Keresés

Keresési eredmények

• Zenepedagógiai körkép történelmi háttérrel. Váradi Judit: A művészeti nevelés helyzete és szerepe a 21. században

  295-297

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  131

• A régi református egyházi élet tükrei: a tiszántúli zsinati iratok. Dáné Veronka, Szabadi István (szerk.): A Tiszántúli Református Egyházkerület zsinati iratai, 1. köt., 1578–1735

  293-294

  Oláh Róbert

  Megtekintések száma:

  98

• „Három embernek való tehetséget adott neki a jó Isten.”: D. dr. Nagy Sándor vallástanár, a Kántus népszerű történetírója, a Kántus első monográfusa

  258-265

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  101

  A Debreceni Református Kollégium kiemelkedő művelődéstörténeti szerepe tudós tanárainak és diákjainak köszönhető. Szakcikkek, monográfiák egész sora ismerteti a jelentősebb életutakat. A történelmi korszakok változásai azonban olykor egy-egy saját idejében meghatározó személyiség emlékeit is elhomályosítják.
  Ilyen jelentős alakja volt a két világháború közötti időszak iskolatörténetének d. dr. Nagy Sándor, akinek sokrétű tevékenységét eddig csak töredékekben mutatták be, egy-két bekezdésnyi terjedelemben.

• Jókaitól Szerb Antalig – Prózaelméleti tankönyv mintaelemzésekkel. Bényei Péter – Bodrogi Ferenc Máté: Prózaelméleti ismeretek

  489-492

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  0

• A Magyar Tudományos Akadémia és a debreceni kollégium történelmi kapcsolata

  361-371

  Gaál Botond

  Megtekintések száma:

  98

  A debreceni embert a történelem kérlelhetetlenül formálta, sajátos lelkiséggel ruházta fel, bátorságát edzette, magyarságában erősítette. A városba jövő diák is így nevelkedett és egyénisége ilyetén formálódott. Beleívódott a múlt öröksége, s ennek átható ereje jellegzetes tartást kölcsönzött számára. A cívisváros abból
  élt, hogy bőkezűen áldozott a szellemi javakra.

• Széphalom, Debrecen és egy „szabados bosszú” – Miért tette „kapóssá” Kazinczy Ferenc Sylvester Grammatikáját?

  42-67

  Gáborjáni Szabó Botond

  Megtekintések száma:

  67

  Amikor debreceni értelmiségiek megakadályozták (költő barátjuk) Csokonai életművének neoklasszicista normák szerinti „megjobbítását”, Kazinczy bosszút fogadott. A széphalmi vezér a nyelvújítás-korának heves elvi küzdelmeibe sodródva, Sylvester János Grammatikájának kritikai glosszáiban is előadta súlyos vádjait, melyeknek ezúttal utóéletével is megismerkedünk. Csokonai és a népinek mondott irányzat végül – az ő akarata ellenére – megérdemelt helyére került irodalmi kánonunkban.

• „Tudom, hogy a könyvek a mi szabadságunk”. Gönczy Monika: „csillagokká repesztett szöveg…” – Szövegközi közelítések a 19. század második felének magyar irodalmához

  111-115

  Kovács Gergely

  Megtekintések száma:

  68

• Egy évfordulós kiadvány margójára

  354-362

  Győri L. János

  Megtekintések száma:

  26

  A kétszáz esztendővel ezelőtt született író és Debrecen kapcsolatáról máig Zsigmond Ferenc száz esztendővel ezelőtt elmondott és nyomtatásban is megjelent akadémiai székfoglaló beszéde nyújtja a legalaposabb elemzést. A tanulmány szerzője, a Zsigmond-kötet idei reprint kiadásának szerkesztője elsősorban Jókainak a magyar református műveltséghez, ezen belül is kiemelten Debrecenhez és Kollégiumához fűződő kötődésének kulcselemeit veszi számba. Hangsúlyozza, hogy Jókai írói tekintélyének, Debrecennel szemben tanúsított megértésének kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a városnak a 19. század elején zajló országos irodalmi vitákban megtépázott szellemi tekintélye a 19–20. század fordulójára újra helyreállt. A záró fejezet Zsigmond Ferenc debreceni gimnáziumi tanár és egyetemi magántanár irodalmi munkásságát érinti, kiemelve a Jókai-recepcióban vállalt meghatározó szerepét.