Keresés

Keresési eredmények

• A védőügyvédi tevékenység gyakorlásának személyi és szervezeti keretei Magyarországon

  79-88

  Bérces Viktor

  Megtekintések száma:

  119

  Az ügyvédi kar képzési rendszerét szintén számos kritika érte az elmúlt időszakban. Magam is úgy vélem, hogy a hiányosságok elsősorban jogalkotói hibák, illetőleg mulasztások eredményeképpen keletkeztek, mivel sem a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.), sem pedig az ügyvédekről szóló 1998. évi IX. törvény (a továbbiakban: Ütv.) nem határolja be pontosan a büntetőügyekben eljárható ügyvédek körét. Márpedig szükség lenne további speciális követelményekre. Jelenleg azonban bármely jogi szakvizsgával rendelkező kolléga megbízható, illetőleg kirendelhető annak ellenére, hogy a napi rutin tekintetében jelentős különbségek mutatkoznak. Ez pedig nyilvánvalóan diszkriminatív helyzetet eredményez a terheltek között, akiknek joguk volna az azonosan hatékony védekezéshez – már csak az Alaptörvény szellemiségéből fakadóan is.

• A pszichoaktív szerhasználók állatokhoz fűződő viszonya

  Vetter Szilvia

  Paulovics Anita

  Megtekintések száma:

  30

  A tanulmány célja, hogy szakirodalmi áttekintés alapján bemutassa a pszichoaktív szerek használata és az állattartás, állatvédelem közötti sokrétű kapcsolatot. Bár a kérdés jelentős hatással van az emberi egészségre és az állatvédelemre egyaránt, a terület alulkutatott, illetve nem állnak rendelkezésre kidolgozott protokollok sem. Egyelőre kevés az ismeret arról, hogy az állattartás pozitív egészségügyi és pszichológiai hatásait hogyan lehetne hatékonyan hasznosítani az addikcióval küzdő személyek rehabilitációjában. Bár vannak bíztató kezdeményezések, az akadémiai közeg, a szakemberek és az állam oldaláról hiányzik a rendszerszintű megközelítés a kérdés tekintetében. Magyarországon mind a pszichoaktív szerek fogyasztása, mind az állattartás részletes és korszerű jogi háttérrel rendelkezik, azonban ezek összefüggéseinek feltérképezése még várat magára. Míg a szakirodalom inkább az addiktív viselkedéssel összefüggő agresszív, állatbántalmazó cselekedetekre fókuszál, a gyakorlati szakemberek a társállatok lehetséges pozitív hatását hangsúlyozzák a felépülés során. Mindezek fényében a jövőben további kutatások javasoltak, és érdemes lenne megfontolni az állatok rendszerszintű, következetes és tudatos integrálását a függőségben szenvedők rehabilitációs folyamataiba jogszabályi szinten és egyes terápiás protokollok szintjén egyaránt.

• A kollektív szerződés jogi természetéről

  Puskás Ágnes

  Megtekintések száma:

  581

  A kollektív szerződés jogi természete körül kialakult, több, mint egy évszázados vitában – bár többféle csoportosítás létezik, de – lényegében két álláspont körvonalazódik: az egyik a kollektív szerződésekre jogforrásként tekint, és azokat jogszabályhoz, szabályzathoz hasonlítja, a másik a kollektív szerződés szerződéses jellegének dominanciáját, vagy sajátos szerződési típuskén történő értelmezését hangsúlyozza. A tanulmány a különböző korszakok jogi szabályozásának fényében bemutatja ezen álláspontokat, és a hatályos Mt. alapján megvizsgálja, hogy a kollektív szerződések milyen kettős jellegzetességgel bírnak, illetve melyek azok a sajátosságai, amelyek az egyik illetve a másik álláspontot erősítik. Mindennek alapja az a meglátás, hogy a kollektív szerződéskötés alanyai (azaz a munkáltatók, munkáltatói érdekvédelmi szervetek és szakszervezetek) és érintettjei (a munkavállalók) szemszögéből a jogintézmény lényegesen eltérő jellegzetességgel bír, így mindaz, ami a megállapodást megkötők közötti viszonyban szerződésként jelenik meg, a munkavállalói oldalról – akarategyezségük teljes vagy részleges hiányában – szerződésként csupán kétségekkel értelmezhető.

• A nemi erőszak áldozatának jogi státusza nemzetközi, európai uniós és hazai szinten

  Zsiros Klaudia Viktória

  Megtekintések száma:

  113

  A tanulmány a nemi erőszak áldozatának fogalmát és jogi helyzetét ismerteti arra tekintettel, hogy az áldozat és a sértett fogalma – bár jelen bűncselekmény szempontjából egybeesik személyük – nem azonos tartalommal bír, sem hazai, sem nemzetközi szinteken. A Me Too mozgalom egy olyan problémára hívta fel a figyelmet 2017-ben, ami évekkel később is megoldásra vár: a nők elleni erőszak megelőzésére és felszámolására, az áldozatok eljárásban betöltött szerepének, jogi lehetőségeinek hatékonyabbá tételére. E jogi helyzetnek egy rövid, áttekintő kategorizálása megmutatja, hogy milyen jelenlegi tendenciák fedezhetők fel az Európai Unió jogalkotásának folyamatában, és ezek alapján milyen problémás területek fedezhetők fel a hazai jogban, ahol fejlődésre van szükség.

• A betegjogok alapjogi háttere a német és a magyar betegjogi szabályozás fejlődésének tükrében

  157-168

  Kiss János Márk

  Megtekintések száma:

  267

  Az egészségügyi szolgáltatás, akár egy összetett műtéti beavatkozásról, akár egy egyszerű vizsgálatról van szó, szükségképpen érinti az emberi személyiség legalapvetőbb alkotóelemeinek valamelyikét: az emberi élet, testi épség és egészség megőrzése, helyreállítása, illetve megmentése nem képzelhető el az ezeket érintő külső behatás nélkül. Bár a beteg meggyógyítása, mint társadalmilag és jogilag elismert cél, legitimálja a személyiségi jogokat érintő beavatkozást, a kezelést igénybe vevő személy egészségi állapota, illetve az ezzel kapcsolatos szakismeretek hiánya miatt kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet az ellátás során.

• Az ügyfél és a hatósági döntéshozatal a digitalizáció korában

  74-101

  Csatlós Erzsébet

  Megtekintések száma:

  195

  A tanulmány a magyar közigazgatási hatósági eljárás digitális átalakulását és az automatizáció előretörését vizsgálja. A tanulmány statisztikai adatok alapján rávilágít arra, hogy a digitális közigazgatási eljárás kapcsán elsősorban az ügyfélfókuszú szolgáltatások fontossága jelenik meg mint a digitális közigazgatás mércéje. Az elektronikus kapcsolattartási lehetőségek, az online tájékoztatás és az elektronikus kérelmek benyújtása dominálja a digitalizációt, nem pedig az eljárások teljes automatizációja. A tanulmány középpontjában a digitális hatósági eljárás világa áll abból a szempontból, hogy az ügyfél számára ez miben nyilvánul meg elsősorban: amikor információigényét szeretné kielégíteni a hatóságokkal való kapcsolatfelvétel módját és az eljárás megindítását tekintve, meg tudja-e indítani az eljárást. Ez a rész a jogi alapok mellett elsősorban a lehetőségekre fókuszál. Ezt követően pedig azt járja körbe, hogy az érdemi döntés meghozatalára vonatkozó digitális megoldások (automatizáció) az ügyfél szemszögéből nézve milyen következményekkel járnak. A tanulmány ezen része így inkább a folyamatok normatív oldalára koncentrál, és végül ezt elemzi. Megállapítja, hogy az automatikus döntéshozatal főként a közhiteles hatósági nyilvántartásokra épülő regisztratív aktusok és határozat jellegű okiratokban testet öltő döntések terepe, de már vannak példák arra, is, hogy a döntéshozatali mechanizmus automatizálása megjelenik a tények előállítása kapcsán is. Bár az összetettebb automatizmus még csak a szárnyait bontogatja, az elmúlt évek gyors technikai fejlődése és újdonságai kapcsán a jogrendszernek lépést kell tartani a digitalizációval, és nem megadni magát neki.

• Bővülő állatkert? – Az Európai Unió Bíróságának ítéletei a szlovák civil szervezetek környezeti engedélyezési eljárásokba való bevonásáról

  118-131

  Szegedi László

  Megtekintések száma:

  167

  Az ENSZ keretein belül elfogadott Aarhusi Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jogbiztosításáról rendelkezik. Vegyes egyezményként olyan nemzetközi megállapodás, amelynek a tagállamok mellett az Európai Unió (akkor Európai Közösség) is részes fele, így annak követelményei az Unió jogának részét képezik. Az utóbbi években az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) aktivista felfogást követve több döntésében is kinyilvánította, hogy az Egyezmény eljárási követelményeinek széleskörű érvényesülését a tagállami bíróságoknak biztosítaniuk kell. Szlovákia különösen érintett az EUB megállapításai révén. A „szlovák barnamedvék” (C-240/09. sz.)ügyben hozott ítéletével az EUB nem ismerte ugyan el, hogy a civil szervezetek közvetlenül hivatkozhatnának az Egyezmény azon rendelkezésére, amely elvárja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés tág értelemben vett biztosítását. Ugyanakkor a tagállami bíróságok egyezménykonform jogértelmezési kötelezettségét általános jelleggel fektette le ebben az ügyben a luxemburgi esetjog, ami több, e régióbeli tagállam jogalkalmazására is kihatott. Ezt követően pedig a „szlovák szarvasok” (C-243/15. sz.) ügyben (amely a szakirodalomban gyakran LZ II. ügyként, illetve szlovák barnamedvék II. ügyként is szerepel) hozott legújabb ítéletében az EUB ismét az eddigi (kiterjesztő) megközelítését követte. Eszerint ugyanis az igazságszolgáltatáshoz való széles körű hozzáférés aarhusi követelménye akkor teljesül, ha a fellépni kívánó civil szervezetek ügyféli minőségéről azelőtt születik jogerős döntés, hogy az alapeljárás jogerősen lezárulna. A címben említett tagállami eljárási autonómia bár elméletileg máig érvényesül, az EUB aarhusi ítéletei egyértelműen jelzik, hogy a luxemburgi esetjog azt egyre inkább visszaszorítja. E gyakorlat tükrében persze kérdéses, hogy az említett uniós bírósági gyakorlat csak a környezetvédelmi ágazatra vonatkozik-e, vagy egyre inkább általános követelményként kell-e ezekre a tagállami bírónak tekintenie. Célom az Egyezmény aláírásának 20. évfordulóján annak bemutatása, hogy ez az aktivista hozzáállás milyen típusú ügyekben merült fel egy olyan szomszédos államban, ahol az EUB több esetben is állást foglalt már az aarhusi követelmények értelmezését illetően, valamint annak vizsgálata, hogy ezek az esetjogi megállapítások mennyiben kaphattak határokon átívelő jelentőséget. Ugyanis a korábbi ítélet több régióbeli tagállam ítélkezésében is hivatkozási alapként tűnt fel, így ezen ítéletek Magyarországon is külön figyelemre tarthatnak számot.

   

• A kormányzat által létrehozott nem kormányzati szervezetek típusai: a GONGO-jelenség

  141-158

  Deák Izabella

  Megtekintések száma:

  251

  A tanulmány a civil társadalom egyik legmeghatározóbb szereplői, a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és a kormányzat által létrehozott nem kormányzati szervezetek (GONGO-k) fogalmi elhatárolását és különbségeit ismerteti, illetve meghatározza a GONGO-k típusait (professzionális, diffúz, „demokratizáló” és „lobbi”). A kategorizálás következtében láthatóvá válik, hogy a GONGO-k különböző típusai – bár különböző mértékben – kiváló eszközei a kormányoknak arra, hogy átalakítsák a hatalommal szembeni kritikus véleményeket is megfogalmazó civil társadalom szerkezetét.

• A normák határozott megfogalmazásának problémája a büntetőjogban – A normavilágosság fogalma az Alkotmánybíróság döntéseiben és a bírói gyakorlatban

  37-59

  Ficsor Krisztina

  Megtekintések száma:

  358

  Jelen írásban a jogelmélet e funkcióját a büntetőjogban és a büntetőjogi bírói érvelésben megjelenő probléma megvilágításán keresztül mutatom be. Hogy miért, azt magyarázhatja a következő, Montesquieu-től származó megfontolás: „Azok az ismeretek, amelyeket az ember egyes országokban szerzett és másokban szerezhet azokra a leghelyesebb szabályokra vonatkozólag, amelyeket a büntető igazságszolgáltatásban követni kell, az emberiséget a világ minden egyéb dolgánál jobban érdeklik.”

  Ennek a különös érdeklődésnek több oka is lehet. A jogelmélet nézőpontjából azért tekinthető sajátosnak a büntetőjog, mert ez az a jogág, amely a legerősebbeszköz az állami hatalom kezében az emberek magatartásának irányítására, ezálta pedig az egyéni szabadság korlátozására, a kógens kötelezettségek teremtésére.A jogelmélet (és a politikai filozófia) egyik legfontosabb érdeklődési területe az állami autoritás és jogi kötelezettségteremtés fogalmi tisztázása, megalapozása, igazolása. A tételes jogágak közül a büntetőjog ehhez alapvető kiindulópontokat kínál.

  Ez a tanulmány a büntetőjogban és még inkább a büntető ítélkezésben megjelenő elméleti problémával foglalkozik: az úgynevezett normavilágosság problémájával. Bár számos büntető ítélet és alkotmánybírósági határozat foglalkozik a normavilágosság kérdésével, mindazonáltal kevés az olyan munka, amely elméleti szempontból tisztázná, hogy a fogalom mit jelent, és milyen igazolási alapokkal lehet alkalmazni a magyar gyakorlatban. A következőkben e fogalom elemzését az Alkotmánybíróság ítéleteinek elemzése segítségével és néhány bírósági határozatban megjelenő indokolás vizsgálatával végzem el.

• A környezeti felelősség határai: a vendégszerkesztő összegzése

  189-198

  Pump Judit

  Megtekintések száma:

  207

  A zárótanulmány kísérletet tesz a különszámban megjelenő tanulmányok rendszerbe foglalására, felhívva a figyelmet arra, hogy a különböző megközelítésekből fakadó eltérő határok ellenére kialakítható olyan keret, mely mindegyik megközelítést képes magában foglalni. A környezeti felelősség a tanulmányokon keresztül más-más tartalommal töltődik fel. Bár e tartalmat befolyásoló szereplőket és tényezőket a szerzők sokszor különbözőképpen értékelik, mégis egyértelmű, hogy ugyanarról szólnak, csak más összefüggésben helyezik el a környezeti felelősséget és ebből adódóan más vizsgálati és értékelési szempontot alkalmaznak. Ugyanakkor az eltérő megközelítések egységbe foglalása elengedhetetlen környezetünk védelme érdekében.

• Some Issues in Treating the Changes of Circumstances under English Law

  25-44

  Juhász Ágnes

  Megtekintések száma:

  216

  A szerződéskötést követően a körülményekben bekövetkező lényeges változások figyelembe vételére és kezelésére valamennyi jogrendszeren belül kialakultak álláspontok. A különböző jogintézmények, alkalmazott megoldások bár sok szempontból hasonlatosak, azonban számos eltérés is megfigyelhető. A tanulmány átfogóan mutatja be, hogy az angol jog miként kezeli a körülménybeli változásokat és azok szerződésekre kifejtett hatását. Ennek során bemutatásra kerül a szerződés meghiúsulásának tana (frustration of contract) és az elmélet kialakulásának alapjául szolgáló, bírósági esetjog.

  All legal systems have their own solution for the treatment of the essential change of circumstance subsequent to the conclusion of the contract. Some of them allow for the judicial amendment of the contract, if the conditions of the clausula rebus sic stantibus are fulfilled.  There are other states, where the possibility to modify the contract by judicial act in case of an essential change of circumstances subsequent to the contract conclusion has only recently been recognised by the national legislation. In the following, it is to be reviewed how and by what means and models English law treats those changes of circumstances which occur after the conclusion of the contract and significantly reshape the contractual relationships.