Keresés

Keresési eredmények

• A pandémia hatása a szolgáltatókra

  439-445

  Bittner Beáta

  Gavaldi Ádám

  Megtekintések száma:

  172

  A 2020-as év olyan kihívásokat hozott az üzleti szereplőknek, amelyek nehezen voltak előreláthatóak, jósolhatóak és tervezhetőek. A korlátozások miatti bezárások, leállások, kényszerpihenők a világon szinte mindenhol jelen voltak, így hazánkban is.

• Hogyan lett Debrecen az ország ideiglenes fővárosa 1944-ben?

  133-140

  Püski Levente

  Megtekintések száma:

  221

  Absztrakt: Debrecen 1944-ben, száz napon át Magyarország ideiglenes fővárosa volt. Ott és oda szervezték meg, ott működött a háború utáni ország vezetését felvállaló Ideiglenes Nemzetgyűlés, az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Az írás a város állapotát érzékeltetve mutatja be a hivatali helyeket, a képviselők, miniszterek lakóhelyeit.

  Abstract: Debrecen was the temporary capital of Hungary for a hundred days in 1944. It was in this city that the Provisional Assembly and the Provisional National Government were organized with the purpose of leading the country after the war. This article discusses the placement of offices as well as the dwelling places of ministers, also offering a description of the contemporary conditions of the city.  

• A közösségi gazdaság jellemzői és Debrecenben elérhető formái

  34-43

  Kovács Tünde

  Bittner Beáta

  Megtekintések száma:

  177

   

   

• Megelőzhetjük a bankrohamokat! A 2022. évi közgazdasági Nobel-emlékdíjasok eredményeinek bemutatása

  176-185

  Nádasi Levente

  Szendrey Orsolya

  Megtekintések száma:

  116

• Polgárról bevonult honvédek a Don-kanyarban

  2

  Makó Kristóf

  Megtekintések száma:

  78

  Az előadás összefoglalója:

  Az előadásom célja Polgár városának azon katonáit bemutatni, akik a 2. magyar hadsereg kötelékében a Don-kanyarban szolgáltak, és akik közül sokan életüket vesztették, eltűntek vagy hosszú megpróbáltatások után tértek csak haza. A hadsereg veszteségi kartonjai, a város polgári anyakönyvei, valamint a fennmaradt visszaemlékezések alapján lehetőség nyílik rekonstruálni ezen emberek társadalmi hátterét, valamint néhányuk életútját és katonai pályafutását is. A vizsgálatom nemcsak a háborús események időrendjére fókuszál, hanem arra is, hogy a Polgár községből bevonult férfiak milyen családi környezetből érkeztek, valamint hogyan viselte a közösség és az áldozatok családja a veszteségeket. Emellett feltárja a kollektív emlékezet mechanizmusait, ugyanis kitérek arra is, hogy milyen módon őrizte meg Polgár a doni áldozatok emlékét, hogyan változott a megítélés a háború utáni évtizedekben, amikor jobb volt nem beszélni erről az időszakról. Ismertetésem egyszerre hadtörténeti és társadalomtörténeti szempontból is vizsgálja a Polgárról bevonult katonák sorsát. A városnak ezt az időszakát eddig még senki sem kutatta, a polgári hősöket eddig senki sem mutatta be a nagyközönségnek, ezért kutatásom ilyen szempontból egyedi is. Mivel tervezett előadásomban a Hajdú-Bihar vármegyei Polgár településről és az onnan bevonult katonákról lesz szó, így nagyon szorosan kötődik nemcsak Debrecen, de az Észak-Alföldi régió helytörténetéhez is, valamint az előadást a téma iránt érdeklődő közönségnek is szánom.

  Kulcsszavak: Polgár, Don-kanyar, világháború, keleti front, Szovjetunió

• Beszámoló a 37. OTDK Debrecenben megrendezett Kémiai és Vegyipari Szekciójáról

  245-248

  Benedek Máté

  Megtekintések száma:

  153

• A siker módozatai. Béres Norbert: A klasszikus századforduló népszerű prózairodalma

  279-282

  Szolyka Hajnalka

  Megtekintések száma:

  186

  . 

• Kell-e a német? Sebestyén Krisztina: Kik és miért tanulnak németet az érettségit adó képzésekben?

  425-429

  L. Szögedi Gabriella

  Megtekintések száma:

  115

• Megéri több lábon állni? Debrecen gazdasági teljesítményének és gazdaságszerkezeti koncentrációjának elemzése

  243-255

  Tarnóczi Tamás Bence

  Bauerné Gáthy Andrea

  Megtekintések száma:

  207

• Angyalosi Gergely, Valastyán Tamás (szerk.): Fakultások közt. Tudomány, tudás, alkalmazás.

  464-469

  Jakab Andrea

  Megtekintések száma:

  163

   

   

   

   

   

• A Kántus történetéről röviden Kovács Gergely: Egy daloló világ. A Kollégiumi Kántus rövid története

  499-501

  Pusztai Gábor

  Megtekintések száma:

  84

• Belső szuburbanizáció Debrecenben

  463-474

  Pénzes János

  Hegedűs László Dávid

  Megtekintések száma:

  237

  A tanulmányban térinformatikai módszerek segítségével több időmetszetre kiterjedően mintegy 40 éves időintervallumban vizsgáltuk meg Debrecen beépítettségének és népességeloszlásának alakulását. Célunk a belső szuburbanizáció helyi sajátosságainak feltárása és vizsgálata volt, amely során a központi belterületet nem vontuk be az elemzésbe. Az ezredforduló előtti dinamikus, majd 2000 után mérséklődő szuburbanizációs jelenségek következtében jelentősen átalakult a beépítettség karaktere – a város közvetlen peremén térben kiterjedve és besűrűsödve, majd a belvárostól növekvő távolsággal jellemzően csökkenő mértéket mutatva. Ezt a csökkenő értéket karakteresen megtörik a jelentős népességű településrészek (főként Józsa és Pallag) a kiugró és az ezredforduló után is növekvő beépítettségükkel. A kialakított kategorizálás alapján jól látszik, hogy a belső szuburbanizáció jelensége bár mérséklődött és kevésbé intenzív, de korántsem állt le teljesen, több városrész dinamikus fejlődése napjainkban is folytatódik.

• Református templomok stílusteremtései

  157-168

  Attila Kulcsár

  Megtekintések száma:

  136

• Klasszikus és kortárs párbeszéde: kettős operabemutató a Csokonai Színházban

  35-41

  Csató Péter

  Megtekintések száma:

  139

  A Csokonai Nemzeti Színház tavaly novemberben kettős operabemutató keretében vitte színre Mátyássy Szabolcs Scaevola (2016) című egyfelvonásosát Giacomo Puccini Gianni Schicchi-jével párosítva.  A bemutató során érdekes párbeszéd alakult ki a két opera között: a rendezői koncepció, a szcenírozás és a 20. és kora 21. századi zene történetének esetlegességeiből fakadó affinitások révén a zeneileg és dramaturgiailag látszólag távoli világok olyannyira közel kerültek egymáshoz, hogy a „klasszikus-kortárs” szembeállítás szinte érvényét vesztette. A két darab egymásra találása ezen kívül köszönhető a kortárs zenekultúra örvendetes sokszínűségének, és nem utolsó sorban az előadói repertoárok folyamatos bővülésének, amelyek nagy szerepet játszanak abban, hogy ma már a kortárs és a klasszikus közeledése szinte magától értetődő módon valósulhat meg.

• Adalékok a kárpátaljai kórházi ellátórendszer tevékenységéhez a második világháború évei alatt

  148-158

  Orbán Melinda

  Megtekintések száma:

  107

• Oppenheimer – és ami mögötte van

  266-278

  Benedek Máté

  Megtekintések száma:

  390

• A matematika iránytűi: riport a DAB Matematikai Munkabizottsága 2021. évi ünnepi rendezvényéről a Magyar Tudomány Ünnepén

  94-98

  Gselmann Eszter

  Vincze Csaba

  Megtekintések száma:

  104

   

   

• Beszédessé tett regényhagyomány. S. Varga Pál: Fejezetek a 19. század második felének magyar regénytörténetéből

  105-111

  Bényei Péter

  Megtekintések száma:

  107

• Az első átfogó Olaszország-történet magyar nyelven Pete László: Olaszország története – A kezdetektől napjainkig

  419-425

  Száraz Orsolya

  Megtekintések száma:

  146

• „Csoda-e, hogy egyre jobban elnémul az embergyermek?” Kaposi József, Kerekesné Horváth Ilona (szerk.): Új tantárgypedagógiai kutatások, Innovációk és elemzések

  574-578

  Fejesné Dávid Ágnes

  Megtekintések száma:

  121

• Útmutató a történettudományhoz. Kerepeszki Róbert – Schrek Katalin (szerk): Bevezetés a történettudományba és a történelemkutatás módszereibe

  298-302

  Herka Dominik

  Megtekintések száma:

  152

• Migráció komplex közelítésben. Balázs Venkovits and Gábor Pusztai (eds.) (Hi)stories of Migration, Mobility, and Travel: Crossing Literary, Linguistic, and Historical Boundaries

  496-498

  Barta Róbert

  Megtekintések száma:

  73

• Török vagy nem török… A magyar–török nyelvrokonításról dióhéjban

  348-362

  Tóth Diana Viktória

  Megtekintések száma:

  172

  A magyar–török rokonságeszme százötven éve erősen jelen van a köztudatban. Az uráli és altaji nyelvek rokonsága már a 19. század első felében felvetődött, de igazán az ún. „ugor–török” háború, az anyanyelvünk eredetéről szóló első tudományos jellegű vita során, az 1870-es évektől kezdve terjedt el ez az elmélet, amely hol erősebben, hol kevésbé látványosan, de folyamatosan jelen van a magyarországi közbeszédben. Írásomban egy, a nyelvrokonságra, azon belül is elsősorban a magyar–török hipotézisre vonatkozó kérdőíves felmérés tanulságait ismertetem, de előtte röviden felvázolom a török rokonság hipotézisének mozgatórugóit, bemutatom a magyar–török érintkezések három szintjét, és igyekszem tisztázni az alapfogalmakat.

• Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH)–Debreceni Egyetem (DE) „Középkori Magyarország és Közép-Európa hadtörténete kutatócsoport” 2022. évi műhelykonferenciája

  87-90

  Virágh Ágnes

  Megtekintések száma:

  116

• Korszakokról korszerűen. A 2022. április 29/30-án megrendezett Modernkortörténeti Doktoran-dusz Konferencia tanulmányai I. Püski Levente, Ónadi Sándor, Schrek Katalin, Sipos Nikoletta (szerk.)

  413-419

  Nagy Bertalan

  Megtekintések száma:

  87