Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Organic laws and the principle of democracy in France and Spain
    62-74
    Megtekintések száma:
    110

    Az utóbbi évtizedekben számos államban jelent meg egy olyan törvénytípus, amelyet a rendes jogalkotási eljáráshoz képest szigorúbb eljárási szabályok szerint kell megalkotni. Ezeket a törvényeket minősített többséggel kell elfogadni, a törvényalkotás két házának egyetértésével, és kihirdetésük előtt kötelező az alkotmányossági felülvizsgálatuk, vagy a rendes jogalkotási eljáráshoz képest más többletgarancia alkalmazása. Ebben a tanulmányban a téma szempontjából két legfontosabb jogrendszer tapasztalatait hasonlítom össze: Franciaországét és Spanyolországét. E két jogrendszer különbözőképpen kezeli a minősített törvényeket. Célom, hogy bemutassan a minősített törvények jogi természetével kapcsolatos főbb kérdéseket, és ezekre válaszlehetőségeket mutassak be. A tanulmány fókuszában a minősített törvények és a demokrácia viszonya áll: e viszonyra tekintettel igyekszem a téma vizsgálatához új szempontokat adni.

    During the last decades, several countries have entrenched a special subcategory of law, which is adopted by stricter procedural rules than that of the ordinary legislative process. These laws are enacted by qualified majority, by the consent of the two chambers of the legislature, and they are subject to mandatory constitutional review before their promulgation, or additional safeguards are implemented in the ordinary legislative process. In this study, I compare the experiences of two crucial legal systems, France and Spain, which provide two different frameworks of qualified law. My aim is to identify the most contested issues from the legal nature of qualified laws, and to seek the proper solutions of these issues, as well as an ideal model of qualified law. My contribution focuses on the relationship between qualified laws and the principle of democracy, and aims to open up new perspectives in this regard.

  • Szólásszabadság és befogadó társadalom
    9-32
    Megtekintések száma:
    129

    Ez a szöveg a szólásszabadság talán legégetőbb problémájával, a gyűlöletbeszéddel foglalkozik. A gyűlöletbeszéd elterjedése együtt jár a közállapotok romlásával, és elősegítheti a demokrácia felszámolását. Ahol a gyűlöletbeszéd kliséi bekerülnek a közvélemény alakítóinak hétköznapi szótárába és az állam nevében eljárók toposzai közé, ott a célba vett csoportok tagjai kitaszítottá válnak, és megnő a velük szembeni erőszak esélye. A nácik hatalomra jutásától a ruandai népirtáson át a roma honfitársaink elleni gyilkos támadásokig megannyi szörnyű tanulság támasztja alá, hogy a gyűlölködő szavakat gyilkos tettek követik.

  • A 60 éves Európai Szociális Karta néhány proaktív dilemmája
    29-42
    Megtekintések száma:
    291

    Az Európai Szociális Karta az Európa Tanács emberi jogi egyezménye. 2021-ben 60 éve védi a gazdasági és szociális jogokat Európában. Az elmúlt hat évtizedben a Karta több módosításon esett át, melynek eredményeként cikkelyeinek száma bővült és a legújabb társadalmi kihívásokra is igyekezett reflektálni. Ugyanakkor továbbra is az Európa Tanács legalapvetőbb célkitűzéseinek kíván megfelelni és érvényt szerezni: az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia védelmének, amelyek megvalósulásának egyik záloga a szociális jogok tiszteletben tartása. 60 évvel a Karta, és 30 évvel az ellenőrzési mechanizmus megreformálását szolgáló Torinói Jegyzőkönyv (1991) elfogadását követően az Egyezmény még mindig nem érte el teljes potenciálját. Ebben a cikkben a Karta két legismertebb ellenőrzési mechanizmusának működési dilemmái kerülnek vizsgálat alá, és néhány proaktív megoldás megfogalmazására kerül sor.

  • Alapjogi bíráskodás különleges helyzetekben: a strasbourgi bíróság releváns esetjoga
    200-218
    Megtekintések száma:
    125

    Az alkotmányos demokráciák életében békeidőben is megfigyelhető bizonyos alkalmazkodás az egyes különleges helyzetek kezelése érdekében, akkor is, ha egyébként a különleges helyzetek jó része kezelhető a hagyományos jogrend által biztosított alkotmányos mechanizmusok alkalmazásával. Így például a különböző jogkorlátozási tesztek vagy a korlátozás garanciáit jelentő alkotmányos eljárási mechanizmusok hivatottak biztosítani a jogállamiságot. Témám szempontjából ugyanakkor a kérdés az, hogy vajon olyan különleges helyzetekben (mint például terror- támadás, terrorfenyegetettség, súlyos természeti katasztrófa vagy ipari szerencsétlenség), amikor a jogkorlátozás hagyományos garanciarendszerének alkalmazása a hatékony védekezést és az állam, a társadalom biztonságát veszélyeztetné, milyen mértékű jogkorlátozás tekinthető szükségesnek és indokoltnak.