Keresés
Keresési eredmények
-
Ezüst(I)-tartalmú molekulahálózatok kialakítása N-metil-foszfa-urotropinnal
9Megtekintések száma:0Az előadás összefoglalója:
A koordinációs molekulahálózatok és a fém–szerves vázaszerkezetek (MOF-ok) ma már az anyagtudomány és a környezetvédelem ígéretes vegyületei közé tartoznak – ezt az bizonyítja, hogy 2025-ös kémiai Nobel-díjat is a MOF-ok kifejlesztéséért ítélték oda.
Ezek az izgalmas szerkezetű molekulahálózatok átmenetifém-ionokból (pl. cinkből, rézből, kobaltból) és többfunkciós szerves molekulákból épülnek fel. Alkalmazhatók gázok tárolására vagy szállítására, célzott gyógyszeradagolásban, víztisztításban, felület-fertőtlenítésben, és számos szerves kémiai átalakítás katalizátorai lehetnek, továbbá antimikrobiális anyagként is ígéretesek. Fontos megemlíteni, hogy ezek az anyagok nem csak hasznosak, hanem szép kristályszerkezettel is rendelkeznek.
A Fizikai Kémiai Tanszéken régóta tanulmányozzuk az 1,3,5-triaza-7-foszfaadamantánt (PTA-t), azaz az urotropin foszfor analógját. A PTA-ban található foszfor- és nitrogénatomok könnyen kapcsolódhatnak különböző fémionokhoz így ideális építőeleme változatos molekulahálózatoknak.
A PTA számos nemesfémmel képez stabilis vegyületet, amelyek kiváló katalizátorok (Kathó, 2021) Az ezüst-ionokkal alkotott szerkezetei pedig antimikrobiális anyagokként is ígéretesek. Bár a szakirodalom több ilyen hálózatot is ismer, a PTA-metil (PTA-Me) származék esetében eddig mindössze egy ezüst-tartalmú vegyületet írtak le (Omondi, 2016).
Kutatásunk célja, hogy új, ezüst(I)-ionokat és PTA-Me-t tartalmazó hálózatokat állítsunk elő különböző ezüst-sók felhasználásával. A kapott anyagok kristályszerkezetét egykristály röntgendiffrakcióval határoztuk meg, ami pontos képet ad arról, hogyan épül fel a molekulahálózat.Kulcsszavak: koordinációs molekulahálózat, ezüst, komplex, 1,3,5-triaza-7-foszfaadamantán (PTA)
Köszönetnyilvánítás: A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00009 azonosítószámú, Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium megnevezésű projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg. Bara Gabriella köszöni a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Programjának (DETEP) és a Hatvani István Szakkollégium támogatását.
Hivatkozások:
Udvardy A., Joó F., Kathó A., Coord. Chem. Rev., 2021, 438, 213871.
Zamisa S. J., Omondi B., J. Coord. Chem. 2016 69, 3043. -
A debreceni kulturális intézmények akadálymentességi vizsgálat
14Megtekintések száma:0Az előadás összefoglalója:
Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 27. cikkelye szerint „minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez” (OHCHR, 2025), azaz a kultúrához való hozzáférés alapvető emberi jog. Sajnos az akadálymentesítés legtöbbször kimerül a fizikai környezet kialakításának biztosításában (rámpák, liftek), ám ez ennél sokrétűbb feladatról van szó. A fogyatékossággal élő emberek és sérülékeny csoportok számára a kulturális részvételhez kapcsolódó jogok gyakorlása többféle akadályba ütközhet, amelyek testi, értelmi, vagy nyelvi és kommunikációs nehézségeikből fakadnak
A kutatás célja Debrecen kiemelt kulturális intézményeinek vizsgálata, azok akadálymentességi gyakorlatainak feltárása a fizikai, érzékszervi, kommunikációs és szervezeti hozzáférés komplex vizsgálatán keresztül. A vizsgálat Amartya Sen Nobel-díjas közgazdász képességszemlélet modelljét (capability approach) (Sen, 1985) alkalmazza elméleti keretként, amely különbséget tesz a formálisan biztosított lehetőségek (capabilities) és a ténylegesen megvalósuló részvételi módok (functionings) között (Alkire, 2002). A módszertan ötvözi a helyszíni bejárásokból szerzett tapasztalatokat az intézményi munkatársakkal és érintett felhasználókkal készített kvalitatív interjúkkal. A kutatás célja nem csupán az intézmények összehasonlítása, hanem az eredmények kapcsán fejlesztési javaslatokkal szolgálni a debreceni kulturális élet inkluzívabbá tételéhez.Kulcsszavak: kulturális akadálymentesítés, fogyatékkal élők, Debrecen, barrier-free culture
Hivatkozások:
Sen, A. K. (1985): Commodities and capabilities. Oxford: Oxford University Press
Alkire, S., (2002): Participation and Culture in Valuing Freedoms: Sen's Capability Approach and Poverty Reduction, Oxford: Oxford University Press, https://doi.org/10.1093/0199245797.003.0004Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 2025: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata magyar fordítása, United Nations Department of Public Information, https://www.ohchr.org/en/human-rights/universal-declaration/translations/hungarian -
Újjászülető kastélyok – magyarországi kastélyok turisztikai hasznosítása
169-180Megtekintések száma:213Magyarország gazdag épített örökségekben, melyek közül kiemelkedő értékűek a történelmi kastélyok. Az utóbbi évtizedek fejlesztéseinek és a kastélyprogramoknak köszönhetően számos kastély újult meg, melyeket különböző funkciókkal ruháznak fel. Napjainkra a turisztikai hasznosítás a leginkább elterjedt, legyen az szálláshely, rendezvényhelyszín, vendéglátóhely vagy önálló örökségattrakció. Feltáró jellegű kutatásunk elsődleges célja, hogy a kastélyok hasznosításának előnyeit és nehézségeit vizsgálja, különös tekintettel a kastélyszállodák helyzetének elemzésére. Arra is kerestük a választ, hogy milyen turisztikai funkciókkal lehet felruházni ezeket a történelmi épületeket annak érdekében, hogy jól értékesíthető termékké váljanak a turizmus piacán. A jó gyakorlat főbb ismérveinek beazonosítása érdekében a szekunder kutatás mellett primer kutatást végeztünk, melynek keretében szakértői mélyinterjút készítettünk a Magyar Kastélyszállodák és Történelmi Épületek Szövetségének elnökével. A kastélyturizmust komplex turisztikai termékként vizsgáltuk, és javaslatot tettünk más turisztikai termékekkel való összekapcsolására.