Keresés
Keresési eredmények
-
Több beszédnek kevesebb az alja: recenzió Koltay András Az új média és a szólásszabadság: A nyilvánosság alkotmányos alapjainak újragondolása című könyvéről
Megtekintések száma:279Koltay András legújabb, magyarul megjelent kötete fordítása a 2019-ben, a nemzetközi Hart kiadónál megjelent, New Media and Freedom of Expression. Rethinking the Constitutional Foundations of the Public Sphere című munkájának. Azt várnánk tehát, hogy maga a mű nem ad újat azok számára, akik már megismerték az angol eredetit. Ám nagyobbat nem is tévedhetnénk. De míg eljutunk e tévedés belátásáig, a recenzió sorban számba veszi a kötet nagyszámú erényét és apróbb hibáit.
-
Rendőrképmás: sajtószabadság és képmáshoz való jog a polgári jogi és az alapjogi jogosultságok keresztútján
110-128Megtekintések száma:1862012. január 1-jétől az Alaptörvény egy új, addig a magyar jogrendszerben nem létező jogintézményt vezetett be: az ún. valódi alkotmányjogi panaszt. Ez – az addig is létezett, konkrét normakontrollt jelentő alkotmányjogi panasszal ellentétben – nem a bírósági eljárásban alkalmazott jogszabály, hanem annak bíróság általi értelmezése alaptörvényellenessége esetén vehető igénybe. Ezzel az Alkotmánybíróság egy olyan hatáskört kapott, amellyel valóban a jogrendszer egészével szemben érvényesíteni tudja az alkotmányossági szempontokat, hiszen ettől az időponttól kezdve nemcsak a törvényhozó és a végrehajtó hatalom által kibocsátott jogforrásokat, hanem az egyedi bírói döntéseket is felül tudja vizsgálni, alaptörvényellenessé tudja nyilvánítani, és meg tudja semmisíteni. Ennél fogva az Alkotmánybíróság most már közvetlenül a jogalkalmazás felett is (alkotmányossági) kontrollt gyakorol, és akár a kúria döntéseit is annullálhatja.
-
Egy lépést hátra – A magyar Alkotmánybíróság döntése az internetes hozzászólásokért való felelősségről
142-150Megtekintések száma:192A szólásszabadság korlátozása változatos, soha véget nem érő viták tárgya. Különösen igaz ez a véleményszabadság interneten történő megvalósulása tekintetében. Az internet ugyanis olyan sajátosságokkal rendelkezik – mint például a névtelenség, a technikai nehézségekbe ütköző tartalom-ellenőrzés, a kommunikáció határokon átnyúló volta, az információáramlás rendkívüli gyorsasága és tömegekhez való eljutása –, amelyek a korábban ismert és használt médiumokkal szemben újdonságot jelentenek. Ráadásul az internet folyamatosan fejlődik. Ezek a tulajdonságok több jogterületre kiterjedő szabályozási problémákat okoznak. Arról sem egyeznek a vélemények, hogy egyáltalán szükséges-e részletes állami szabályozás, vagy elegendő lehet a szolgáltatók önszabályozása, illetve az alapelvi szintű nemzetközi szabályozás. Vita van arról is, hogy párhuzamot lehet-e vonni az internet és más médiumok között, s lehet-e ez alapján analógiákat alkalmazni. Nem tisztázott az sem, hogy lehet-e a tartalmakat korlátozni, és ha igen, akkor hogyan és milyen mértékben.
-
A cenzúra mint az állami dezinformáció elleni eszköz: az orosz–ukrán háború következményei a sajtószabadságra nézve
Megtekintések száma:138Az Oroszországból származó dezinformációs kampányokat sok vita övezte az elmúlt években. A dezinformációnak a 2022 februárjában kezdődött orosz–ukrán háborúban is kulcsszerepe van. A kérdés folyamatosan napirenden van az utóbbi években az Európai Unióban is, így nem meglepő, hogy az EU által Oroszország ellen bevezetett szankciók a dezinformáció elleni fellépéssel is kiegészültek. A jelen tanulmány az orosz médiaszolgáltatókra irányuló, korábban példátlan tilalmat kívánja ismertetni, beleértve a rendelkezés által a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából okozott problémákat is. A tanulmány megvizsgálja különösen a határozat és a rendelet rendelkezéseit, amelyek megtiltják az érintett orosz médiaorgánumok terjesztését, valamint az uniós jogszabályok következményeit, majd a rendelkezéseket kritikai elemzés alá veti a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából, végül megvizsgálja az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítéleteit.
-
Facebook files – gyűlöletbeszéd törölve? A közösségi médiaplatformok tartalom-ellenőrzési tevékenységének alapjogi vonatkozásai
115-136Megtekintések száma:498A közösségi médiaplatformok elterjedése, a társadalmi kommunikáció online platformokon kialakuló új formája a gyűlöletbeszéd jelenségét is új dimenzióba helyezte. A felhasználók által az online platformokon megosztott gyűlöletkeltő közlések kezelése nem pusztán a növekvő mennyiség és a közlések rendkívül gyors terjedése miatt jelent új kihívást, hanem az online kommunikáció globális természete miatt is. A platformokat működtető internetes forgalomirányító szolgáltatások (Facebook, Twitter stb.) ma már az online kommunikáció megkerülhetetlen szereplői, az interneten zajló információáramlás nagy része ezeken a platformokon keresztül zajlik. A közösségi médiaplatformok szolgáltatói új információs kapuőrként jelennek meg a nyilvánosság működésében azzal, hogy az általuk meghatározott algoritmusok irányítják, szűrik a felhasználók által elérhető online tartalmakat. A szolgáltatók a platformokon megosztott tartalmak ellenőrzése körében, az általuk kialakított szabályok alapján törölnek, blokkolnak tartalmakat. Tevékenységük mindezek alapján komplex módon érinti az alapjogok, köztük a szólásszabadság érvényesülését. Amikor egy platform gyűlöletbeszéd miatt töröl egy felhasználói tartalmat, a véleménynyilvánítás szabadságát érintő döntést hoz, korlátozza azt mások jogainak védelme érdekében, azaz alapjogi konfliktusban hoz döntést, alakítja a szólás határait.
-
A nemzeti kisebbségek védelme és az Emberi Jogok Európai Bírósága
138-160Megtekintések száma:192Jelen tanulmány az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) kisebbségeket érintő joggyakorlatát mutatja be. Az évtizedek alatt kialakult gazdag esetjog egyre konkrétabban ismert el kisebbségi jogokat az Emberi Jogok Európai Egyezményének égisze alatt. Ilyen különös jogok többek között az önmeghatározáshoz való jog, a kulturális jogok, a nyelvi jogok, a kisebbségekkel összefüggő egyesülési jog és véleménynyilvánítási szabadság. Az EJEB néhány ügyben már hivatkozott a kulturális sokféleségre is mint védendő értékre, emiatt elképzelhető, hogy a jövőben még szélesebb védelmet biztosít majd a kisebbségek tagjai számára.