Keresés

Keresési eredmények

• A határon átnyúló víztartó rétegek vízkészletmegosztására vonatkozó nemzetközi szokásjogi elvek és nemzetközi vitarendezési mechanizmusok

  23-48

  Bazánth Barbara

  Mordivoglia Clio

  Sulyok Katalin

  Megtekintések száma:

  201

  Az elmúlt fél évszázad során a felszín alatti ivóvízkészletek váltak az emberiség alapvető ivóvízforrásává, mivel globális készleteinknek 97%-a mára víztartó rétegekben rejlik. A felszín alatti vízkészletek jelentőségét növeli, hogy a felszíni vizek gyakran olyan mértékben szennyezettek, hogy alkalmatlanok emberi fogyasztásra, szemben a felszín alatti vizekkel, amelyek jobb minőségűek, és szinte kezelés nélkül alkalmasak ivóvíznek. Azonban a felszín alatti vizek a túlhasználat következtében folyamatosan fogynak, újratöltődési rátájuk pedig irreverzibilis módon csökken. A vízkészletek túlzott kiaknázása világszerte államközi, illetve államon belüli konfliktusok forrásává vált, elegendő itt az Izrael és Palesztina közötti vízkonfliktusra, vagy a bolíviai „vízháborúra” utalni. Ráadásul a nemzetközi jognak a felszín alatti vizek tekintetében nemcsak a túlhasználatot kell megelőznie, hanem azok minőségének megőrzése is kiemelt szempont.

• Az autonóm járművek nemzetközi közjogi szabályozása, különös tekintettel a nemzetközi közlekedés témakörére

  37-49

  Takó Dalma

  Megtekintések száma:

  161

  Jelen tanulmány a nemzetközi közjog – ezen belül is elsődlegesen a nemzetközi közlekedés – szempontjából vizsgálja az autonóm járművek szabályozásának kérdését. Ennek keretében meghatározza az autonóm, vagy más néven önvezető járművek fogalmát, feltárja az autonóm járművek és a nemzetközi közjog kapcsolatát, ismerteti a nemzetközi közlekedés területén a szabályozás irányába mutató, eddig elért eredményeket, valamint elemzi a jövőbeli szabályozási lehetőségeket. Ez utóbbi kérdéskör vizsgálatát a tanulmány a nemzetközi szerződésekre szűkíti, s arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon szükséges és lehetséges-e az önvezető járművek nemzetközi szerződésben történő szabályozása.

• Digitalizáció a munkában: táguló horizontok joghézagokkal

  61-80

  Horváth István

  Petrovics Zoltán

  Megtekintések száma:

  423

  A tanulmány fókuszában a digitalizációnak a foglalkoztatásban történő megjelenése és elterjedése áll. Ennek keretében a tanulmány egyrészt bemutatja a digitalizációt felhasználó munkavégzési formákat, másrészt ismerteti a digitalizáció munkaerőpiaci hatásait. A tanulmány részletesen vizsgálja, hogy a COVID-19 miként változtatta meg a távmunka és a home office szerepét a foglalkoztatásban. Ezt követi a magyar munkajogi szabályozás bemutatása, ami kizárólag a távmunkával foglalkozik. A kodifikációs hiányosság megszüntetésére a tanulmány két javaslatot is tesz. Egyrészt az applikációs alapú munkavégzéssel kapcsolatban az Mt. tervezetében már szabályozott, a munkavállalóhoz hasonló jogállású személy státuszának bevezetésére. Másrészt az automatizálás és a robotika terjedésével kapcsolatban munkáltatói kötelezettségek előírására (átképzés, munkakör felajánlás) a felmondás megelőzése érdekében.

• Harmonization of Arbitration Laws in some Asian and European Countries

  68-77

  Nirwal Gauri

  Megtekintések száma:

  162

  A tanulmány a belföldi és a nemzetközi választottbírósági szabályozás harmonizálásával foglalkozik egyes ázsiai és európai jogrendszerek példáján keresztül. Az elmúlt évtizedekben a világgazdaságot és a világkereskedelmet érintően több jelentős változás és globalizálódás ment végbe, ami egy eddiginél hatékonyabb vitarendezési mód iránti igényt is a felszínre hozott, amely a nemzetközi kereskedelemben az egyensúly fenntartásának egyik eszköze lehet. A nemzeti jogokban létező választottbírósági szabályozásnak a nemzetközi standardokkal szükségszerűen harmonizálnia kell. A tanulmány azonosítja és elemzi azokat a legfontosabb területeket a választottbírósági határozatok elismerésével és végrehajtásával kapcsolatosan, melyek a közrendi klauzulával összefüggésben gyakorlati nehézségeket okoznak.

  The present paper studies the relationship between domestic and international arbitration laws and the harmonization factor amongst some Asian and European jurisdictions. During the last decades, there has been a significant change and globalization in the world and with the expansion of businesses and trade a better dispute resolution mechanism is required in order to maintain the harmony in international trade. It has become a necessity to balance the domestic arbitration laws with the international ones. This brief paper identifies and comments on some of the areas where differences remain including differences in recognition and enforcement of arbitral awards in various jurisdictions over the public policy defence, and where further examination and research to reach and solve disputes amicably might be useful.

• A házasság és a család védelme Közép-Európában

  7-31

  Barzó Tímea

  Megtekintések száma:

  232

  Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy mindennapi életünkben a családnak kiemelkedő szerepe van. Ezért jelen tanulmány hét közép-európai ország tekintetében vizsgálja a család védelmének alkotmányjogi, valamint családjogi alapjait. Bemutatásra kerül többek között a családjogi szabályozás jellege, a család és a házasság fogalmi megközelítése, valamint, hogy hogyan alakul a házasságon kívüli párkapcsolati formák – úgy, mint a de facto élettársi kapcsolat és a bejegyzett élettársi kapcsolat – védelme, továbbá a gyermekek jogállása a vizsgált országokban.  

• Az élelemhez való jog koncepciója a nemzetközi jogban

  86-99

  Szemesi Sándor

  Megtekintések száma:

  162

  Az alapvető emberi szükségletek biztosítása fontos előfeltétele a legfontosabb emberi jogok, így többek között az élethez és emberi méltósághoz való jog érvényesítésének. Ezen emberi szükségletek közül is kiemelkedik az emberek élelem- és ivóvízszükségletének biztosítása, melyek nélkül nehezen képzelhető el nemcsak az emberhez méltó élet, de egyáltalán bármilyen élet fenntartása. A vízhez való jog alapkérdéseivel kapcsolatosan számos tanulmány érhető el már magyar nyelven is, azonban az élelemhez való jog mind ez ideig talán kevésbé került magyarországon a vizsgálódások középpontjába.

• Trendek, irányzatok, jogalkotási törekvések: a közalkalmazotti jogállás felszámolása

  179-195

  Havas Bence

  Petrovics Zoltán

  Megtekintések száma:

  130

  A foglalkoztatási rendszer egyik leglátványosabb változásaként az utóbbi években számos korábbi közalkalmazott státuszát elvesztve vagy a versenyszférát jellemző munkaviszonyba, vagy pedig újonnan alkotott jogállási törvények hatálya alá került. Az egymást követő reformokkal kiürülő Kjt. hatálya alá így már csak néhány foglalkoztatotti csoport tartozik, nem meglepő tehát a törvény és az önálló közalkalmazotti jogállás jövőbeli létjogosultságának megkérdőjeleződése. De milyen tényezők vezettek a Kjt. fokozatos, majd az utóbbi években felgyorsuló hatályvesztéséhez? A közalkalmazottak „eltűnése” a jogfejlődésből racionálisan következő belső folyamatok vagy ettől független gazdasági-politikai megfontolások eredménye? Milyen szerepet töltött be eredetileg a Kjt. a foglalkoztatási jogviszonyok rendszerében, és hogyan értelmezhető a hatálykiürülés nemzetközi és történeti kontextusban? A tanulmány szerint e folyamat nem a jogdogmatikai fejlődés elkerülhetetlen következménye, hanem sokkal inkább eredménye a humán-közszolgáltatásnyújtók egységes jogállásának felszámolására irányuló jogalkotói törekvésnek. A magyar szabályozás sem kivétel ily módon a neoliberális és a neoweberiánus trendek alól, miközben erodálódnak a közalkalmazottakat korábban megillető komparatív előnyök, a szabályozás pedig rendkívül széttöredezetté válik.

• Büntethető gyermekkorúak

  97-111

  Pallagi Anikó

  Megtekintések száma:

  197

  A gyermek- és fiatalkorúak bűnözése manapság egyre növekvő aggodalmat okoz a társadalomban. Hazánkban is, de európai és nemzetközi szinten is állandó vizsgálat tárgyát képezi a fiatalok bűnelkövetés okainak feltárása, illetve a velük kapcsolatban alkalmazott jogi szabályozás irányainak és módszereinek kidolgozása.

• Vojislav Šešelj felmentésének kritikája a felbujtás és bűnsegédlet szempontjából

  97-109

  Kirs Eszter

  Megtekintések száma:

  124

  Vojislav Šešelj a Szerb Csetnik mozgalom alapítója volt, amelyet 1990 decemberében betiltottak a jugoszláv hatóságok. Az 1991 februárjában létrehozott Szerb radikális Párt elnöke, 1991 júniusától a Szerb köztársaság közgyűlésének választott tagja. A délszláv háborúban aktív szerepet játszott. 2016. március 31-én mentette fel az ENSZ által felállított exjugoszláv törvényszék (International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia – ICTY). Az önkéntesek toborzását, nagy nyilvánosság előtt, politikai üléseken, interjúkban és a hadszíntéren tartott, szélsőséges nacionalista gyűlöletbeszédeit úgy értékelte az ICTY elsőfokú kamarája, hogy azokból nem következik büntetőjogi felelőssége háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért. A háromfős bírói tanács 2:1 arányban döntött. Flavia Lattanzi bíró figyelemre méltó kritikai észrevételekből építette fel részletes és terjedelmes különvéleményét. Az ügyészség fellebbezett az elsőfokú tanács döntése ellen, így a döntés nem jogerős.

• A fenntartható fejlődés jogáról

  11-30

  Bándi Gyula

  Megtekintések száma:

  305

  A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács honlapján olvashattuk jelen cikk leadását megelőző napokban: „Magyarország nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégiája, illetve az arról szóló országgyűlési határozat vitáját a február 19-i ülésnapon kezdte meg az országgyűlés.” Ennek előzménye a már 2012 tavaszán elkészült keretstratégia, amelyet valóban széleskörű, elsősorban szakmai vita, előzött meg, illetve számos tanulmány készült ennek megalapozásaként. Ez a hír és az ennek következtében várhatóan elfogadásra kerülő stratégia ténye adta az apropóját annak, hogy elgondolkodjak azon, mit is jelent a fenntartható fejlődés általában, illetve különösen mit jelent a jog számára. A tervezet – amelynek fontosságát kiemeli, hogy elfogadása esetén 2024-ig irányadó stratégiát jelentene – már az első oldalon hivatkozik a jogi alapok fontosságára: „különös jelentőséget ad a keretstratégiának a 2012. január 1-jével hatályba lépett új Alaptörvényünk, amely számos rendelkezésében kö- telezettségeket ír elő a fenntarthatóság területén az államadósság korlátozásától a természeti örökségünk védelméig. Az Alaptörvény rögzíti a fenntarthatóság felé való átmenettel kapcsolatos alapvető értékeket, külön is nevesítve a fenntartható fejlődés elvét.”

• A bizalmasság és a nyilvánosság aktuális kihívásai az információbiztonság tükrében

  24-41

  Szádeczky Tamás

  Szőke Gergely László

  Megtekintések száma:

  152

  Az elmúlt évtizedekben többször felmerült, hogy a különböző technológiai megoldások miként segíthetik egyes normatív, jogszabályban foglalt előírások érvényesülését. A technológiának a jog szolgálatába állítására több konkrét példát is találni, a szerzői jogi digitális jogkezelési rendszerektől kezdve egyes médiatartalmak szűrésén keresztül az adatvédelmi szabályok érvényesülését segítő megoldásokig. E technológiai megoldások fontos jellemzője, hogy igyekeznek ténylegesen megakadályozni azokat a magatartásokat, amelyeket a jogi szabályozás nem tesz lehetővé. Ugyanakkor a jogszabályok sokszor magukat a technológiai megoldásokat is védik, és például azok kijátszását szankcionálják. Jelen tanulmány e gondolati keretrendszerben igyekszik feltárni az információbiztonsági intézkedésekre vonatkozó szabályok, és az ezen intézkedésekkel támogatott titokvédelmi és nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályok általános összefüggéseit, így közvetve kijelölni az információbiztonságnak a jogrendszerben elfoglalt helyét is, és rámutatni olyan ellentmondásokra, amelyek ez idáig a magyar jogirodalomban nem vagy csak marginálisan jelentek meg.

• Kockázatok és mellékhatások: az olasz alkotmánybíróság döntései a kötelező Covid-oltásokról

  102-127

  Horváth Attila

  Ungvári Álmos

  Megtekintések száma:

  208

  Az elmúlt években világszerte számos olyan bírósági és alkotmánybírósági döntés született, amely a pandémia során bevezetett alapjog-korlátozó intézkedések – ideértve a kötelező védőoltásokat is – jogszerűsége, illetve alkotmányossága tárgyában foglalt állást.  Olaszország – Ausztriát nem számítva – minden más európai országnál szélesebb körben írta elő az oltási kötelezettséget. Ráadásul az oltások felvételének hiányában a polgárok mindennapi életvitele olyan mértékben lehetetlenült el, hogy egyes szerzők már egyenesen de facto kötelező oltásról írtak. Az olasz alkotmánybíróság 2022. decemberében három határozatban bírálta el a kötelező oltások ellen irányuló beadványokat. Jelen tanulmány a jogszabályi környezet felvázolását és a kötelező Covid-oltásokkal kapcsolatos szakmai álláspontok ütköztetését követően ezen határozatok vizsgálatára vállalkozik, arra fókuszálva, hogy a testület milyen érvek mentén látta igazolhatónak a vakcinák felvételére kötelezést.

• Több beszédnek kevesebb az alja: recenzió Koltay András Az új média és a szólásszabadság: A nyilvánosság alkotmányos alapjainak újragondolása című könyvéről

  Gosztonyi Gergely

  Megtekintések száma:

  255

  Koltay András legújabb, magyarul megjelent kötete fordítása a 2019-ben, a nemzetközi Hart kiadónál megjelent, New Media and Freedom of Expression. Rethinking the Constitutional Foundations of the Public Sphere című munkájának. Azt várnánk tehát, hogy maga a mű nem ad újat azok számára, akik már megismerték az angol eredetit. Ám nagyobbat nem is tévedhetnénk. De míg eljutunk e tévedés belátásáig, a recenzió sorban számba veszi a kötet nagyszámú erényét és apróbb hibáit.