Keresés

Keresési eredmények

• A saját tudás túlértékelésének tendenciája utánpótláskorú labdarúgók körében

  40-46

  Gottfried Péter

  Megtekintések száma:

  205

  A mai sportban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fizikai állapot mellett a mentális felkészítésre is. A sportpszichológia meghatározó szerepet tölt be az egyéni és csapatsportágakban egyaránt. A sportolókat tekintve az egyik legfontosabb tényező az, hogy megfelelő önértékeléssel rendelkezzenek, mivel ez a képesség jelentős mértékben befolyásolhatja az adott játékos teljesítményét. Kutatásom fő célkitűzése az volt, hogy labdarúgáshoz kapcsolódó feladatokon keresztül megvizsgáljam az önértékelési sajátosságokat utánpótláskorú labdarúgók körében. A gyakorlatok között volt a „dekázás”, labdapassz tornapadra, valamint a szlalom labdavezetést követő cél elérése. Hipotézisem szerint a gyerekek a feladatok elvégzése előtt hajlamosnak mutatkoznak teljesítményük felülbecslésére. Kutatásom során primer adatgyűjtést alkalmaztam. Az általam használt statisztikai elemzési módszer az egymintás t-teszt volt. Az elvégzett egymintás t-tesztek alapján megállapítottam, hogy a dekázási feladatban az alulbecslés volt jellemző (ami ellentmond a hipotézisnek), míg a labdapassz és a szlalom feladatokban összességében felülbecsülték teljesítményüket a gyerekek (e két feladatnál megerősíthetjük a hipotézist).

• Szervezeti kommunikáció elméleti áttekintése különös tekintettel a nyelvi hatásokra és kommunikációs zajokra

  82-88

  Székely Beatrix

  Megtekintések száma:

  561

  Jelen cikk célja, hogy szakirodalmi áttekintésen keresztül egységes képet adjon a kommunikáció általános aspektusairól, a kommunikációban megjelenő nyelvi hatásokról, valamint a szervezeti kommunikációban megjelenő zajokról és azok megoldásairól. Ha különböző tudományterületeket vizsgálunk, a kommunikáció alapfogalma eltérően jelenik meg. A kommunikáció során valamennyi esetben kommunikációs zajokat kell figyelembe venni. Zajként szerepelhetnek fizikai jelenségek, pszichikai tényezők, de zajként értelmezendők a nyelvi vagy intellektuális akadályok is, ahova például a jövevényszavak és eltérő megfogalmazás értelmezéséből eredő akadályokat is sorolhatjuk. Hazai vonatkozásban a szervezeti kommunikáció hatékonyságával kapcsolatos kutatások az álláshirdetések eltérő megfogalmazásának hatását általános keretek között vizsgálták, a jövevényszavak használatára, eltérő megfogalmazásra pedig nyelvészeti kutatásokban találhatunk kutatási eredményeket.

• A fizikai aktivitás munkaerő-piaci összefüggései

  92-99

  Gottfried Péter

  Megtekintések száma:

  309

  Az egészségügy fenntarthatóságának kérdése egyre nagyobb mértékben van jelen a közpénzügyekkel kapcsolatos vitákban. A nemzetek aggodalmai közé tartozik az egészségügyi költségek emelkedése, a népesség elöregedése, valamint az egészségügyi szolgáltatások fogyasztásának növekedése. A lakosság egészségi helyzete nemcsak a gazdasági növekedés egyik fontos tényezője, hanem közvetlen és közvetett hatással van az adóbevételekre, valamint a munkaerő-piaci részvételre is. Vizsgálatomban a fizikai aktivitás potenciálisan felmerülő munkaerő-piaci hatásaira fókuszáltam. A fizikai aktivitásnak jelentős szerepe van az egészségfejlesztésben. Javíthatja az egyén fizikai képességeit, amelyek közé többek között a termelékenység fokozása, a kitartás és a hatékonyabb csoportmunka tartozik. Az említett tényezők nemcsak a munkatermelékenységet fokozzák, hanem pozitívan befolyásolják a munkaerő-piaci szereplőket is. Kutatásomban szekunder adatgyűjtést alkalmaztam. A vizsgálat módszere pedig szakirodalom elemzés volt, hazai-és nemzetközi szakirodalmi források alapján. A vizsgálatban, az Európai Uniós tagországokban végzett primer és szekunder kutatások eredményeit vettem alapul. A szakirodalmi források feltárása után azt az eredményt kaptam, hogy az egészség jelentős mértékben befolyásolhatja a munkatermelékenységet és a munkaerő-kínálatot. Az egészségfejlesztés, szignifikáns mértékben hozzájárul a munkaerő-piaci sikerekhez. A fizikai aktivitás legyen az sport vagy rekreáció, pozitívan befolyásolja az egyén egészségi állapotát, ami a munkaerőpiaci megtérülés egyik kulcstényezője.

• Jövőbiztos készségek – Várhatóan mire lesz szükség a jövő munkahelyein?

  36-45

  Boros József

  Megtekintések száma:

  464

  A Mesterséges Intelligencia és a robotika fejlődésének köszönhetően számos magas szintű kognitív készség automatizálható, azonban különböző állásokat és munkaköröket eltérő mértékben érinthet a technológiai fejlődés. A magasan képzett szakmákat kevésbé fenyegeti az automatizálás veszélye, mivel ezek olyan készségeket és képességeket is igényelnek, amelyek továbbra is fontos szűk keresztmetszetei az automatizálásnak. Az OECD 2022-es eredményei szerint az automatizálás által leginkább veszélyeztetett munkakörök azonban nem fognak teljesen eltűnni, mivel az ezekben a foglalkozásokban szükséges készségeknek és képességeknek csak 18-27%-a automatizálható nagymértékben. Várhatóan inkább a munkaszervezést kell majd radikálisan átalakítani, és az ilyen munkakörökben dolgozóknak át kell majd képezniük magukat, mivel a technológiák számos feladatban felváltják a munkavállalókat.

  Tanulmányomban célom az elmúlt évek szakirodalmi eredményei alapján összegezni azokat a legfontosabb készségeket, amelyek potenciálisan alkalmassá teszik a munkavállalókat a közeljövő – technológiai fejlődésből származó változatos – munkahelyi elvárásaira.

  Vizsgálatom során a Scopus adatbázisában kulcsszavas keresést végeztem a jövő munkájának, munkahelyének, foglalkozásának, illetve a készségek, képességek, kompetenciák tekintetében. A keresési találatokat a 2021-2023 időszakra, az angol nyelvű folyóiratcikkekre, a gazdasági és üzleti területekre és releváns – a szerzők által cikkekhez társított – kulcsszavakra szűkítettem. Ezen cikkeken túl további releváns szakmai szervezetek (OECD, World Economic Forum) beszámoló anyagait is áttekintettem az említett időszakra. A feldolgozás során szempont volt a vizsgálatok földrajzi területi, regionális megkülönböztetése.

  Eredményeim között kitérek az egyetemek és egyéb oktatási intézmények szerepére a negyedik ipari forradalom jelentette elvárások foglalkoztathatósági elvárásainak szempontjából, hogy a piaci elvárásoknak minél megfelelőbb készségek elsajátítását tudják biztosítani.  Kiemelten ismertetem a vendéglátóiparban azonosított top 69 készséget és azok csoportosítását, továbbá a könyvelő szakemberekkel kapcsolatban azonosított 4 fontos készségcsoport elemeit. Ezen felül kitérek a vállalkozók oldaláról elvárhatónak tekintett jövőbiztos készségekre. Általánosságban ismertetem a soft skill-ek felértékelődését az elmúlt évek tudományos eredményei alapján.

  Az összegyűjtött eredmények hasznos információként szolgálhatnak az egyéni humán tőke befektetési döntések, a szervezeti tréningek és akár az oktatási intézmények képzési keretrendszerének alakítása során is.

• Új normák a közigazgatásban? Elektronikus kapcsolattartástól az elektronikus közigazgatásig

  41-58

  Szalóki István

  Megtekintések száma:

  278

  A PHD kutatásom célja, hogy egy átfogó képet adjak a magyar elektronikus közigazgatás jogi szabályozásáról, helyzetéről megoldásairól a nemzetközi jogi szabályozás „feltárásával” a 21. században. Különös figyelmet kívánok fordítani az e-közigazgatás által generált változásokra úgy, mint például az eljárásjogi szakban lévő szereplők szerepének, jogainak és kötelezettségeinek változásaira, átalakulására. Kérdésként merül fel, hogy amikor elektronikus eljárásról beszélünk, akkor csak egy kapcsolattartási módot, eljárási jellemzőt emelünk ki, vagy egy külön eljárási típusról értekezhetünk. Jelen tanulmány keretében szeretném megismertetni kutatásom kezdetén feltárt hipotéziseimet és vizsgálati szempontokat, és az elektronikus közigazgatás fontosabb fogalmait, melyek jelentős mértékben meghatározzák kutatásom előrehaladásának menetét, irányait. Jelen tanulmányban elsősorban hipotéziseimet teszem fel, vizsgálati szempontokat fogalmazok meg, továbbá a magyar jogszabályi környezetben az elektronikus közigazgatás alapvető fogalmait vizsgálom úgy, mint alapelvek, az elektronikus közigazgatás szereplői és technikai fogalmak.

• A városi közösségi közlekedés fenntartása

  133-142

  Tóth Szabolcs

  Megtekintések száma:

  304

  A napjainkra egyre zsúfoltabbá váló városainkban a közösségi közlekedési eszközöket használók részarányának növelése elengedhetetlen az élhető környezet megtartása és a levegő minőségének javítása érdekében. Ehhez a szolgáltatás minél utasbarátabbá tétele, a lakosság számára minél könnyebben és rugalmasabban elérhető hozzáférés szükséges a közösségi eszközökhöz úgy, hogy az megfelelő alternatívát jelentsen az egyéni eszközökkel szemben. Önmagában a közösségi járműveket igénybe vevő utasok által megfizetett díjakból a szolgáltatás azonban nem tartható fenn, mivel az utazáshoz szükséges értékszelvények árai a lakosság árérzékenysége és a különféle közlekedési alternatívák miatt nem emelhetők jelentősebb mértékben. Ahogy az a világ legtöbb pontján, úgy hazánkban is a helyi közösségi közlekedés fenntartása, annak jellege miatt különböző mértékű támogatásra szorul. A szolgáltatás folyamatos fenntartásához az ellátásért felelős önkormányzatok és az állam hozzájárulása szükséges, melyek mértéke a hazai városokat vizsgálva eltérő arányt mutat.

• A tervezés mint vezetési feladat szerepe a szervezeti változásokban – észak-alföldi szervezetek empirikus vizsgálata

  1-9

  Gál Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  121

  A szervezeti változások napjainkban minden szervezet számára elkerülhetetlene kihívást jelentenek, amelyek kezelésében a vezetőnek kulcsszerepe van. A tervezés mint vezetési feladat nem csupán technikai eszközt jelent, hanem stratégiai folyamatot is, amely meghatározza, hogy a szervezetek miként tudnak alkalmazkodni a külső és belső környezetükben jelentkező változásokhoz. Jelen vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy a tervezés hogyan járul hozzá a változások sikeres menedzseléséhez, hogyan befolyásolja azt az észak-alföldi régió szervezeteiben. Az empirikus vizsgálat 236 fős mintán alapult, mely különböző szervezeti típusokat foglalt magában. Az adatfeldolgozás során a leíró statisztikán túl összefüggésvizsgálatokat is végeztem a tervezési gyakorlatok és a változásmenedzsment közötti reláció feltárására. A vizsgálat rávilágít arra, hogy a tervezés nem pusztán adminisztratív feladat, hanem olyan stratégiai vezetési eszköz, amely elősegíti a szervezetek rugalmasságát és hosszútávú alkalmazkodóképességét. Az eredmények hozzájárulnak a szervezeti változások gyakorlatának jobb megértéséhez és gyakorlati iránymutatásként szolgálhatnak a vezetők számára a változtatások tervezésében és megvalósításában.

• A "Big5" európai labdarúgó bajnokságok játékos-transzfer tevékenységének összehasonlító elemzése

  25-35

  Bács Bence András

  Megtekintések száma:

  332

  Az átigazolási hírek és események legalább akkora, ha nem nagyobb érdeklődést váltanak ki, mint a legrangosabb kupasorozatok döntő mérkőzései. Nem ritka, hogy egy-egy játékos játékjoga (amit a klubok az immateriális javak között mutatnak ki) több 10 millió eurós, vagy akár 100 millió eurót meghaladó összegért cserél gazdát, amely tranzakciók megvalósulásához a legnívósabb Big5 bajnokságok bevételeinek kiemelkedő mértéke nagy mértékben hozzájárul. A tanulmány célja, hogy összehasonlító elemzést végezzen a Big 5 bajnokságok játékos átigazolási tevékenységéről, a liga bevételei, az átigazolási kiadások és bevételek közötti összefüggésekre és kapcsolatokra összpontosítva, az 2017-es évtől kezdődő pénzügyi és játékos transzfer adatok felhasználásával. Az ügyletek mértékét tekintve megállapítható, hogy a játékos transzferek meghatározóak a futball klubok gazdálkodását, profitabilitását és stabilitását tekintve. Ennek megfelelően a legnagyobb átigazolási kiadások a legnagyobb bevételtermelő képességű bajnokságokban jelentkeznek. Összességében 2016 – 2021 között – 7,5 milliárd eurót elvonva a Big 5 bajnokságok gazdálkodásából.

• Humántőke befektetési döntéseket befolyásoló makrotényezők vizsgálata a gyógyszeriparban

  10-20

  Tömöri Gergő

  Megtekintések száma:

  225

  A gyógyszeriparban tevékenykedő szereplők innovációs politikáját jelentős mértékben meghatározzák az érintett vállalatok stratégiai irányait kívülről befolyásoló makrokörnyezet elemei. A tanulmány célja megvizsgálni, hogy a gyógyszereket fejlesztő, illetve azokkal kereskedő piaci szereplők munkaerőkapacitásának bővítését vagy leépítését az elmúlt évtizedben meghatározták-e és amennyiben igen, milyen mértékben a stratégiai döntéseiknél is fokozottan figyelembe vett makrokörnyezeti, azaz a politikai, a gazdasági, a társadalmi, valamint a technológiai-innovációs környezetet jól jellemző indikátorok. Az elemzés alapjául 27 európai ország ágazati és makrogazdasági mutatói, valamint az iparági foglalkoztatottsági adatok szolgáltak. A többváltozós statisztikai vizsgálatok eredményei alapján egyrészt az egyes országok felvevőpiacának, illetve a kormányok által nyújtott támogatásoknak a volumenét együttesen kifejező gazdasági potenciál, másrészt a humán fejlettségi index befolyásolta szignifikánsan a gyógyszeripari foglalkoztatás alakulását a vizsgált időszakban.

• A szervezeti kultúraváltás jellemzői

  73-80

  Gál Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  404

  Napjainkban a változás általános jelenséggé vált. A szervezeteket is érik változások, amelyeknek meg kell felelniük a hosszú távú fennmaradás érdekében. A szervezeti kultúra az egyik olyan fontos tényező, amely hozzájárulhat a sikeres és időben történő reakcióhoz. Azonban a külső környezeti hatások következtében sok esetben a változás a szervezeti kultúrára is kihat. Ilyen esetben tervezetten és tudatosan szükséges beavatkozni. A kultúraváltás bonyolult, komplex feladat. Számos megközelítés létezik, amelyek a sikeres kultúraváltás tényezőit sorakoztatják fel. Ezek eltérő jellemzők mentén fogalmazzák meg a siker kulcsát, azonban néhány egyezőség megfigyelhető. A legfontosabb szerep a vezetőnek jut egy ilyen helyzetben. Cikkemben bemutatom a változás, szervezeti kultúra és a kultúraváltás alapvető összefüggéseit, szakirodalmi hátterét és kialakulását.

• A városi közösségi közlekedés vonzóbbá tételének lehetősége

  58-66

  Tóth Szabolcs

  Megtekintések száma:

  339

  A városi közlekedés napjainkban jelentős kihívás elé állítja az ott lakókat. Az elmúlt években jelentős mértékben megnövekedett, a vírushelyzet miatt tovább erősödő személygépjármű forgalom is azt mutatja, hogy a lakosság a közösségi közlekedési eszközök használatáról az egyéni közlekedés irányába köteleződött el. Az élhető városi lét megteremtése érdekében sürgős lépéseket kell megtenni, amellyel a városi mobilitás a lakosság által elvárt módon fenntartható marad. Ehhez többféle eszköz áll a városok vezetőinek rendelkezésre. Ilyenek lehetnek a mikromobilitási eszközök használatának, a megosztáson alapuló rendszerek bevezetése, valamint a személygépjármű forgalom korlátozó intézkedések bevezetése. Ezek mellett kézenfekvő a közösségi közlekedés fejlesztése, a lakosság ezen irányba történő terelése. A legtöbb nagyváros napjainkban ebbe az irányba törekszik, azzal, hogy ezen hálózatait és szolgáltatásait fejleszti, annak érdekében, hogy ezen közlekedési rendszerek elérhetőségét és vonzerejét javítsa. Több európai nagyváros annak érdekében, hogy a lakosság minél nagyobb arányban használja a közösségi közlekedést, azt részlegesen vagy teljes mértékben ingyenessé tette. Ez a törekvés hazánkban sem ismeretlen, hiszen a lakosság jelentős része több évtizede ingyenesen veheti igénybe ezen közlekedési formát. Ugyanakkor a teljes ingyenesség bevezetése esetén szükséges megvizsgálni annak hatásait gazdasági és társadalmi oldalról.

• Az egészségturizmus fejlesztési trendjei és lehetséges alternatívái a területiegyenlőtlenségek csökkentésére

  47-60

  Gabriella Helmeczi

  Magdolna Láczay

  Megtekintések száma:

  272

  Az egészségturizmus az elmúlt években a turisztikai ágazat egyik meghatározó szegmensévé vált, jelentős gazdasági és társadalmi hatásokkal bír. Fontos szerepet játszik a prevencióban, az egészséges életmód kialakításában, valamint a gyógyászati szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításában. Ugyanakkor az egészségturisztikai ellátások területi koncentrációja komoly kihívást jelent: a periférián élő lakosság gyakran nem tud élni ezekkel a lehetőségekkel, ami hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenségek mélyüléséhez. A tanulmány célja az egészségturisztikai szolgáltatásokhoz – különösen a gyógyfürdőkhöz – való hozzáférés vidéki térségekben tapasztalható egyenlőtlenségeinek feltárása. 2025 júniusában 109 fő bevonásával, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyére fókuszáló, önkitöltős kérdőíves adatfelvételt végeztünk. A vizsgálat pilot jellegű, a minta nem reprezentatív, amely korlátozza ugyan az általánosíthatóságot, de fontos irányt mutat a jövőbeli, nagyobb elemszámú kutatások számára. Az adatokat kereszttábla-elemzéssel, khi-négyzet és Fisher-próbákkal értékeltük. Munkánkkal szeretnénk alternatív javaslatokat, lehetőségeket feltárni, és ezzel hozzájárulni a társadalmi és területi esélykülönbségek mérsékléséhez.

• A munkavállalói kompetenciák változásainak feltárása egy álláskeresési oldal adatainak elemzése alapján

  102-113

  Pirohov-Tóth Barbara

  Megtekintések száma:

  770

  A kutatás a KarrierM álláskereső portálon található munkaajánlatok elemzésével rávilágít a munkaerőpiacon megjelenő új kompetencia igényekre. Ennek sikeres feltárása érdekében összehasonlító elemzést végeztem az első (Pirohov-Tóth-Kiss, 2021) (N=363) és a második (jelenlegi) (N= 332) vizsgálat során az álláshirdetésekben megjelenő legfontosabb kompetenciák között. A KSH foglalkoztatottsági adatait figyelembe véve kereszttábla elemzés segítségével megvizsgáltam a legfontosabb kulcskompetenciák és a szakterületek alakulását a második vizsgálat adatain, valamint a regionális eredmények is bemutatásra kerültek. Továbbá feltártam az idegennyelv-tudás, mint munkahelyi kompetencia szerepét és a hirdetésekben megjelenő egyéb elvárásokat is. A kutatás eredményei alapján, a legfontosabb kulcskompetenciák közé az önállóan és csapatban történő munkavégzés, valamint a megbízhatóság sorolható.