Keresés

Keresési eredmények

• A pszichoaktív szerhasználók állatokhoz fűződő viszonya

  134-149

  Vetter Szilvia

  Paulovics Anita

  Megtekintések száma:

  315

  A tanulmány célja, hogy szakirodalmi áttekintés alapján bemutassa a pszichoaktív szerek használata és az állattartás, állatvédelem közötti sokrétű kapcsolatot. Bár a kérdés jelentős hatással van az emberi egészségre és az állatvédelemre egyaránt, a terület alulkutatott, illetve nem állnak rendelkezésre kidolgozott protokollok sem. Egyelőre kevés az ismeret arról, hogy az állattartás pozitív egészségügyi és pszichológiai hatásait hogyan lehetne hatékonyan hasznosítani az addikcióval küzdő személyek rehabilitációjában. Bár vannak bíztató kezdeményezések, az akadémiai közeg, a szakemberek és az állam oldaláról hiányzik a rendszerszintű megközelítés a kérdés tekintetében. Magyarországon mind a pszichoaktív szerek fogyasztása, mind az állattartás részletes és korszerű jogi háttérrel rendelkezik, azonban ezek összefüggéseinek feltérképezése még várat magára. Míg a szakirodalom inkább az addiktív viselkedéssel összefüggő agresszív, állatbántalmazó cselekedetekre fókuszál, a gyakorlati szakemberek a társállatok lehetséges pozitív hatását hangsúlyozzák a felépülés során. Mindezek fényében a jövőben további kutatások javasoltak, és érdemes lenne megfontolni az állatok rendszerszintű, következetes és tudatos integrálását a függőségben szenvedők rehabilitációs folyamataiba jogszabályi szinten és egyes terápiás protokollok szintjén egyaránt.

• Az állatok jogalanyiságának igazolhatósága és jelenlegi állása

  Jakkel Barbara

  Megtekintések száma:

  64

  A tanulmány három központi kérdés köré épül. (1) Jogalanyok lehetnek-e az állatok? (2) Hogyan függ össze a jogalanyiság a jogok elismerésével? (3) Milyen viszonyban áll e két kérdés a hatékony állatvédelemmel? Elsőként az ismert jogosultságelméletek, az akarat- és az érdekelmélet főbb képviselői álláspontjait ismerteti, közelebbről megvizsgálja, hogy egyáltalán igazolható-e az állatok jogalanyisága. A második kérdésre áttérve, a jogalanyiság elismerése a hagyományos felfogás szerint előfeltétele a jogosultságok elismerésének, ez a szöveg egy pontján azonban megkérdőjeleződik. Ezt követően az írás az állatvédelem különböző modelljeit mutatja be, mindegyikben azt kutatva, hogy mi az értelme annak, hogy a jogrendszer az állatok számára jogokat biztosítson. Bár a tanulmány nem kerüli azokat a nehézségeket, amelyek a jogalanyiság és az érdemi jogosultságok elismerésének útjában állnak, összességében arra jut, hogy az állatvédelem hatékonyságának kérdése szorosan összefügg a jogalanyiság elismerésével.

• Az állatkínzás jövője a közerkölcs változásának tükrében, különös tekintettel a segítségnyújtás elmulasztására

  Gócza Ágnes

  Elek Balázs

  Megtekintések száma:

  180

  A közösségi média és az egyéb online kommunikációs csatornák megállíthatatlan térnyerésének köszönhetően ma már egyre nagyobb nyilvánosságot kapnak az állatkínzást megvalósító cselekmények és az állattartási kultúrában fellelhető elégtelenségek, hiányosságok. A kutatás során megállapítást nyert, hogy az állatjólét iránti növekvő érdeklődés egy szélesebb társadalmi szemléletváltást tükröz. Akár az erkölcs, akár a jog szintjén vizsgáljuk az állatkínzás megítélését, egy gyorsan és folyamatosan változó, koherens folyamatot látunk. A tanulmány először az erkölcs és a jog közötti kapcsolat mélységére rávilágítva megmutatja, hogy azok egymástól nem elválaszthatók, és hogy kölcsönösen hatnak egymásra. Ezt követően kitér az állatkínzásra vonatkozó erkölcsi és jogi normák alakulásának és jelenlegi rendszerének ismertetésére, végül pedig de lege ferenda javaslatok által vállalkozik egyfajta gondolatébresztő, vitaindító szerep betöltésére a rendszer továbbfejlesztését illetően.