Keresés

Keresési eredmények

• A balkáni nők jogi helyzete a 19. századtól napjainkig

  101-123

  Heka László

  Megtekintések száma:

  255

  A szerbek egyik legfontosabb jogalkotása az 1844. évi Szerb Polgári Törvénykönyv (SZPTK), amely több mint száz évig maradt hatályban. Keletkezése arra az időszakra nyúlik vissza, amikor az ország még az Oszmán Birodalom része volt, majd túlélte a Szerb Fejedelemség, a Szerb Királyság, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és a Jugoszláv Királyság államjogi rendszerét, mielőtt a szocialista Jugoszlávia felszámolta 1945-ben. Létrehozásának pillanatától komoly bírálatok érték, mint hogy az osztrák Ptk átvételéről van szó, amely nem felel meg a szerb jogi-társadalmi viszonyoknak, ezért semmi nem utalt arra, hogy tartós jogalkotásról lesz szó. A százéves története során a legtöbb bírálat a nőket érintő diszkriminatív rendelkezéseire vonatkozott. Főként a férjes asszonyok jogi helyzete volt hátrányos, mivel cselekvőképességgel sem bírtak, férjük képviselte őket. A proklamált egyenjogúságukra 1946-ban került sor, de ténylegesen csak a 20. század végén vívták ki a férfiakkal azonos jogi státuszt.

• Egy skót bírói döntés jogszociológiai elemzése

  88-104

  Nagy Zsolt

  Megtekintések száma:

  108

  A jogszociológia, illetve a szociológiai jogelmélet – minden „híreszteléssel” ellentétben – nem csupán puszta teoretizálás. Sokkal inkább konkrét elemzések elvégzésére képes diszciplína, mely alkalmas egyes jogágak, jogintézmények, mi több jogszabályok megalkotásának, továbbá a jogalkalmazás és a jogi normák közti összhang vagy diszkrepancia társadalmi okaira rávilágítani. Vagy éppenséggel hogyan és miért, milyen szociális okokra visszavezethetően torzítja a jog puszta nyelvtani értelmezését a jogalkalmazás, akár az egész jogrendszerre, akár egy-egy jogágra, vagy éppen egy-egy jogi rendelkezésre tekintünk. S természetesen fordítva is igaz a kérdés: egy jogág, jogi rendelkezés etc. hogyan, milyen módon, továbbá milyen mértékben hat az adott társadalomra.

• Nők a család- és foglalkoztatáspolitika keresztútján

  Hungler Sára

  Kende Ágnes

  Megtekintések száma:

  1234

  A család- és foglalkoztatáspolitika kapcsolata alapvetően meghatározza a nők munkaerő-piaci helyzetét. 2010 óta számos intézkedés született a gyermekvállalás ösztönzésének érdekében és a kisgyermekes nők foglalkoztatásának elősegítésére. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy az egyes szakpolitikai intézkedések és az ezek végrehajtására életbe léptetett jogszabályok miként hatnak a nők foglalkoztatottságára, ehhez jogtudományi és szociológiai módszereket egyaránt használtunk. Álláspontunk szerint a két szakpolitika célkitűzése nem áll egymással összhangban, amelynek eredményeképpen a nők munkaerő-piaci helyzete a férfiakéhoz képest lényegesen sérülékenyebb. Az ellentét feloldása alapvető munkajogi reformokkal valósítható meg, elsősorban a munkaidő beosztására, a részmunkaidőre és a felmondási védelemre vonatkozó szabályok újragondolása szükséges, nemcsak az anyák, hanem a kisgyermekes apák védelmének szem előtt tartásával.

• A nemi erőszak áldozatának jogi státusza nemzetközi, európai uniós és hazai szinten

  Zsiros Klaudia Viktória

  Megtekintések száma:

  56

  A tanulmány a nemi erőszak áldozatának fogalmát és jogi helyzetét ismerteti arra tekintettel, hogy az áldozat és a sértett fogalma – bár jelen bűncselekmény szempontjából egybeesik személyük – nem azonos tartalommal bír, sem hazai, sem nemzetközi szinteken. A Me Too mozgalom egy olyan problémára hívta fel a figyelmet 2017-ben, ami évekkel később is megoldásra vár: a nők elleni erőszak megelőzésére és felszámolására, az áldozatok eljárásban betöltött szerepének, jogi lehetőségeinek hatékonyabbá tételére. E jogi helyzetnek egy rövid, áttekintő kategorizálása megmutatja, hogy milyen jelenlegi tendenciák fedezhetők fel az Európai Unió jogalkotásának folyamatában, és ezek alapján milyen problémás területek fedezhetők fel a hazai jogban, ahol fejlődésre van szükség.