Keresés

Keresési eredmények

• A régi református egyházi élet tükrei: a tiszántúli zsinati iratok. Dáné Veronka, Szabadi István (szerk.): A Tiszántúli Református Egyházkerület zsinati iratai, 1. köt., 1578–1735

  293-294

  Oláh Róbert

  Megtekintések száma:

  98

• Zenepedagógiai körkép történelmi háttérrel. Váradi Judit: A művészeti nevelés helyzete és szerepe a 21. században

  295-297

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  131

• „Három embernek való tehetséget adott neki a jó Isten.”: D. dr. Nagy Sándor vallástanár, a Kántus népszerű történetírója, a Kántus első monográfusa

  258-265

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  101

  A Debreceni Református Kollégium kiemelkedő művelődéstörténeti szerepe tudós tanárainak és diákjainak köszönhető. Szakcikkek, monográfiák egész sora ismerteti a jelentősebb életutakat. A történelmi korszakok változásai azonban olykor egy-egy saját idejében meghatározó személyiség emlékeit is elhomályosítják.
  Ilyen jelentős alakja volt a két világháború közötti időszak iskolatörténetének d. dr. Nagy Sándor, akinek sokrétű tevékenységét eddig csak töredékekben mutatták be, egy-két bekezdésnyi terjedelemben.

• Egy évfordulós kiadvány margójára

  354-362

  Győri L. János

  Megtekintések száma:

  26

  A kétszáz esztendővel ezelőtt született író és Debrecen kapcsolatáról máig Zsigmond Ferenc száz esztendővel ezelőtt elmondott és nyomtatásban is megjelent akadémiai székfoglaló beszéde nyújtja a legalaposabb elemzést. A tanulmány szerzője, a Zsigmond-kötet idei reprint kiadásának szerkesztője elsősorban Jókainak a magyar református műveltséghez, ezen belül is kiemelten Debrecenhez és Kollégiumához fűződő kötődésének kulcselemeit veszi számba. Hangsúlyozza, hogy Jókai írói tekintélyének, Debrecennel szemben tanúsított megértésének kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a városnak a 19. század elején zajló országos irodalmi vitákban megtépázott szellemi tekintélye a 19–20. század fordulójára újra helyreállt. A záró fejezet Zsigmond Ferenc debreceni gimnáziumi tanár és egyetemi magántanár irodalmi munkásságát érinti, kiemelve a Jókai-recepcióban vállalt meghatározó szerepét.

• Jókaitól Szerb Antalig – Prózaelméleti tankönyv mintaelemzésekkel. Bényei Péter – Bodrogi Ferenc Máté: Prózaelméleti ismeretek

  489-492

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  0

• A Magyar Tudományos Akadémia és a debreceni kollégium történelmi kapcsolata

  361-371

  Gaál Botond

  Megtekintések száma:

  98

  A debreceni embert a történelem kérlelhetetlenül formálta, sajátos lelkiséggel ruházta fel, bátorságát edzette, magyarságában erősítette. A városba jövő diák is így nevelkedett és egyénisége ilyetén formálódott. Beleívódott a múlt öröksége, s ennek átható ereje jellegzetes tartást kölcsönzött számára. A cívisváros abból
  élt, hogy bőkezűen áldozott a szellemi javakra.

• Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Kormány elhelyezése Debrecenben (1944–1945)

  141-156

  Papp József

  Megtekintések száma:

  91

  Absztrakt: Debrecen 1944-ben, száz napon át Magyarország ideiglenes fővárosa volt. Ott és oda szervezték meg, ott működött a háború utáni ország vezetését felvállaló Ideiglenes Nemzetgyűlés, az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Az írás a város állapotát érzékeltetve mutatja be a hivatali helyeket, a képviselők, miniszterek lakóhelyeit.

  Abstract: Debrecen was the temporary capital of Hungary for a hundred days in 1944. It was in this city that the Provisional Assembly and the Provisional National Government were organized with the purpose of leading the country after the war. This article discusses the placement of offices as well as the dwelling places of ministers, also offering a description of the contemporary conditions of the city.  

• „Tudom, hogy a könyvek a mi szabadságunk”. Gönczy Monika: „csillagokká repesztett szöveg…” – Szövegközi közelítések a 19. század második felének magyar irodalmához

  111-115

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  68

• Széphalom, Debrecen és egy „szabados bosszú” – Miért tette „kapóssá” Kazinczy Ferenc Sylvester Grammatikáját?

  42-67

  Gáborjáni Szabó Botond

  Megtekintések száma:

  67

  Amikor debreceni értelmiségiek megakadályozták (költő barátjuk) Csokonai életművének neoklasszicista normák szerinti „megjobbítását”, Kazinczy bosszút fogadott. A széphalmi vezér a nyelvújítás-korának heves elvi küzdelmeibe sodródva, Sylvester János Grammatikájának kritikai glosszáiban is előadta súlyos vádjait, melyeknek ezúttal utóéletével is megismerkedünk. Csokonai és a népinek mondott irányzat végül – az ő akarata ellenére – megérdemelt helyére került irodalmi kánonunkban.