Keresés

Keresési eredmények

• Szövegempirizmus és analitikus jogdogmatika: jogi elemzés sub specie linguae

  105-125

  Blutman László

  Megtekintések száma:

  111

  A jogi gyakorlat nagyrészt arra irányul, hogy a résztvevők a jog tartalmára vonatkozó kijelentéseket fogalmaznak meg, támogatólag felhívnak vagy éppen vitatnak mások által tett jogi kijelentéseket (pl. a haszonélvező köteles a haszonélvezetébe tartozó épület tetejéről leesett cserepeket pótolni). Kérdés, hogy milyen szabályok alapján történhet az ilyen jogi kijelentések kialakítása, megalapozása vagy kritikája. A következőkben erre fókuszálva vázolom fel egy jogi módszertan kereteit.

• A jog filozófiai elgondolása

  11-22

  Melkevik Bjarne

  Máté Paksy(Fordító)

  Megtekintések száma:

  150

  Az itt közölt esszé szerzője Bjarne Melkevik, a Montrealtól nem túl messzire fekvő Québec város Laval Egyetemének professzora. Talán nem túlzás azt mondani róla, hogy a jelenlegi kanadai francia nyelvű jogfilozófia egyik legfontosabb alakja. Melkevik professzor nem csak Québecben ismert, hiszen könyveit és tanulmányait számtalan nyelvre lefordították. A gazdag életmű részét képező egyik könyv Jevgenyij Pasukanisz jogelméletét mutatja be tárgyilagosan, nemzetközi perspektívába illesztve (elsősorban a Carl Schmitt által is kedvelt Maurice Hauriou munkásságával összevetve), és nemegy- szer kritikai szellemben. A szovjet szerzőt végső soron ahhoz a szociologizmust hirdető irányzatba sorolja Melkevik, ahová Roscoe Poundot is szoktuk. A jogfilozófus egy másik műve Habermasról szól, és azt vizsgálja, hogy a német filozófus kom- munikációelméletébe miként ágyazódik bele a jogfilozófiai nézetrendszere. Jürgen Habermas szerint a jog egyszerre tekinthető társadalmi intézménynek és az egyéni életvilág szférája felé irányuló közvetítő közegnek. A jogi érvényességet ezért szerinte diszkurzívan kell megalapozni. Ezt, ahogyan a tanulmányban részletesen is kifejtésre kerül, Melkevik is így látja. Egy jogállam tehát kommunikatívan akkor igazolt, ha az egyének életvilága képes egymással értelmes kommunikációt kialakítani úgy, hogy eközben a társadalmat integráló tényezőként a szolidaritás a pénz- és a közhatalom felett is legitim módon uralmat gyakorol.

• A szövegempirizmus elméleti és gyakorlati kérdései

  126-139

  Bencze Mátyás

  Ficsor Krisztina

  Kovács Ágnes

  Sólyom Péter

  Megtekintések száma:

  114

  „Nagyon sok kérdés a jogban azon dől el, hogy a gondolatok milyen nyelvi kifejezésformát kapnak.” Blutman László magyar viszonylatban ki- vételesen sokrétű eddigi életművének ez lehet a vezérfonala. Blutman a debreceni jogi kar Államelméleti Műhelyében tartott előadásának bevallott célja az volt, hogy eddigi jogtudományi munkásságának az elméleti megalapozását összefoglalja és vitára bocsássa. Ez az elméleti megalapozás nem egy általános jogelméleti koncepció megalkotását jelenti, hanem egy erősen lehatárolt elmélet felvázolását, amelyre inkább egyfajta jogi módszertanként tekinthetünk, amit Blutman hol „szövegempirizmusnak”, hol „empirikus jogértelmezéstannak”, vagy „szöveghű értelmezésnek” nevez. Blutman szerint a jogi kutatásnak alapvetően az autoritatív jogszövegekben használt szavak, kifejezések és kijelentések használati módjainak leírásából és nyelvi-logikai elemzéséből kell kiindulnia. Szövegempirista módszertanának egyik legfontosabb célja, hogy „lehetőséget és keretet adjon a jogszövegekben előforduló jogi terminusok által jelölt fogalmak, valamint a jogi kijelentések »logikai földrajzának« (Gilbert Ryle) feltárására. (...) A szövegempirizmusra ráépül az analitikus jogdogmatika, mely az aktuális nyelvhasználatból kiszűrt fogalmak és kijelentések összefüggéseinek elemzésére, és mögöttes logikai-dogmatikai konstrukciók kialakítására irányul.”

• Costantino Mortati közjogtudományi munkássága

  23-41

  Egresi Katalin

  Megtekintések száma:

  94

  Costantino Mortati minden túlzás nélkül a XX. századi olasz közjogtudományi gondolkodás egyik legmeghatározóbb, és a kortárs itáliai gondolkodók által legmélyrehatóbban elemzett szerzője. Köszönheti mindezt személyes életútjának, tudományos munkásságának, valamint a második világháború utáni politikai közéletben és a köztársasági alkotmány megszületésében játszott kiemelkedő szerepének.

• A makroprudenciális hatóságok jogállása az Európai Unió tagállamaiban

  Kálmán János

  Janovec Michal

  Megtekintések száma:

  40

  A tanulmány vizsgálat alá vonja a makroprudenciális igazgatás szervezeti keretének legfontosabb összetevőit az Európai Unió tagállamaiban. A makroprudenciális igazgatás szervezeti kialakítása a tagállamok kompetenciájába tartozik, amelyre tekintettel a tagállamok maguk is eltérő modellek köré csoportosíthatók. A tanulmány először bemutatja a tagállami makroprudenciális szervek jogállására vonatkozó nemzetközi és európai uniós előírásokat, ajánlásokat, majd összefoglalja a makroprudenciális szervek jogállásának alapvető, elméleti értelemben is releváns jellemzőit, bemutatja a tanulmány elemzési módszertanát, végül pedig elemzi a tagállami makroprudenciális szervek jogállásának jellemzőit a meghatározott módszertannak megfelelően. A tanulmány megállapítja, hogy a makroprudenciális szervek alapvető jogállási elemeire vonatkozóan egységesítési törekvés fogalmazódik meg az Európai Unió makroprudenciális szerve részéről. Az intézményi keretek tartalmi egységesülésének folyamata azonban még kezdeti stádiumban van és az egyes tartalmi szempontok tekintetében változatos jogi megoldások azonosíthatóak. A tanulmány megállapítja, hogy a makroprudenciális politika intézményi kerete eltérő formai sajátosságok mellett, kezdetben koordináltan egységesülő tartalmi pillérekkel, de erre adott eltérő jogi megoldásokkal írható le.