Keresés
Keresési eredmények
-
Az ipar 4.0 transzformációs hatása a bormarketing és a borágazat folyamataira
55-64Megtekintések száma:225Az ipar 4.0 – más iparágakhoz hasonló módon – a borágazatot is transzformálja. A szőlészettől kezdve a borászati eljárásokon át a bormarketing és bor értékesítés területéig mindenhol megjelentek és számos jó gyakorlattal bizonyítottan hatékonyan is működnek az ipar 4.0 technológiái. Kijelenthető, hogy előbb-utóbb minden komoly piaci résztvevő be fogja építeni üzleti stratégiájába az ipar 4.0 egyes megoldásait – ellenkező esetben nehezen behozható és menedzselhető versenyhátrányt fog elszenvedni. Jelen tanulmány összefoglalja az első három ipari forradalom folyamatát és főbb jellemzőit, majd részletesebben elemzi a negyedik ipari forradalom és az ipar 4.0 fogalmát, történéseit, az ipar 4.0 innovációiban rejlő fejlődési lehetőségeket, illetve egyes társadalmi veszélyeket is. Ezt követően szakirodalomkutatás eredményeként feltárt esettanulmányok, példák segítségével szemlélteti az ipar 4.0 és a borágazat - illetve ezen belül elsősorban a bormarketing - kapcsolódási pontjait.
JEL-kódok: O3, O4, M310, M370, Z310, Z330 -
Az egészséges táplálkozás fogyasztói megítélése – Egy feltáró kutatás eredményei
57-66Megtekintések száma:1013Jelen kutatás legfőbb célkitűzése az volt, hogy feltárja a debreceni, vagy Debrecenben élő fogyasztók attitűdjeit az egészséges táplálkozással kapcsolatban, illetve az egészséges táplálkozás kivitelezhetőségét mindennapi életükben. A primer adatgyűjtés módszere a fókuszcsoportos interjú volt, két fókuszcsoportban eltérő (egészségpreventív és egészségrizikó) egészségmagatartással rendelkező, Debrecenben élő fogyasztók vettek részt. A két csoport eredményei rendkívül jól tükrözik, hogy a különböző egészségmagatartást mutató fogyasztók milyen eltérő véleménnyel rendelkeznek azonos kérdésekben. Az egészségpreventív csoport tagjai szerint az egészséges táplálkozás nagy szerepet játszik az egészségmegőrzésben és segít fenntartani testi, lelki jólétünket. Ezen csoport tagjairól elmondható, hogy igen tudatosak, ha az egészségük megőrzéséről van szó. Lehetőség szerint változatosan étkeznek, különös figyelmet fordítva az élelmiszerek összetételére, minőségére és frissességére, rendszeresen végeznek valamilyen sporttevékenységet és kerülik az egészségre ártalmas viselkedésformákat. Ezzel szemben az egészségrizikó magatartású fogyasztók úgy vélik, hogy az egészséges táplálkozás drága és rendkívül körülményes, mind a beszerzést, mind az elkészítést illetően. Emellett – habár elismerik, hogy szerepe egyre inkább felértékelődik és a médiában is egyre nagyobb figyelmet kap – szerintük ezt a fajta táplálkozást manapság szinte lehetetlen kivitelezni. Jelen kutatás korlátja, hogy feltáró jellegű, ennek megfelelően kismintás fókuszcsoportos vizsgálat történt, amely kvalitatív információkat szolgáltatott. Így az eredmények nem általánosíthatók a teljes sokaságra, viszont jól megalapoznak további jövőbeli kvantitatív vizsgálatokat, melynek során a feltárt összefüggéseket kérdőív segítségével lehet majd számszerűsíteni.
JEL besorolás: I12, M31
-
A fenntartható fejlődés értékei és az egészségtudatos életstílus elemzése középiskolás diákok körében
41-62Megtekintések száma:346Legfontosabb megállapításunk, hogy a középiskolások körében is megfigyelhetők azok a csoportok, amelyek az egyes fenntartható fejlődéshez kapcsolódó értékekkel azonosulnak.
A legtöbb kritika az önbevalláson alapuló kutatásokat azért éri, mert a valós cselekvést mérni csak korlátozottan képesek, mely jelen esetben is fennáll. Azonban látszik, hogy a Z generáció több mint felének fontosak az egészség- és környezetvédelemmel kapcsolatos, illetve a helyi értékek. Ez azt jelentheti, hogy a diákok jelentős része bevonható lehet a tudatos fogyasztói körbe, amennyiben megfelelő csatornán eljutnak hozzájuk a szükséges ismeretek, és lehetőségük van bizalmat kiépíteni a megfelelő termékekkel, szolgáltatásokkal. A fogyasztók jellemzően akkor vásárolnak „tudatosságot mutató” terméket, ha hisznek abban, hogy ezzel ténylegesen hozzájárulnak valamilyen környezeti vagy társadalmi kérdés megoldásához (KOVÁCS, 2013), és ez fokozottan igaz lehet erre az érzékeny, sok esetben szkeptikus korosztályra (SZÉKELY, 2013). Mivel ez a korosztály egy jól meghatározott helyen, az iskolában elérhető, így fontos, hogy minden, a tudatos cselekvéshez szükséges információt megkapjanak. Minél jobban informált egy fogyasztó, annál nagyobb az esélye annak, hogy a tudatos alternatívát választja, ezenkívül fontosak a vállalati és kormányzati intézkedések is, melyek segítségével még nagyobb sokasághoz juthatnak el hasznos információk és a javasolt cselekvésmódok (LÁNG, 2003). A kutatásban megjelenő csoportok közül is azokat érdemes a különböző irányzatokhoz közelebb hozni, amelyek valamilyen formában már egy-egy tudatos tevékenységben vagy magatartásformában benne vannak. Számukra esetleg a célok lesznek ismeretlenek, viszont a cselekvési hajlandóság várhatóan sokkal nagyobb, mint társaik körében (SZMIGIN et al., 2009). Mivel a C generáció tagjaihoz már elsősorban a „Mi”, azaz a többes szám első személyben megfogalmazott üzenetek jutnak el, így a nekik szánt marketingkommunikációs stratégiát érdemes a kutatási eredmények tükrében erre felépíteni. A cselekvési hajlandóság növelésére pedig olyan alkalmazásokat és mozgalmakat érdemes létrehozni, melyek nekik és róluk szólnak.
A négy különböző, feltárt csoport más és más kommunikációs stílusban érhető el. A Divatkerülő tudatosak szegmensének vizsgálata során önkéntes egyszerűségre hasonlító karaktert találtunk. Ez a mentalitás fakadhat a korosztály specialitásából, melyben a divat elutasítása, a különlegesség, az individuum előretörése a tanuló célja. Ez nem különbözik a korábbi generációktól. Viszont ebben a csoportban a trendek elleni lázadás mellett láthatjuk az általuk és a társadalom által közvetített értékek fontosságát, amelyek a hagyományok, az egészség, a természet. Ezt a csoportot leginkább a közös értékek és a különlegesség (a közösségen belül) üzenetével lehet elérni. Őket már nem kell meggyőzni a címben szereplő értékek fontosságáról, csupán napi rutinná tenni életükben ezek alkalmazását fogyasztói döntéseik meghozatalakor.
A második szegmens képezi azokat, akik másoktól várják a problémák megoldását. Saját felelősségüket az egészségük és a személyes környezetük kapcsán elhárítják, és csak önkifejezésüket érzik hangsúlyosnak. A Passzív „gólyák” kapcsán az érdektelenséget és a tudatos cselekvéstől való elfordulást láthattuk. Mind a második, mind a harmadik szegmens esetében a legcélravezetőbb saját felelősségük bemutatása, illetve megerősítése lenne. Ez a két csoport jellemzően alsóbb évfolyamokon tanul, így az iskolai oktatás keretében is több idő van a bevonásukra.
A Tudatos Individualisták azok, akik elvi szinten a leginkább magukénak érzik a LOHAS csoport értékeit. Náluk is az értékek elmélyítése és a napi rutinba való beemelése lenne a cél. Mivel ők elfogadják és követik a napi divatot és életstílus trendeket, feléjük mindenképp az ezekre építő kommunikáció lehet célravezető (például: mainstream média, zene, ruházat).JEL-kódok: A13, D70, I12, Q56
-
Az élelmiszer-vásárlási szokások változása a Covid járvány alatt Szlovákiában és Magyarországon, helyzetkép Dél-Szlovákiában és Nyugat-Magyarországon
55-70Megtekintések száma:1100A COVID-19 pandémia megjelenése és gyors terjedése gazdasági sokkhatást okozott, amely változást eredményezett az emberek mindennapi életének szerkezetében, valamint a fogyasztói magatartásban is. A világjárvány, az ebből fakadó korlátozások következtében megváltoztak a fogyasztók munkavégzéssel, kapcsolattartással, étkezéssel, kapcsolatos szokásai. A koronavírus-járvány miatt bevezetett társadalmi távolságtartás az élelmiszer-vásárlási szokások terén is változással járt. Tanulmányunkban megvizsgáltuk, milyen hatással van a COVID-19 két szomszédos ország – Magyarország és Szlovákia két régiójának élelmiszer-vásárlással kapcsolatos fogyasztói magatartására, valamint hogyan változtatta meg az élelmiszervásárlással kapcsolatos döntési tényezőket. Kutatásunk a pandémia második szakaszában, 2020 novemberében kezdődött és 2021 áprilisában fejeződött be. Online kérdőíves felmérést végeztünk levelezőlista, valamint a közösségi média felhasználásával. Hosszú távú trendek vizsgálata ebben a kezdeti időszakban még nem volt lehetséges, így csak a rövid távú hatásokra helyezzük a hangsúlyt. Délnyugat – Szlovákiában, konkrétan a pozsonyi – dunaszerdahelyi – komáromi régióban, Magyarországon pedig a Nyugat - dunántúli régióban (Győr – Moson - Sopron megye) végeztük a felmérést. Több jellegzetesség, magatartási eltérés volt fellelhető a két régió/ország között. Az online élelmiszer-vásárlás olyan általános trend, amely mindkét régióban tapasztalható volt, ezt a pandémiás helyzet némileg tovább fokozta. Kiderült, hogy az online élelmiszervásárlás még nem vált általánosan elterjedtté, a magyar, valamint a szlovák lakosság továbbra is ragaszkodik az élelmiszerek boltban történő vásárlásához. Eredményeink alapján látható, hogy bár nőtt az online vásárlások aránya, mégsem tűnik elegendőnek a válsághelyzet ahhoz, hogy a vásárlókban kialakult rutint, vagy a korlátokat, például az online vásárlással kapcsolatos bizonytalanságot, vagy az új, ezidáig nem ismert termék vásárlását teljesen feloldja. A pozitív tapasztalatokat biztosító változások azonban valószínűleg hosszabb ideig tartanak, különösen azok, amelyek a kényelem és a jólét által vezéreltek, mint például a digitális átvétel, az értékalapú vásárlás és a megnövekedett egészségtudatosság. Ez lehetőséget kínál a vállalatok számára, hogy innovatív, értékalapú és integrált termékeket vagy szolgáltatásokat kínáljanak a vásárlói igények kielégítésére.
JEL- kódok: D12, D91
-
Fiatalok egészsége az életminőség és a fogyasztói magatartás tükrében
87-95Megtekintések száma:266A társadalomkutatásokban egyre hangsúlyosabbá válik az életminőség társadalmi és egyéni szintű vizsgálata. Az életminőségnek az objektív tényezők mellett vannak szubjektív összetevői, és ezek mérésével kaphatunk teljes képet a fogyasztók érzékelt jóllétéről. A kutatás célja annak feltárása, hogy milyen értékelési mechanizmus jellemző a fiatalok életminőség-megítélésére, és ebben milyen szerepe van az egészség szubjektív értékelésének. A kutatási célkitűzésnek megfelelően először betekintést nyerünk a téma szakirodalmába, majd értékeljük az empirikus kutatás eredményeit.
-
Vényköteles (Rx), vény nélkül kapható (OTC) gyógyszerek és étrend-kiegészítők vásárlási mintázata magyar fogyasztók körében
23-34Megtekintések száma:475A vény nélkül kapható (OTC) gyógyszerek és étrend-kiegészítők fontos szerepet játszanak az egészségügyben. Általánosan elfogadott, hogy a vény nélkül kapható gyógyszerek megfelelő használat esetén időt és pénzt takarítanak meg a fogyasztóknak. Ebben a tanulmányban a magyar lakosság OTC gyógyszerekkel és étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos vásárlási magatartását vizsgáltuk, kiemelve az öngyógyítás jelentőségét. A kutatás célja egy 2022 márciusában országos reprezentatív mintán végzett kvantitatív online felmérés segítségével az OTC-gyógyszerekre és étrend-kiegészítőkre fókuszálva a lakossági egészségügyi kiadások mérése volt. Az elemzés kimutatta, hogy a lakosság több pénzt költ vény nélkül kapható gyógyszerekre és étrend-kiegészítőkre, mint a vényköteles (Rx) gyógyszerek önrészére, és a vény nélkül kapható gyógyszerekre és étrend-kiegészítőkre fordított kiadások együttesen jelentősen hozzájárulnak a háztartások teljes egészségügyi költségeihez, és e költségvetés 45%-át teszik ki. Három hipotézist fogalmaztak meg az Rx-gyógyszerekre, OTC-gyógyszerekre, étrend-kiegészítőkre fordított kiadások és a különböző demográfiai tényezők közötti összefüggések vizsgálatára. Az elemzés szignifikáns összefüggéseket mutatott ki, ami azt jelzi, hogy az Rx-gyógyszerekre fordított kiadások növekedésével párhuzamosan nő a vény nélkül kapható gyógyszerek és az étrend-kiegészítők vásárlása is. A demográfiai elemzés azt mutatta, hogy a fiatalabb demográfiai korcsoport (18-35 évesek) hajlamos a legkevesebbet költeni mind az Rx-gyógyszerekre, mind a vény nélkül kapható gyógyszerekre és az étrend-kiegészítőkre, míg a 36-50 éves korcsoportban a legmagasabbak az étrend-kiegészítőkre fordított kiadások. A 36 évnél idősebbek körében azonban nem találtak jelentős különbséget a vény nélkül kapható gyógyszerek vásárlásában. A tanulmány további kérdéseket vet fel a krónikus betegek vásárlási magatartásával, a vény nélkül kapható gyógyszerek és étrend-kiegészítők fogyasztók általi megkülönböztetésével, a háztartásban élő kiskorúak befolyásával a vásárlási döntésekre, valamint azzal kapcsolatban, hogy az e termékek elsődleges célcsoportját ki kellene-e terjeszteni a napjainkban meghatározott 35-50 éves nőkön túlra.
JEL-kódok: I11, I12, M31
