkább nyitott a fenntartható élelmiszer-fogyasztásra. Kvantitatív vizsgálatot végeztünk 18 és 45 év közötti válaszadókkal. Az online kérdőív a termékjellemzőkre, a belső és külső motivációs elemekre, valamint a demográfiai jellemzőkre összpontosított. A tanulmány eredményei támogathatják a vezetői döntéshozatalt, és további tudományos kutatások alapjául szolgálhatnak.
JEL-kódok: A13, F64, M21, O13, P46 -
Az édes ízzel kapcsolatos fogyasztói preferenciák vizsgálata
21-30Megtekintések száma:41A kutatás célja a magyar lakosság cukor-, édesítőszer-, édesség-fogyasztási szokásainak feltárása volt. Az online kérdőíves felmérés 2024 júniusában készült, 1000 fő részvételével. A kvótás mintavétel biztosította, hogy a minta reprezentatív legyen kor, nem, régió és településtípus szerint a 18 év feletti lakosságra. A kérdőív a fogyasztási szokások mellett az ismeretekre és demográfiai jellemzőkre is kitért. Az eredmények alapján a válaszadók többsége ragaszkodik a cukorfogyasztáshoz az íz és a megszokás miatt, miközben a cukor elutasításának fő oka az üres kalóriák kerülése és egészségi megfontolások. Az édesítőszerek használata elsősorban testsúlykontrollhoz, cukorbetegséghez és egészségtudatossághoz kapcsolódik, de az ízélmény kevéssé motiváló tényező. Az édességek fogyasztása rendkívül elterjedt: a válaszadók 99,1%-a valamilyen rendszerességgel fogyaszt ilyen termékeket. A „mentes” édességek közül a cukormentes változatok a legkeresettebbek, különösen a nők, a nagyvárosi lakosok és a krónikus betegséggel élők körében. A 2022-es adatokhoz képest nőtt az édességfogyasztás, és az édesítőszer-használat motivációjában előtérbe került a testsúlykontroll. A fogyasztói döntéseket továbbra is elsősorban az élvezeti szempontok befolyásolják, ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kap az egészségtudatosság, ami a cukormentes termékek iránti fokozódó érdeklődésben is tükröződik.
JEL-kódok: D11, D12, M31 -
Sportaktivitás és étrend-kiegészítők fogyasztásának összefüggései
35-48Megtekintések száma:1147Az étrend-kiegészítők fogyasztásával és a fogyasztók motivációival kapcsolatos korábbi kutatások kimutatták, hogy a szabadidős- és versenysportban széles körben elterjedt fogyasztásuk mögött különböző motivációk húzódnak meg. Jelen kutatás a főbb táplálékkiegészítő kategóriák fogyasztását vizsgálja, kapcsolatot keresve a különböző szabadidős sportok űzése és az étrend-kiegészítő fogyasztás között. A kutatás kitér az életkorral való összefüggések vizsgálta. A kérdőíves felmérést telefonon végeztük, főként szabadidősport tevékenységet végzők körében. Összesen 236 érvényes válasz érkezett. A minta nemek szerint kiegyensúlyozott, korcsoportonként pedig szándékoltan felülreprezentálja a fiatalabb szegmenseket. A kutatásban megkérdezett szabadidősportolók többsége a potenciálisan stabil fogyasztók közé tartozik. Mindössze 10% nem fogyaszt és nem is tervezi étrend-kiegészítők fogyasztását. A telefonos lekérdezés rögzítette a táplálékkiegészítők főbb típusait (vitaminok és ásványi anyagok; aminosavak, fehérjék; esszenciális zsírok stb.), valamint a preferált sportolási formákat (eszközmentes és eszközigényes aerob és kardió jellegű mozgásformák; fitnesz és csapatsportok). Az étrend-kiegészítők fogyasztásának céljáról elmondható, hogy a fő motiváló tényező az egészség megőrzése, ezt követi a fizikai közérzet javítása, a porcok védelme, az izomtömeg növelése, majd a teljesítmény fokozása. A kutatás többek között feltárta az étrend-kiegészítők fogyasztási motivációinak korcsoportonkénti különbségeit, a sporttípus és az étrend-kiegészítő fogyasztás közötti kapcsolatot. Az egészségmegőrzés mint motiváció átível a különböző korosztályokon, azonban a porcvédelem és a fizikai közérzet javítása inkább a 25+ és a 35+ korosztályra jellemző, míg az izomtömeg és a teljesítmény növelése céljából fogyasztott étrend-kiegészítők a minta fiatalabb oldalára tolódnak el. Sportáganként eltérő mintázatok jelennek meg, csak a vitaminkészítmények fogyasztásának kiemelkedő aránya azonos. Az eszköz nélküli aerob és kardió mozgásformát végzők 91%, az eszközigényes aerobic és kardió 88% és a fitnesz sportolók 85%-os arányban fogyasztanak naponta többször, naponta egyszer vagy hetente többször vitaminkészítményeket. Az eredmények arra utalnak, hogy az étrend-kiegészítők használatának elsődleges mozgatórugója az egészségmegőrzés, de fontos szempont a termékismeret is, hiszen a túlzott fogyasztás akár egészségkárosodáshoz is vezethet.
JEL-kódok: I12, M31, Z2
