Keresés

Keresési eredmények

• A matematika iránytűi: riport a DAB Matematikai Munkabizottsága 2021. évi ünnepi rendezvényéről a Magyar Tudomány Ünnepén

  94-98

  Gselmann Eszter

  Vincze Csaba

  Megtekintések száma:

  93

   

   

• Beszédessé tett regényhagyomány. S. Varga Pál: Fejezetek a 19. század második felének magyar regénytörténetéből

  105-111

  Bényei Péter

  Megtekintések száma:

  90

• Az első átfogó Olaszország-történet magyar nyelven Pete László: Olaszország története – A kezdetektől napjainkig

  419-425

  Száraz Orsolya

  Megtekintések száma:

  128

• „Csoda-e, hogy egyre jobban elnémul az embergyermek?” Kaposi József, Kerekesné Horváth Ilona (szerk.): Új tantárgypedagógiai kutatások, Innovációk és elemzések

  574-578

  Fejesné Dávid Ágnes

  Megtekintések száma:

  106

• Útmutató a történettudományhoz. Kerepeszki Róbert – Schrek Katalin (szerk): Bevezetés a történettudományba és a történelemkutatás módszereibe

  298-302

  Herka Dominik

  Megtekintések száma:

  131

• Migráció komplex közelítésben. Balázs Venkovits and Gábor Pusztai (eds.) (Hi)stories of Migration, Mobility, and Travel: Crossing Literary, Linguistic, and Historical Boundaries

  496-498

  Barta Róbert

  Megtekintések száma:

  56

• Török vagy nem török… A magyar–török nyelvrokonításról dióhéjban

  348-362

  Tóth Diana Viktória

  Megtekintések száma:

  158

  A magyar–török rokonságeszme százötven éve erősen jelen van a köztudatban. Az uráli és altaji nyelvek rokonsága már a 19. század első felében felvetődött, de igazán az ún. „ugor–török” háború, az anyanyelvünk eredetéről szóló első tudományos jellegű vita során, az 1870-es évektől kezdve terjedt el ez az elmélet, amely hol erősebben, hol kevésbé látványosan, de folyamatosan jelen van a magyarországi közbeszédben. Írásomban egy, a nyelvrokonságra, azon belül is elsősorban a magyar–török hipotézisre vonatkozó kérdőíves felmérés tanulságait ismertetem, de előtte röviden felvázolom a török rokonság hipotézisének mozgatórugóit, bemutatom a magyar–török érintkezések három szintjét, és igyekszem tisztázni az alapfogalmakat.

• Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH)–Debreceni Egyetem (DE) „Középkori Magyarország és Közép-Európa hadtörténete kutatócsoport” 2022. évi műhelykonferenciája

  87-90

  Virágh Ágnes

  Megtekintések száma:

  106

• Korszakokról korszerűen. A 2022. április 29/30-án megrendezett Modernkortörténeti Doktoran-dusz Konferencia tanulmányai I. Püski Levente, Ónadi Sándor, Schrek Katalin, Sipos Nikoletta (szerk.)

  413-419

  Nagy Bertalan

  Megtekintések száma:

  70

• Csillagászat és nyelvészet

  399-413

  Maticsák Sándor

  Kelemen Ivett

  Megtekintések száma:

  120

  A finnugor nyelvtudomány kialakulásához, illetve az oroszországi népekről és nyelvekről szerzett addigi ismeretek bővüléséhez – közvetve – egy ritka csillagászati esemény, a Vénusz 1769-es Nap előtti átvonulása is hozzájárult.

• Nagyvárad és Debrecen városfejlesztésének komparatív elemzése a 2014-2024-es időszakban

  13

  Veres Dávid Gábor

  Megtekintések száma:

  36

  Az előadás összefoglalója:

  Az előadás Nagyvárad és Debrecen városfejlesztési folyamatait vizsgálja a 2014–2024 közötti időszakban, kiemelve a két város eltérő, mégis részben párhuzamos fejlődési mintáit. A kutatás rámutat, hogy mindkét település a regionális központi szerep erősítésére törekedett, azonban eltérő politikai, gazdasági és intézményi környezetben valósította meg beruházásait. Debrecen fejlesztéseit a jelentős külföldi tőkevonzó képesség, az ipari parkok dinamikus bővítése és az oktatási-kutatási ökoszisztéma célzott támogatása határozta meg, melyek hatására a város az ország egyik legfontosabb gazdasági hubjává vált. Ezzel szemben Nagyvárad elsősorban az európai uniós források hatékony felhasználására, az urbanisztikai megújulásra és a kulturális-turisztikai vonzerő növelésére helyezte a hangsúlyt, erősítve történelmi városmagjának revitalizációját és közlekedési infrastruktúráját. A komparatív elemzés rámutat arra, hogy míg Debrecen fejlődését a makroregionális gazdasági integráció és a multinacionális ipar jelenléte formálta, addig Nagyvárad fejlődési pályája kiegyensúlyozottabb, a városi életminőség javítására és az identitásmegőrzésre fókuszáló stratégiát követett. A vizsgált időszak eredményei alapján mindkét város sikeresen erősítette pozícióját, ugyanakkor eltérő eszközökkel és prioritásokkal járult hozzá térsége fenntartható fejlődéséhez.

  Kulcsszavak: városfejlesztés, regionális központok, Nagyvárad, Debrecen 

  Köszönetnyilvánítás: Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, akik támogatásukkal, szakmai útmutatásukkal és bátorításukkal segítették a kutatás elkészítését. Külön köszönet illeti témavezetőimet értékes tanácsaikért és iránymutatásukért, amelyek megalapozták a munka elméleti és módszertani kereteit. Hálás vagyok azoknak a szakembereknek és intézményeknek, akik adataik rendelkezésre bocsátásával, valamint konzultációk és interjúk révén támogatták a munkát. Köszönöm családomnak és barátaimnak türelmüket és folyamatos biztatásukat, amelyek nélkül a dolgozat nem készülhetett volna el. Végezetül hálával tartozom mindazoknak, akik közvetlenül vagy közvetve hozzájárultak a kutatás sikeres megvalósításához.

  Hivatkozás(ok):

  1. Antenescu, D., & Popa, F. (2014). Dezvoltarea regională şi planificarea teritorială în contextul noii politici de coeziune (2014-2020)., https://mpra.ub.uni-muenchen.de/54202/1/MPRA_paper_54202.pdf
  2. Benedek, J. (2019). Területfejlesztés és regionális fejlődés. Kolozsvár, Románia: Presa Univeritară Clujeană. doi:9736104362
  3. Comisia Europeană. (2025). Programe. https://ec.europa.eu/regional_policy/in-your-country/programmes/2007-2013/ro_ro
  4. Consiliul Local al Municipiului Oradea. (2015). Strategia Integrate de Dezvoltare Urbană a Municipiului Oradea / SIDU Oradea 2017-2023. Oradea: Primăria Municipiului Oradea. https://zmo.ro/download/SIDU%20Oradea.pdf
  5. Debrecen Megyei Jogú Város. (2017). Debrecen Megyei Jogú Város integrált településfejlesztési stratégiája 2014-2020. Debrecen: Debrecen Megyei Jogú Város. https://www.debrecen.hu/assets/media/file/hu/7308/strategia.pdf

• „Ami egynek étek, a másiknak méreg” - gondolatok az ételek okozta adverz reakciókról, intoleranciáról

  331-339

  Barta Zsolt

  Megtekintések száma:

  174

  A tápcsatorna hatékonyan dolgozza fel az étrendi összetevőket, a legtöbb esetben megakadályozva a kóros immunválaszok vagy más kóros reakciók kialakulását. A nemkívánatos étkezési reakciók előfordulása azonban folyamatosan növekszik.  Jelen írás célja rövid áttekintést adni az immun-  és nem immun-hátterű reakciókról, hangsúlyozva a két kategória közötti alapvető különbségeket.

• Demeter Gábor, Schrek Katalin (szerk.): Az eszmetörténettől a nemzetközi kapcsolatokig. Ünnepi kötet Bodnár Erzsébet 70. születésnapjára

  475-479

  Miru György

  Megtekintések száma:

  131

   

   

   

• „A meseszerűség ködébe burkolt állam”: Zágonyi Sámuel küzdelme a Kanadába irányuló magyar kivándorlás ellen

  234-248

  Venkovits Balázs

  Megtekintések száma:

  150

  Az 1920-as években, részben az Egyesült Államok bevándorlást korlátozó intézkedései miatt,  a Magyarországról kivándorolni szándékozók körében Kanada szerepe erősen felértékelődött. Ezt számos egyéb tényező mellett a Kanadáról szóló olyan beszámolók is erősítették, amelyek célja a bevándorlók országba, elsősorban a nyugati tartományokba való csábítása volt.  Zágonyi Sámuel  ez ellen vette fel a harcot és egyfajta ellenpontként igyekezett a kanadai kivándorlásról lebeszélni az azon gondolkodókat. Ennek érdekében saját tapasztalatai alapján könyvet írt a kanadai bevándorlók nehéz körülményeiről és országos előadó körútra is indult. A jelen tanulmányban a Bihar vármegyei alispánnak címzett levelei, újságcikkek, könyve, illetve a budapesti Zeneakadémia dísztermében elhangzott előadása elemzésével mutatom be Zágonyi tevékenységét és a hozzá kapcsolódó kérdéseket, újfajta betekintést adva az 1920-as évek magyar kivándorlásának történetébe.

• A hagyományos gazdálkodás sajátosságai Debrecenben

  361-372

  ifj. Barta János

  Megtekintések száma:

  160

   

   

• Trianon 1920–2020. Some Aspects of the Hungarian Peace Treaty of 1920 (Eds. Róbert Barta and Róbert Kerepeszki)

  347-351

  Sipos Nikoletta

  Megtekintések száma:

  147

  A 2020-as év a számunkra az első világháborút lezáró, a történelmi Magyarország területét felszabdaló trianoni békeszerződés aláírásának centenáriuma volt. Az évfordulóról a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete nemzetközi konferencia keretében szeretett volna megemlékezni, ám erre a járványügyi helyzet alakulása miatt, a rendezvény többszöri halasztása után sem kerülhetett sor. Ezért döntöttek úgy a szervezők, hogy a felkért öt külföldi és tíz hazai előadó kutatásainak eredményeit idegen nyelvű tanulmánykötetben adják közre, amivel így a nemzetközi olvasóközönséget is megcélozhatják.

• NH3BH3 szerepe a vizes közegű homogén katalitikus hidrogéntárolásban

  19

  Czuna Alexandra

  Papp Gábor

  Megtekintések száma:

  18

  Az előadás összefoglalója:
  A hidrogén, mint lehetséges, alternatív energiavektor alkalmazhatóságának egyetlen korlátját jelenti a megfelelő módon történő tárolása, amelyre számos módszert kidolgoztak már a kutatók. A hidrogén biztomságos tárolásárának legígéretesebb módszere, amikor kémiai kötésekben tároljuk, mivel az így kialakított rendszerek éveken át eltarthatók és a szállítást is megkönnyítik.
  A Fizikai Kémiai Tanszéken működő Homogén Katalízis Kutatócsoportunk aktívan vizsgálja a vizes közegű katalitikus hidrogén tárolást különböző H₂-vektorok (HCOOH, NH₃BH₃) alkalmazásával. Korábbi kutatásaink során igazoltuk, hogy az általunk alkalmazott platinafémek (Ir^[1], Ru^[2], Rh) foszfin komplexei kiválóan alkalmazhatóak a hangyasavban történő hidrogéntárolásra, de érdeklődésünket kiterjesztettük az ammónia-borán (NH₃BH₃) felhasználására is.
  Jelenlegi kutatásaink során az NH₃BH₃-ból történő hidrogénfejlesztést tanulmányoztuk elsősorban Ru-, Rh-komplexek alkalmazásával.
  Kimutattuk, hogy a [RhCl(mtppms-Na)₃] (mtppms-Na=meta-monoszulfonált-trifenilfoszfin nátrium sója) komplex aktívabbaknak bizonyult a NH₃BH₃ dehidrogénezésében vizes közegben, mint a [{RuCl₂(mtppms-Na)₂}₂].
  Továbbá vizsgáltuk a [{RuCl₂(mtppms-Na)₂}₂] által katalizált bontási reakció reverzibilitását házi készítésű üvegreaktorban alacsony nyomáson és a Parr Instruments által készített batch reaktorban nagy nyomáson. Ehhez a bontási reakcióban képződő különböző bórvegyületek hidrogénezésére tettünk kísérletet. A hidrogénezési reakció megvalósításához az általunk alkalmazott körülmények további optimalizálására van szükség.
  Összeségében pedig elmondható, hogy a [{RuCl₂(mtppms-Na)₂}₂] és a RhCl(mtppms-Na)₃] átmenetifém-komplex katalizátorok kiválóan alkalmazható az NH₃BH₃ dehidrogénezési reakciójában, a Rh-komplex pedig nagyobb aktivitással bír.
  Kulcsszavak: ammónia-borán, átmenetifém-komplexek, hidrogéntárolás
  Köszönetnyilvánítás:
  A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00009 azonosítószámú, Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium megnevezésű projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.
  Köszönettel tartozom együttműködő partnerünknek a SciencePort Kft-nek és Dr. Elek János vállalati szakértőnek a munkám koordinálásáért.
  A kutatás a „A Kulturális és Innovációs Minisztérium EKÖP-KDP-2024 kódszámú Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program – Kooperatív Doktori Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból Finanszírozott Szakmai Támogatásával Készült.”
  Hivatkozások:

  1. G. Papp, G. Ölveti, H. Horváth, Á. Kathó and F. Joó Dalton Trans., 2016, 45, 14516-14519
  2. G. Papp, J. Csorba, G. Laurenczy, and F. Joó Angew. Chem. Int. Ed., 2011, 50, 10433-10435

• A Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet őszi szemeszteréről

  97-100

  Bodrogi Ferenc Máté

  Megtekintések száma:

  95

• „Nézd a’ magyart!”: Tanulmányok Kazincy Ferenc Tübingai pályaművéről, szerk. Kiss Margit

  223-228

  Béres Norbert

  Megtekintések száma:

  114

• A főoldali közzététel hatékonysági paradoxona Az „azonos nyilvánosság” elvének technológiai deficitjei az online sajtó-helyreigazításban, különös tekintettel a hírportálok kezdőoldalaira

  4

  Bekecs Sándor

  Megtekintések száma:

  25

  Az előadás összefoglalója:

  A digitális médiafogyasztás átalakulása új kihívások elé állította a sajtó-helyreigazítás jogintézményét. Jelen előadás a „főoldali közzététel hatékonysági paradoxonát” vizsgálja: azt az ellentmondást, hogy a bírósági ítéletekben előírt közzétételi módok a gyakorlatban gyakran nem biztosítják a törvény által megkövetelt „azonos nyilvánosság” elvének érvényesülését. A kutatás kettős módszertanra épít: egyrészt elemzi az elmúlt évek releváns hazai bírói gyakorlatát, különös tekintettel a „hasonló módon” kitétel értelmezésére; másrészt empirikus úton, a tíz legolvasottabb hazai hírportál vizsgálatával térképezi fel a jogkövetési gyakorlatot.
  Az eredmények rámutatnak, hogy a technikai részletszabályok hiányában a helyreigazítások jelentős része „láthatatlanná” válik az olvasók számára. Az előadásom konklúzióként de lege ferenda javaslatot fogalmaz meg a „görgetés nélküli” megjelenés és a közvetlen hiperhivatkozás ítéleti szintű kötelezővé tételére, a technológiai deficit felszámolása érdekében.

  Kulcsszavak: sajtó-helyreigazítás, internetes sajtótermék, azonos nyilvánosság, főoldali közzététel, above the fold

   

• II. Archeogenetikai konferencia Debrecenben

  269-271

  Maticsák Sándor

  Megtekintések száma:

  88

• Fókuszban a kikötők térformáló hatása. Tamáska Máté (szerk.): Dunai kikötők Bécstől Újvidékig

  567-570

  Ujvári László

  Megtekintések száma:

  215

• Új történelmi dráma Debrecenről Debrecenben Győri L. János: Trónfosztók.

  487-488

  Sipka Sándor

  Megtekintések száma:

  64

• Amikor az épületek beszélnek. Papp József: Debrecen, a jövő városa – Városkép történelmi háttérrel

  123-126

  Bazsa György

  Megtekintések száma:

  118

• A hasnyálmirigy daganat incidenciájának trendje 2019 és 2022 között

  11

  Barta Boglárka

  Trefán László

  Megtekintések száma:

  28

  Az előadás összefoglalója:
  Előzmény: A koronavírus-betegség 2019 (Covid-19) vírus hatással volt a daganatos betegségek diagnosztizálására. Magyarországon a 4. legnagyobb mortalitással rendelkező daganattípus a hasnyálmirigy daganat.
  Cél: A Covid-19 hatásának elemzése a hasnyálmirigy daganat incidenciájára a Nemzeti Rákregiszter validált adatai alapján, illetve a Központi Statisztikai Hivatal adatainak segítségével.
  Módszer: 2019 és 2022 között korra-, nemre-, és földrajzi eloszlásra korrigált standardizált arányokat számítottunk.
  Eredmények: A hasnyálmirigydaganatot tekintve 2019-ben 2813, 2020-ban 2776, 2021-ben 2658, 2022-ben 2685 incidencia eset volt. A 100.000 főre eső nemre-, korra, és földrajzi eloszlásra korrigált standarizált incidencia aránya követte az itt leírt trendet. A korra standardizált nemre és földrajzi eloszlásra korrigált incidencia arányok tekintetében a 70 év feletti korcsoport incidencia arányai követték az itt leírt trendet. A nemre standardizált korra és földrajzi eloszlásra korrigált arányok a férfiak incidencia aránya csökkent, míg a nőké követte a fentebb leírt általános trendet. A két nem között nem volt szignfikáns különbség a incidencia arányokban a vizsgált időszakban. A földrajzi eloszlásra standardizált nemre és korra korrigált incidencia arányok nem mutattak egységes trendet az országrészek, Eurorégiók, és vármegyék tekintetében.
  Következtetés: A Covid-19 hatással volt a hasnyálmirigydaganatok incidenciájára 2019 és 2022.