Keresés
Keresési eredmények
-
Hajdú-Bihar megye társadalmi helyzetének bemutatása a számok tükrében
27-40Megtekintések száma:466Az általunk készített tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson Hajdú-Bihar megye társadalmi helyzetének alakulásáról. Hajdú-Bihar megye, az Észak-alföldi régió gazdasági, oktatási, tudományos és kulturális szerepkörrel bíró központja. Adottságai kedvezőek a szerepkör betöltéséhez, gazdasági, oktatási, kereskedelmi, kulturális, egészségügyi kapcsolatai az országhatáron túl is jelentősek. Hajdú-Bihar megyével kapcsolatban fontosnak tartjuk még megemlíteni a logisztikai szerepének kiaknázását, valamint regionális tudásbázis szerepkörét bemutatni. Hajdú-Bihar megye központja Debrecen város, a népességszámát tekintve Magyarország második, az Alföld legnagyobb városa. Debrecen már évtizedek óta Hajdú-Bihar megye kiemelkedő települése, a város társadalmi-gazdasági hatása az egész régióra kiterjed, hiszen a város regionális központként is funkcionál. A fentebb említett hatások közül jelen tanulmányban Hajdú-Bihar megye társadalmi hatásaira fókuszálunk, és ennek elemzéséhez, alátámasztásához a helyi és az országos statisztikai adatokat alapul véve készítettünk számításokat. A társadalmi hatásokat elsősorban demográfiai szempontból vizsgáltuk meg (népesség száma, nem, kor és iskolai végzettség szerinti összetétele, képzettsége, foglalkoztatottsága, jövedelmi viszonyok) a korábbi évekkel és országos adatokkal összehasonlítva.
-
Az önszervezés és a szervezeti eredményesség javításának kérdései vezetői körben
78-89Megtekintések száma:251A vezetői kiválóságot rendkívül nehéz mérni. Egyrészt azért, mert a szervezeti kiválósági mérőszámok inkább az eredményességet mérik, a „vezető értékét” kevésbé. A „vezető értékének” a mérésére az utóbbi évtizedekben rengeteg kísérletet tettek, melyek különböző oldalról közelítik meg a vezetői sikerességet. Eredeti kutatásunkkal egyrészt a nemzetközi gyakorlatot próbáltuk áttekinteni, másrészt egy helyzetfelmérést próbáltunk végezni a magyar vezetői körben azzal a céllal, hogy feltárjuk az értékteremtő folyamatokat és a mögöttük levő vezetői gondolkodást és -gyakorlatot. Jelen cikk az önszervezési megoldásokra fókuszál, valamint a szervezeti folyamatok eredményességének javítását célzó napi vezetői folyamatokra. A kérdőíves felmérés egyik célja az volt, hogy megismerjük a KKV szektorban a magyar vezetői gondolkodásmódot, az önszervezési munkamódszereket és időgazdálkodási magatartást, mindezeket az eredményességgel összefüggésben, és hogy ezen új információkkal gazdagítsuk a tudományos és piaci ismeretanyagot. A vizsgálatba 148 vezetőt sikerült bevonni, részben a nehéz elérhetőség, az alacsony válaszadási hajlandóság, részben pedig a kérdések bizalmi jellege és a kérdőív nagy terjedelme okán. A válaszok alapján az körvonalazódik, hogy a megkérdezett vezetők körében népszerűek az időbeosztáshoz alkalmazható applikációk, a feladatlista vezetése (feladatok priorizálása), ezzel összhangban esténként megtervezik a másnapi teendőket. A vállalati folyamatok kontrollja kapcsán kiemelkedő figyelmet kap a minőségbiztosítás, a vezetői döntéstámogatási rendszer, a munkatársakkal való kapcsolódás (pl.: munkaterület-bejárás és munkaindító napi megbeszélések). Az alapkutatásban 3 klasztert alakítottunk ki: „bizonytalan empatikus”, „tapasztalt stratégia” és „feltörekvő céltudatos”. Közülük utóbbi klaszter tagjai szerepeltek kiválón a napi munkagyakorlatuk, a napi szokásaik alapján. Az általuk vezetett szervezetek 86,36%-a nyereséges, és kiegyensúlyozottan növekszik (évente 5%-so növekedési ráta). Amennyiben a kiemelkedő szervezeti eredményesség mögött meghúzódó humán tényezőket keressük, a kiválóság összetevőit, vélhetően ez a klaszter kínálja a megoldásokat.
-
A munkavállalói kompetenciák változásainak feltárása egy álláskeresési oldal adatainak elemzése alapján
102-113Megtekintések száma:754A kutatás a KarrierM álláskereső portálon található munkaajánlatok elemzésével rávilágít a munkaerőpiacon megjelenő új kompetencia igényekre. Ennek sikeres feltárása érdekében összehasonlító elemzést végeztem az első (Pirohov-Tóth-Kiss, 2021) (N=363) és a második (jelenlegi) (N= 332) vizsgálat során az álláshirdetésekben megjelenő legfontosabb kompetenciák között. A KSH foglalkoztatottsági adatait figyelembe véve kereszttábla elemzés segítségével megvizsgáltam a legfontosabb kulcskompetenciák és a szakterületek alakulását a második vizsgálat adatain, valamint a regionális eredmények is bemutatásra kerültek. Továbbá feltártam az idegennyelv-tudás, mint munkahelyi kompetencia szerepét és a hirdetésekben megjelenő egyéb elvárásokat is. A kutatás eredményei alapján, a legfontosabb kulcskompetenciák közé az önállóan és csapatban történő munkavégzés, valamint a megbízhatóság sorolható.
-
A hazai olvasási attitűdök empirikus elemzése
23-32Megtekintések száma:48Az olvasás az egyik legrégebbi rekreációs, oktatási és fejlesztő tevékenység, mely nem csak a szókincs-, a tudás, de képzelőerő fejlesztését, illetve a mentális egészséget is támogatja. A könyvpiacot már többször prognosztizálták gyengülő, érdektelenségre számottevő piacnak, azonban az eredmények és fogyasztói trendek nem ezt igazolják. A pandémia alatt és után az olvasás ismét növekedési pályára állt, és a könyvolvasás trendisége, maga az olvasás szubkultúra-képző hatása ismét stabillá vált. Ezt segítette, hogy a szórakoztató - és a szépirodalom mellett, illetve azokon belül új irányzatok kezdték meg hódító útjukat. Regionálisan vizsgálva az EU-n belül hazánk a középmezőnyben helyezkedik el a szabadidős olvasási szokások alapján.
A primer kutatásunkban kérdőíves megkérdezéssel vizsgáltuk az ezzel kapcsolatos fogyasztói attitűdöket 647 hazai kitöltő véleményét bevonva. A célkeresztben a leginkább kereslet-generáló „könyvmolyok” csoportja állt. A vizsgálat során attitűdmérés segítségével igyekeztünk feltárni a szokásokat. Az állítássorok segítségével sikerült főkomponens- és klaszterelemzéseket is végeznünk, melyek alapján megállapítottuk, hogy az olvasócsoportok eltérően tekintenek az olvasás közösségépítő jellegére, fejlesztő hatására, korai fejlesztő jellegére, illetve az ajándék jellegére. Szignifikánsan elkülönültek vizsgálatunk során az olvasás iránt teljes mértékben elkötelezett, annak közösségteremtő jellegét elismerők, a magányos könyvmolyok, illetve további csoportok.
Az eredményeink alapján elmondható, hogy a különböző fogyasztói szegmensek mentén a marketingstratégia, és azonbelül is a kommunikációs lehetőségek differenciálása kiemelt jelentőségű ebben az iparágban, hiszen erre a piacra sem tekinthetünk homogén egészként, még a nagy-könyvfogyasztók esetében sem.
-
Jövőbiztos készségek – Várhatóan mire lesz szükség a jövő munkahelyein?
36-45Megtekintések száma:448A Mesterséges Intelligencia és a robotika fejlődésének köszönhetően számos magas szintű kognitív készség automatizálható, azonban különböző állásokat és munkaköröket eltérő mértékben érinthet a technológiai fejlődés. A magasan képzett szakmákat kevésbé fenyegeti az automatizálás veszélye, mivel ezek olyan készségeket és képességeket is igényelnek, amelyek továbbra is fontos szűk keresztmetszetei az automatizálásnak. Az OECD 2022-es eredményei szerint az automatizálás által leginkább veszélyeztetett munkakörök azonban nem fognak teljesen eltűnni, mivel az ezekben a foglalkozásokban szükséges készségeknek és képességeknek csak 18-27%-a automatizálható nagymértékben. Várhatóan inkább a munkaszervezést kell majd radikálisan átalakítani, és az ilyen munkakörökben dolgozóknak át kell majd képezniük magukat, mivel a technológiák számos feladatban felváltják a munkavállalókat.
Tanulmányomban célom az elmúlt évek szakirodalmi eredményei alapján összegezni azokat a legfontosabb készségeket, amelyek potenciálisan alkalmassá teszik a munkavállalókat a közeljövő – technológiai fejlődésből származó változatos – munkahelyi elvárásaira.
Vizsgálatom során a Scopus adatbázisában kulcsszavas keresést végeztem a jövő munkájának, munkahelyének, foglalkozásának, illetve a készségek, képességek, kompetenciák tekintetében. A keresési találatokat a 2021-2023 időszakra, az angol nyelvű folyóiratcikkekre, a gazdasági és üzleti területekre és releváns – a szerzők által cikkekhez társított – kulcsszavakra szűkítettem. Ezen cikkeken túl további releváns szakmai szervezetek (OECD, World Economic Forum) beszámoló anyagait is áttekintettem az említett időszakra. A feldolgozás során szempont volt a vizsgálatok földrajzi területi, regionális megkülönböztetése.
Eredményeim között kitérek az egyetemek és egyéb oktatási intézmények szerepére a negyedik ipari forradalom jelentette elvárások foglalkoztathatósági elvárásainak szempontjából, hogy a piaci elvárásoknak minél megfelelőbb készségek elsajátítását tudják biztosítani. Kiemelten ismertetem a vendéglátóiparban azonosított top 69 készséget és azok csoportosítását, továbbá a könyvelő szakemberekkel kapcsolatban azonosított 4 fontos készségcsoport elemeit. Ezen felül kitérek a vállalkozók oldaláról elvárhatónak tekintett jövőbiztos készségekre. Általánosságban ismertetem a soft skill-ek felértékelődését az elmúlt évek tudományos eredményei alapján.
Az összegyűjtött eredmények hasznos információként szolgálhatnak az egyéni humán tőke befektetési döntések, a szervezeti tréningek és akár az oktatási intézmények képzési keretrendszerének alakítása során is.
-
A saját tudás túlértékelésének tendenciája utánpótláskorú labdarúgók körében
40-46Megtekintések száma:202A mai sportban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fizikai állapot mellett a mentális felkészítésre is. A sportpszichológia meghatározó szerepet tölt be az egyéni és csapatsportágakban egyaránt. A sportolókat tekintve az egyik legfontosabb tényező az, hogy megfelelő önértékeléssel rendelkezzenek, mivel ez a képesség jelentős mértékben befolyásolhatja az adott játékos teljesítményét. Kutatásom fő célkitűzése az volt, hogy labdarúgáshoz kapcsolódó feladatokon keresztül megvizsgáljam az önértékelési sajátosságokat utánpótláskorú labdarúgók körében. A gyakorlatok között volt a „dekázás”, labdapassz tornapadra, valamint a szlalom labdavezetést követő cél elérése. Hipotézisem szerint a gyerekek a feladatok elvégzése előtt hajlamosnak mutatkoznak teljesítményük felülbecslésére. Kutatásom során primer adatgyűjtést alkalmaztam. Az általam használt statisztikai elemzési módszer az egymintás t-teszt volt. Az elvégzett egymintás t-tesztek alapján megállapítottam, hogy a dekázási feladatban az alulbecslés volt jellemző (ami ellentmond a hipotézisnek), míg a labdapassz és a szlalom feladatokban összességében felülbecsülték teljesítményüket a gyerekek (e két feladatnál megerősíthetjük a hipotézist).
-
Magánszemélyek levéltári iratajándékozásának tanulságai JNSZ megyében
18-29Megtekintések száma:137Történelmi ismeretekhez jellemzően írott dokumentumok kutatásával jutnak történészeink. Történelmünk forrásait a levéltárak őrzik. Hazánk legnagyobb közgyűjteménye, egyben legnagyobb levéltára a Magyar Nemzeti Levéltár, mely 2012-ben az Országos Levéltár és a megyei levéltárak összevonásával jött létre. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár sok évtizede gyűjti a megye településeinek közigazgatási iratait. A különböző hivatalokat, bíróságokat, iskolákat és állami vállalatokat törvény kötelezi arra, hogy történelmi szempontból maradandó értékű, vagy jogbiztosító irataikat tizenöt év elteltével leadják a levéltárakba. A magánszemélyeket, egyesületeket és pártokat azonban semmilyen jogszabály nem kötelezi arra, hogy magántulajdonban lévő régi irataikat, fényképeiket átadják a levéltárak valamelyikének. A hivatalos forrásokon túl a magániratok is számos értékes adalékkal szolgálhatnak a történelem részletgazdagabb bemutatásához és megértéséhez. E rövid tanulmány azt mutatja be, hogy JNSZ megyében hogyan változott az elmúlt években a magánirat ajándékozás, milyen okok álltak a változás hátterében, milyen dokumentumokat ajánlottak fel részükre és ezek miért jelentősek a levéltári kutatás szempontjából.
