Évf. 10 szám 1 (2023): Táplálkozásmarketing

Megjelent June 30, 2023

Teljes szám

issue.tableOfContents66225ffc72261

Cikkek

  • Már online is zöldülünk? A fogyasztók hozzáállása a vállalatok ökomarketing kommunikációjához az online térben
    3-19
    Megtekintések száma:
    186

    Napjaink egyik legégetőbb témája a környezetvédelem, amely egyre több vállalati promóciós tevékenység során megjelenik. Az internet térnyerése, a digitális világ és a közösségi média előtörése újabb lehetőségeket nyitott a vállalatoknak zöld promóciós tevékenységek folytatásához. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja az online térben a fogyasztók hozzáállását a cégek környezetvédelemmel kapcsolatos hirdetéseihez és különböző stratégiákat javasoljon a kezelésükre. A kutatásban, netnográf vizsgálat segítségével, a top 12 magyar FMCG (Fast-Moving Consumer Goods) cég környezetvédelemmel kapcsolatos Facebook-bejegyzéseire érkezett kommentek kerülnek elemzésre és szegmentálásra a fogyasztókat hozzáálla és reakciói alapján. Három fő csoport (támogatók, kritikusok, objektívek) és nyolc alcsoport (ötletelők, humoristák, érdeklődők, tehetetlenek, tapasztaltak, okostojások, informátorok, vágyakozók) volt elkülöníthető a cégek környezettel kapcsolatos Facebook-bejegyzései esetén. A kritikusok negatív eWom-ot, míg a támogatók pozitív on-line szájreklámot generálhatnak a vállalat számára. Végezetül a különböző szegmentált csoportok kezelésére vonatkozóan fogalmazunk meg olyan online és offline stratégiákat, amelyeket a vállalatoknak célszerű lenne követni. A cégeknek érdemes figyelemmel kísérniük az online kommenteket és elemezni azokat, hiszen a visszajelzések segítségével javíthatják működési tevékenységüket és elkerülhetik a negatív szájreklám okozta imázsrombolást.

    JEL-Kódok: M31; M37; F64

    108
  • Az árak emelkedése napjaink élelmiszer piacán
    21-37
    Megtekintések száma:
    229

    Az elmúlt néhány hónapban hihetetlen gazdasági változásoknak lehettünk tanúi és részesei. Az infláció rég nem látott méreteket öltött, és a közelben dúló háború hatásait mind az árakban, mind a termékhiányban és az ellátási lánc megszakításaiban érezzük. Ráadásul időközben az energiaárak emelkedésével is számolnunk kell, és még a koronavírusnak sem inthetünk búcsút. Ezeknek a változásoknak még messze nincs vége, így felmerül a kérdés, hogyan reagáljunk a vásárlásainkkal, mit változtassunk? Az árak szerepe a szokásosnál is jobban felértékelődni látszik. Kutatásunk fő célja, hogy megállapítsuk, hogyan változtak az élelmiszer-vásárlási szokások az emelkedő árak hatására, és hogyan próbálnak a fogyasztók védekezni a magasabb árak ellen. Ezért kutatásunkban tudatosan olyan személyeket kérdeztünk meg, akik aktívan részt vesznek az élelmiszerek beszerzésében. A lekérdezést online és offline módon is folytattuk. Összesen 1608 válaszadót értünk el. Eredményeink alapján elmondható, hogy a legtöbb háztartást érinti az emelkedő árak hatása. Azonban az élelmiszerárak emelkedése nem minden esetben változtatja meg a vásárlási és fogyasztási szokásokat. Vannak olyanok, akik annak ellenére is ragaszkodnak a régi szokásaikhoz és életmódjukhoz, hogy nem rendelkeznek kiemelkedő anyagi javakkal. Kutatási eredményeink alapján azt látjuk, hogy kezd kialakulni egy olyan alku/akció-vadász, alacsonyabb áron történő beszerzést célzó vásárlási magatartás, amely lehetővé teszi az alkalmazók számára az élelmiszerfogyasztás minőségének és lehetőségének olyan szinten való fenntartását, amelyekhez korábban hozzászoktak.

    JEL-Kódok: M11, M21, M31, M38, Q18

    162
  • A csemegekukorica minőségének szerepe az egészséges táplálkozásban
    39-48
    Megtekintések száma:
    69

    A csemegekukorica, mint egészséges élelmiszer jelentősége világszerte folyamatosan növekszik. A friss fogyasztásra és befőzésre alkalmas szuper csemegekukorica hibridek kutatása és összehasonlító elemzése kiemelt jelentőséggel bír az élelmiszeriparban. Vizsgálataink során három szupercsemegekukorica hibrid karotinoid tartalmát hasonlítottuk össze, hogy adatokat gyűjtsünk az egészséges állapotáról. Tesztjeink új eredménye, hogy a csemegekukorica tartalmazza a legtöbb luteint és zeaxantint. Azt találtuk, hogy a zeaxantin és a lutein mennyiségét a genotípus határozza meg. Megállapítottuk, hogy a karotinoidokat a környezeti feltételek befolyásolják. A lutein, zeaxantin, β-cryptoxanthin, β-karotin koncentrációja nem csökkent a termés növekedésével, ami megerősíti a csemegekukorica hibrid szelekció fontosságát az egészséges táplálkozás szempontjából. Vizsgálataink során a lutein és a zeaxantin mennyisége magasabb volt, mint a béta-kriptoxantin és a béta-karotin mennyisége. A karotin fogyasztása számos pozitív hatással van az emberi szervezetre, csökkentheti a rákos megbetegedések, az érrendszeri megbetegedések, vagy az A-vitamin hiányából adódó farkasvakságot.

    JEL-Kódok: I1, L15

    48
  • A COVID-19 hatása a sportolási szokásokra
    49-63
    Megtekintések száma:
    184

    Az elmúlt időszakban a mindennapi életünket jelentősen meghatározta és átalakította a 2020 márciusában hazánkat is elérő koronavírus járvány. A COVID-19 néven is ismert betegség rövid időtartam alatt rendkívüli kihívások elé állította a gazdaságot és a társadalmat (PATÓ et al., 2021). A kirobbanás után a WHO (Egészségügyi Világszervezet) a tagállamainak azt tanácsolta, hogy fontolják meg a betegség új területekre való behurcolásának megakadályozására, illetve az emberről emberre történő terjedés csökkentésére irányuló lehetőségeket azokban az övezetekben, ahol a vírus már megjelent. Így a kezdeti időszakban a vírus terjedésének lelassítása / megfékezése érdekében az emberek „szabadsága” jelentősen korlátozva lett, a meghozott korlátozó intézkedések következményeként. A távmunkában történő munkavégzés, az éttermek, az oktatási intézmények, a szórakozóhelyek, a sportszolgáltatók, a bevásárlóközpontok bezárása mellett a kijárási korlátozás is a mindennapi életünk részévé vált. Az emberi élet és az egészség védelme hirtelen az egyik legfontosabb „feladattá” vált. Annak ellenére, hogy a személyes kontaktok csökkentése érdekében a sportszolgáltató létesítmények bezárásra kerültek, a testmozgás az eddigieknél is lényegesebb szerepet kapott, ugyanis a járványidőszakban még fontosabbá vált/válik a testünk egészségének megőrzése. A vírus megjelenésekor az Operatív Törzs azt javasolta, hogy próbáljunk meg minél többet mozogni, sportolni az immunrendszerünk erősítése érdekében, hogy az minél hatékonyabban tudja felvenni harcot a kórokozókkal szemben. Viszont a vírus hatására meghozott korlátozó intézkedések a testmozgási és sportolási szokásainkat is nagyban befolyásolta, amely azóta több kutató érdeklődést is felkeltette. A kutatásom során arra keresem a választ, hogy milyen változást eredményezett az emberek sportolási és aktív testmozgási szokásaira / hajlandóságára a járvány. Az elmúlt néhány hónapban egy-két kivételtől eltekintve szinte az összes járvány elleni óvintézkedések eltörlésre került Magyarországon. Ezen oknál fogva annak a felmérését is indokoltnak tartom, hogy milyen mértékben befolyásolta a vírus, nemcsak a korlátozások időszakában a sportolási szokásokat, hanem a korlátozások megszüntetése után is.

    JEL-Kódok: I10, I12

    200
  • A magyar ásványvízipar helyzetének bemutatása és elemzése
    65-80
    Megtekintések száma:
    208

    A magyarországi ásványvízágazat négy évtizede dinamikusan fejlődik. Jelen cikk az ágazat főbb jellemzőit vizsgálja, és kiemeli az élelmiszeriparon belüli sajátosságait. A tanulmány célja a piac főbb jellemzőinek azonosítása, a makro- és mikrokörnyezet elemzése, az ágazat gazdasági jelentőségének meghatározása, a főbb szereplők  elemzése és a stratégiai lehetőségek feltárása. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy mintegy 500 olyan magyarországi vállalat van, amelynek tevékenysége a TEÁOR 1107 szerinti üdítőitalok és ásványvizek gyártása. Ezek közül azonban mindössze 10 olyan vállalat van, amelynek fő tevékenysége kizárólag Magyarországon kitermelt és palackozott ásványvíz előállítása. A makrokörnyezet elemzése azt mutatja, hogy a politikai környezet stabil, a gazdasági környezet nem kedvez az üzleti életnek, a magas infláció, a folyamatosan emelkedő munkaerőköltségek és a nyersanyagköltségek továbbra is kihívást jelentenek a vállalkozások számára. A kkv-k támogatása azonban jelentős segítséget nyújthat a jövőben. A fogyasztói szokások közül a növekvő egészség- és környezettudatosság befolyásolja jelentősen az ágazatot. A technológiai tényezők gyors fejlődése számos lehetőséget kínál a vállalkozások számára. A mikrokörnyezet elemzése alapján  kijelenthető, hogy a piac telített, a Szentkirályi Magyarország Kft. és a Magyarvíz Ásványvíz Kft. 2021-ben az iparág teljes forgalmának közel 80%-át birtokolja. Az új belépők veszélye nem jelentős. A vevők alkupozíciója és a helyettesítő termékek veszélye magas, a beszállítók alkupozíciója pedig alacsony. A versenyképességi mátrix összeállítása során iparági sikertényezőket azonosítotásra kerültek, amelyek közül kiemelkedik az árszínvonal, a márka és a környezeti felelősségvállalás. Az ágazat legnagyobb kihívása a csomagolás környezetterhelésének csökkentése, amire a legegyszerűbb megoldás az újrahasznosított műanyag palackok használata.

    JEL-Kód: M21

    188
  • Sertéshús és sertéshúskészítmények fogyasztási szokásai, trendjei
    81-97
    Megtekintések száma:
    109

    Az egészség- és környezettudatossággal kapcsolatos tendenciákkal a fogyasztási szokások is változnak, különösen a hústermékek esetében. A húskészítmények fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi, erkölcsi és etikai aggályok ismét a figyelem középpontjába helyezték a sertéshúst és a belőle készült termékeket, és - ahogyan az a múltban is történt - rávilágítottak azok "egészségtelenségére". E tanulmány célja, hogy összefoglalja a jelenlegi sertéshúsfogyasztási szokásokat, ismertesse az azokat befolyásoló tényezőket, és irányt mutasson a hazai és nemzetközi trendek elemzésével. A fogyasztási statisztikák elemzésén keresztül bemutatjuk, hogyan változott a sertéshúsfogyasztás az elmúlt években a különböző európai országokban és Magyarországon. A fogyasztási adatok mellett megvizsgáljuk a fogyasztást alakító vásárlási szokásokat, az online és offline vásárlás alakulását, valamint a termékpályát leginkább befolyásoló trendeket. A háztartások fogyasztásának elemzése mellett bemutatjuk a sertéshúsfogyasztás fő célcsoportjait is. Ezt követően a sertéshús marketingmixének jellemzői kerülnek meghatározásra, azaz a jellemző termékkategóriák, a márkaépítés, a helyettesítő termékek veszélye, az árviszonyok nemzeti és nemzetközi szinten, végül pedig a jellemző értékesítési csatornák is elemzésre kerülnek. Az elemzést követően tanulmányunk megállapította, hogy a sertéshús egy ízletes, sokféleképpen elkészíthető hús, amely az európai és a magyar konyha nélkülözhetetlen alapanyaga. A fogyasztói szokások változása jelentős hatással volt a sertéshús fogyasztására, mind környezeti, etikai, állatjóléti, az egészségtudatossággal összefüggésben, sőt vallási szempontból is.

    JEL-Kód: M31

    116