Keresés

Keresési eredmények

• A Római Statútum kihirdetésének alkotmányos akadálya

  45-59

  Pesci Marco

  Megtekintések száma:

  371

  1998. július 17-e a nemzetközi igazszolgáltatási struktúra egyik legfontosabb mérföldköve: ezen a napon született meg a Római Statútum, amelyet a kodifikálásban résztvevő 148 államból 120 támogatott. A Statútum 86. cikke expressis verbis rögzíti, hogy „a Részes Államok kötelesek […] teljes mértékben együttműködni a Bírósággal a Bíróság joghatóságába tartozó bűntettek miatti nyomozás és büntetőeljárás során.” Mint minden nemzetközi szerződés, úgy a Statútum esetében is érvényesül a pacta sunt servanda elve, amelyről explicit formában a szerződések jogáról szóló 1969. évi Bécsi Egyezmény 26. cikke rendelkezik, rögzítve, hogy „minden hatályos szerződés kötelezi a részes feleket [amelyeket] jóhiszeműen kell végrehajtaniuk.” Ahogy arra az Állandó Nemzetközi Bíróság is rávilágított, egy érvényes és hatályos nemzetközi kötelezettség esetében az érintett állam köteles megtenni minden olyan belső jogi intézkedést, amely annak végrehajtásához szükséges. Miért is fontos mindez? Magyarország ugyan ratifikálta a Statútumot, azonban azt a mai napi napig nem hirdette ki, amely azért tekinthető jelentős mulasztásnak, mert ha a Bíróság együttműködésre hívná fel hazánkat – például egy elfogatási parancs kibocsátása útján – és azt a belső jogi mulasztásunk miatt nem tudnánk teljesíteni, úgy a 86. cikkben rögzített együttműködési kötelezettség megsértése megalapozhatná Magyarország nemzetközi jogi felelősségét. A tanulmányban annak a kérdésnek a megválaszolását kísérlem meg, hogy vajon milyen okok vezethettek idáig, és milyen megoldási lehetőségek állnak rendelkezésre.

• Organic laws and the principle of democracy in France and Spain

  62-74

  Szentgáli-Tóth Boldizsár

  Megtekintések száma:

  150

  Az utóbbi évtizedekben számos államban jelent meg egy olyan törvénytípus, amelyet a rendes jogalkotási eljáráshoz képest szigorúbb eljárási szabályok szerint kell megalkotni. Ezeket a törvényeket minősített többséggel kell elfogadni, a törvényalkotás két házának egyetértésével, és kihirdetésük előtt kötelező az alkotmányossági felülvizsgálatuk, vagy a rendes jogalkotási eljáráshoz képest más többletgarancia alkalmazása. Ebben a tanulmányban a téma szempontjából két legfontosabb jogrendszer tapasztalatait hasonlítom össze: Franciaországét és Spanyolországét. E két jogrendszer különbözőképpen kezeli a minősített törvényeket. Célom, hogy bemutassan a minősített törvények jogi természetével kapcsolatos főbb kérdéseket, és ezekre válaszlehetőségeket mutassak be. A tanulmány fókuszában a minősített törvények és a demokrácia viszonya áll: e viszonyra tekintettel igyekszem a téma vizsgálatához új szempontokat adni.

  During the last decades, several countries have entrenched a special subcategory of law, which is adopted by stricter procedural rules than that of the ordinary legislative process. These laws are enacted by qualified majority, by the consent of the two chambers of the legislature, and they are subject to mandatory constitutional review before their promulgation, or additional safeguards are implemented in the ordinary legislative process. In this study, I compare the experiences of two crucial legal systems, France and Spain, which provide two different frameworks of qualified law. My aim is to identify the most contested issues from the legal nature of qualified laws, and to seek the proper solutions of these issues, as well as an ideal model of qualified law. My contribution focuses on the relationship between qualified laws and the principle of democracy, and aims to open up new perspectives in this regard.