Jog- és államtudomány

A balkáni nők jogi helyzete a 19. századtól napjainkig

Megjelent:
January 22, 2021
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc

Copyright (c) 2021 Pro Futuro

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 International License.

How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Heka, L. (2021). A balkáni nők jogi helyzete a 19. századtól napjainkig. Pro Futuro, 10(3), 101-123. https://doi.org/10.26521/PROFUTURO/2020/3/8921
Absztrakt

A szerbek egyik legfontosabb jogalkotása az 1844. évi Szerb Polgári Törvénykönyv (SZPTK), amely több mint száz évig maradt hatályban. Keletkezése arra az időszakra nyúlik vissza, amikor az ország még az Oszmán Birodalom része volt, majd túlélte a Szerb Fejedelemség, a Szerb Királyság, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és a Jugoszláv Királyság államjogi rendszerét, mielőtt a szocialista Jugoszlávia felszámolta 1945-ben. Létrehozásának pillanatától komoly bírálatok érték, mint hogy az osztrák Ptk átvételéről van szó, amely nem felel meg a szerb jogi-társadalmi viszonyoknak, ezért semmi nem utalt arra, hogy tartós jogalkotásról lesz szó. A százéves története során a legtöbb bírálat a nőket érintő diszkriminatív rendelkezéseire vonatkozott. Főként a férjes asszonyok jogi helyzete volt hátrányos, mivel cselekvőképességgel sem bírtak, férjük képviselte őket. A proklamált egyenjogúságukra 1946-ban került sor, de ténylegesen csak a 20. század végén vívták ki a férfiakkal azonos jogi státuszt.