Keresés

Keresési eredmények

• Regionális eltérések a KKV szektorban az Ipar 4.0 pályázatok megoszlásában

  79-87

  Nagy Richárd

  Megtekintések száma:

  122

  Az Európai Bizottság 2014 óta méri a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét a DESI mutatóval. A 2020-as DESI jelentés rámutat arra, hogy a Covid-19 járvány hatására még fontosabbak lettek a digitális eszközök az országok gazdasága számára. Hazánk a 28 Európai Uniós tagállam közül a 21. helyen szerepel a digitális gazdaságot és társadalmi fejlettséget mérő mutatón. A magyar vállalatok versenyképességének javulása a nemzetközi piacon nagymértékben függ a digitalizációjuk mértékétől. A kutatás célja egy áttekintést nyújtani a hazai vállalatok emelt szintű digitalizációs rendszerek bevezetését elősegítő pénzügyi eszközökről és forrásokról a mögöttünk álló Európai Uniós költségvetési időszakból. Az emelt szintű digitalizációval összefüggésbe hozhatóan két pályázati felhívás volt elérhető a 2014-2020-as pályázati ciklusban Magyarországon: GINOP 1.2.8-17 és a GINOP 3.2.6-8.2.4-17. A pályázatok közötti regionális összehasonlító elemzés nem volt megvalósítható, mert a támogatási intenzitás az elszámolható költségekre eltérő a két pályázat esetében, ezért a pályázati felhívások értékelése különállóan történt meg. Az elemzés során megállapításra került, hogy az alacsony pályázati hajlandóság okai között feltételezhetően megjelenik a hiányzó gazdasági és társadalmi potenciál a vidéki térségekben, ezek között kiemelve a beruházásra fordítandó saját forrás és a megfelelő digitális készségekkel rendelkező munkaerő hiánya.

• Tisztességtelen banki gyakorlatok, avagy a működési kockázatkezelés elméleti és gyakorlati jelentősége napjainkban.

  1-14

  Gulyás Dávid

  Megtekintések száma:

  73

  Manapság a banki működési kockázatok, azon belül az üzletviteli kockázatok kezelése egyre hangsúlyosabb szerepet kap a kockázatkezelésen belül. A 2008-as pénzügyi krízis és részben ehhez kapcsolódva a magyar devizahitel-válság is rámutatott ennek jelentőségére. Mindkét válsághelyzet kirobbanásáért felelőssé tehetők többek között a tisztességtelen banki gyakorlatok, a fair bankolás elvének figyelmen kívül hagyása. A kutatásom célja választ találni arra a kérdésre, hogy mennyiben tekinthető tisztességtelen banki gyakorlatnak az, hogy a bankok ügyfeleikre számos olyan pénzügyi terméket, például biztosításokat, folyószámla-hitelkereteket erőltetnek rá, amelyekre egyáltalán nincs szükségük. Azt is vizsgálom, hogy az ügyfelek milyen mértékben vannak tudatában annak, hogy milyen kapcsolt termékeket vesznek igénybe, s mit jelent ez rájuk nézve kockázatvállalási szempontból. Kutatásom több részből épül fel. Elsőként  a működési, üzletviteli kockázatok kerülnek definiálásra. Ezt követően Magyarországra fókuszálva a devizahitel-válság kialakulásában szerepet játszó értékesítői- és kereskedelmi banki gyakorlatokat vizsgálom, különös tekintettel a felmerülő üzletviteli kockázatokra vonatkozóan. Meghatározásra kerül, hogy mi minősülhet tisztességtelen banki gyakorlatnak. Elméleti áttekintésem végén számba veszem, hogy miért problémásak a mai magyar pénzintézetek által árusított kapcsolt termékek, valamint hogy az információs aszimmetria hogyan ver éket a bank és az ügyfél közé. Primer kutatást is folytatok kutatásom elkészítése során. Egy online kérdőív segítségével a magyar felnőtt lakosság folyószámla-konstrukciók közti választását vizsgálom. Az eredmények statisztikai módszerek segítségével kerülnek elemzésre.

• "A letűnt világ bürokratáinak porlepte bűnjelei…” Selejtezés és iratmentés Szolnok megyében, az 1950-es években

  6-14

  Mucsi László

  Megtekintések száma:

  46

  A selejtezés az iratkezelésnek egy teljesen normális eleme. Ezt ma is gyakorolják a különböző iratképző szervek. Az egyes hivatalok, hatóságok és intézmények számára irattári tervek határozzák meg a selejtezés rendjét. A selejtezéseket a megyei levéltárak ellenőrizhetik. Ez a gyakorlat az 1950-es években alakult ki. A kormányzat ebben az időszakban kísérelte meg első ízben szabályozni az iratok selejtezésének egységes módját. Ám az ekkor hozott rendeletek nem bizonyultak teljesen megfelelőnek, mert nem voltak részletesek és körültekintők, aminek következtében a hivatalok nehezen tudták megkülönböztetni a maradandó értékű és a selejtezhető iratokat. Ráadásul voltak olyan helyi káderek, akik nem is ismerték ezeket a rendelkezéseket. Ugyanakkor a kormány, a papírhiányra hivatkozva, támogatta az iratszelekciót, amivel óriási selejtezési hullámot indított a második világháború után. A fő szempont a mennyiség lett, függetlenül a kidobott iratok értékétől. Sőt, a folyamatnak politikai aspektusai is voltak. Egy 1953-as filmhíradó például azzal propagálta a selejtezést, hogy az jó alkalom megsemmisíteni „a letűnt világ bürokratáinak porlepte bűnjelei”-t, azaz az 1945 előtt keletkezett iratokat. Ezen okokból nagy mennyiségű értékes iratanyag került a Szolnoki Papírgyárba, mint újrahasznosítandó nyersanyag. Szedő Antal megyei levéltárnok több jelentést készített arról, hogy értékes iratanyagot talált a Szolnoki Papírgyár területén. 1950-ben például 20 mázsányi debreceni illetőségű 18–19. századi iratra bukkant. Szolnok megyei települések hivatalaiban is végeztek felelőtlen selejtezéseket. Egyszer a levéltárosok Jászalsószentgyörgy, Kenderes és Besenyszög iratait találták meg a szolnoki MÉH telepen, köztük 19. századi jegyzőkönyveket is. Sajnos a levéltárosok nem tudtak mindent megmenteni, ezért valószínűleg sok értékes irat semmisült meg az 1950-es években.