Az utóbbi évtizedekben számos államban jelent meg egy olyan törvénytípus, amelyet a rendes jogalkotási eljáráshoz képest szigorúbb eljárási szabályok szerint kell megalkotni. Ezeket a törvényeket minősített többséggel kell elfogadni, a törvényalkotás két házának egyetértésével, és kihirdetésük előtt kötelező az alkotmányossági felülvizsgálatuk, vagy a rendes jogalkotási eljáráshoz képest más többletgarancia alkalmazása. Ebben a tanulmányban a téma szempontjából két legfontosabb jogrendszer tapasztalatait hasonlítom össze: Franciaországét és Spanyolországét. E két jogrendszer különbözőképpen kezeli a minősített törvényeket. Célom, hogy bemutassan a minősített törvények jogi természetével kapcsolatos főbb kérdéseket, és ezekre válaszlehetőségeket mutassak be. A tanulmány fókuszában a minősített törvények és a demokrácia viszonya áll: e viszonyra tekintettel igyekszem a téma vizsgálatához új szempontokat adni.

During the last decades, several countries have entrenched a special subcategory of law, which is adopted by stricter procedural rules than that of the ordinary legislative process. These laws are enacted by qualified majority, by the consent of the two chambers of the legislature, and they are subject to mandatory constitutional review before their promulgation, or additional safeguards are implemented in the ordinary legislative process. In this study, I compare the experiences of two crucial legal systems, France and Spain, which provide two different frameworks of qualified law. My aim is to identify the most contested issues from the legal nature of qualified laws, and to seek the proper solutions of these issues, as well as an ideal model of qualified law. My contribution focuses on the relationship between qualified laws and the principle of democracy, and aims to open up new perspectives in this regard.