Keresés

Keresési eredmények

• Az ártó szándékú kiberműveletek nemzetközi jogi értékelése az állam szuverenitásának tükrében

  60-77

  Kiss Mátyás

  Megtekintések száma:

  217

  A szuverenitás a modern nemzetközi jog egyik sarokkő jellegű normája. Az alapelv pontos tartalma és jelentése sokat változott az évszázadok során, gyakran heves vitákat kirobbantva. Napjainkban az egyik legfontosabb kérdés a szuverenitás kapcsán, hogy ez az alapelv miként alkalmazható a kibertérben. Az elmúlt évek során exponenciálisan nőtt az ellenséges célú, államközi kiberműveletek száma. Mértékadó nemzetközi szervezetek szerint a 2020-as évekre már évente több száz, állam közötti kibertámadás valósult meg. Jelen tanulmány célja, hogy megvizsgálja azt, hogy a nemzetközi jogi szakirodalom miként vélekedik az állami szuverenitás kérdéséről a kibertérben, sor kerül a vonatkozó állami gyakorlat ismertetésére, továbbá a tanulmány bemutat néhány olyan kiberműveletet a közelmúltból, amelyek relevánsak a téma kapcsán.

• A jogszabályok és a stratégiai tervek környezeti hatásvizsgálatának gyakorlata

  85-102

  Gyűrű Attila

  Megtekintések száma:

  234

  A jog alapvető funkciója az emberek közötti viszonyok normatív szabályozása, az emberi együttélés rendjének kialakítása. A társadalmi viszonyok szabályozása számos olyan kedvező, illetve kedvezőtlen hatással jár, melyek értékelése a jogalkotó számára elengedhetetlenül szükséges. E vizsgálatok elvégzése mutathatja meg, hogy a jogalkotó által kitűzött szabályozási cél megvalósítható-e − azaz érdemes-e egyáltalán az adott kérdést a jog eszközeivel szabályozni −, és ha igen, a cél elérésére választott normatív eszköz valóban a leghatékonyabb módszert alkalmazza-e. E kérdések megválaszolására szolgál a jogi szabályozás hatásvizsgálata, amely a jogi szabályozás színvonalának állandó javítását, a szabályok érvényesülésének ellenőrzését biztosító módszer.

• Schrems III avagy mi lesz veled transzatlanti adattovábbítás? - Gondolatkísérlet az EU-USA Adatvédelmi Keretrendszer Határozat érvényességéről

  78-106

  Kis Kelemen Bence

  Megtekintések száma:

  233

  Az Amerikai Egyesült Államok és Európa egymás legfontosabb együttműködő partnerei. Ebbe természetesen beletartozik a személyes adatok továbbítására épülő gazdasági kapcsolat is. A transzatlanti adattovábbítás az elmúlt közel egy évtizedben csak folyamatos jogi bizonytalanságok között működhetett az Európai Bizottság megfelelőségi határozatainak sorozatos érvénytelenítése és az általános szerződési feltételek alkalmazhatóságának problémáira visszavezethető módon. Ezek a kihívások látszólag jelenleg megoldódtak az EU-USA Adatvédelmi Keretrendszer Határozatnak köszönhetően, azonban e bizottsági határozatot is már megtámadták, illetve várhatóan az idei évben indul egy újabb eljárás is. A tanulmány célja, hogy gondolatkísérletként elvégezze az említett határozat érvényességének vizsgálatát, amely iránymutató lehet a későbbi joggyakorlat számára, illetve előrejelzést adhat a gazdaság szereplőinek a jövőben várható fejleményekről. A dolgozat végkövetkeztetése, hogy az alapvető jogok változatlan sérelme okán az EU-USA Adatvédelmi Keretrendszer Határozat valószínűleg érvénytelen.

• Ex ante és ex post versenyjogi modellek a digitális gazdaságban: az EU és az USA szabályozásának vizsgálata két jogeseten keresztül

  Bordás Péter

  Bak Márton Ferenc

  Megtekintések száma:

  101

  A digitalizáció, a hálózati externáliák és az adatvagyon mint új típusú versenyelőny megjelenése alapvető kihívás elé állítja a hagyományos versenyjogi dogmatikát. Az Európai Unió a Digital Markets Act (DMA) és a Digital Services Act (DSA) elfogadásával ex ante jellegű, preventív szabályozási paradigmát alakított ki, amely többek között a kapuőr platformok piaci torzító hatásainak megelőzésére irányul. Ezzel szemben az Egyesült Államok továbbra is az ex post alapú jogérvényesítésre, a precedensjogra és a bírósági eljárásokra támaszkodik a digitális szolgáltatások piacán. A két modell közötti eltérés mélyebb gazdaságfilozófiai és jogpolitikai különbségeket tükröz, ugyanakkor megfigyelhető a közelítés tendenciája is a digitális piacokkal kapcsolatos versenyjogi gyakorlatban. A versenyjog fejlődési irányában az elmúlt évtizedek legdinamikusabb és legmeghatározóbb átalakulási folyamatát minden bizonnyal a digitális vállalatok idézték elő. A joggyakorlat és a szabályozási irányok megértéséhez elengedhetetlen a teoretikus különbségek és hasonlóságok feltárása, valamint az ezeket magyarázó tényezők számbavétele.

• Nováció-e a jogszabály rendelkezésén alapuló szerződésátruházás?

  7-27

  Juhász Ágnes

  Megtekintések száma:

  405

  A magyar jogalkotó 2016-ban módosította a Ptké.-t, amely értelmezési kérdéseket vetett fel a jogszabályon alapuló szerződésátruházással kapcsolatosan. Ennek köszönhetően a szerződésátruházás és a nováció jogintézménye, illetőleg azok egymáshoz való viszonya egy rövidebb „nyugalmi periódust” követően ismét a polgári joggal foglalkozó elméleti és gyakorló jogászok figyelmének középpontjába került. A tanulmány a szerződésátruházásra vonatkozó szabályok rövid áttekintését követően ismerteti a Ptké. 2016. évi módosítását és összefoglalja annak indokait, végül bemutatja a módosítást követően a bíróságok ítélkezési gyakorlatában felmerülő ellentmondásokat és az azokra az Alkotmánybíróság, illetőleg a Kúria irányából érkező válaszreakciókat.

• A szociális dömpinghelyzet a határon átnyúló kollektív alku és fellépés tükrében: Egy dilemma jog és gazdaság metszéspontjában, az Európai Unió joggyakorlata és a nemzetközi sztenderdek

  180-202

  Kószás Attila Gábor

  Megtekintések száma:

  346

  Jelen tanulmányban ismertetem a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) célkitűzéseit, a kollektív alku és fellépés során született egyezményeket, ezek tekintetében az ILO felügyeleti szervei által követett gyakorlatot. A szociális dömpinghelyzet fogalmának ismertetését követően konkrét példákon keresztül mutatom be az Európai Uniónak a gazdasági alapszabadságok és a tárgybeli kollektív munkavállalói jogok közötti ellentétek terén követett gyakorlatát, a nemzetközi sztenderdek tükrében. Megállapításom, hogy a gazdasági szabadságok és a munkavállalói alapjogok közötti, az előbbiek javára fennálló hierarchikus viszony az uniós jog alapján sem tartható fenn.

• Hajóroncsmentés mint beruházás – egy ICSID-döntés alapvető hatása két jogterületen

  101-110

  Csatlós Erzsébet

  Megtekintések száma:

  215

  Az elsüllyedt hajók, és főként azok rakománya időtlen idők óta vonzza a kincsvadászokat. Tévedés azonban, hogy az elsüllyedt hajók szabad prédává váltak volna; noha az irányadó jog is meglehetősen sokrétű és kaotikus, számos szempontot szükséges egyszerre figyelembe venni. Ez legfőképpen két érdek szembenállásában mutatkozik meg.

• A magyar közbeszerzési jogalkotás útkeresései

  24-46

  Pfeffer Zsolt

  Megtekintések száma:

  250

  Az Országgyűlés 2011. július 11-én elfogadta az új közbeszerzési törvényt, amely 2011. évi CVIII. törvényként (a továbbiakban: új Kbt.) került kihirdetésre 2011. július 21. napján. Az elfogadott új jogszabály váltja fel 2012. január 1-jétől a 2003. évi CXXIX. törvényt (a továbbiakban: Kbt.), amely közel nyolc évig szabályozta a közbeszerzések világát. A hatályba léptetés kapcsán érdemes áttekinteni a magyar közbeszerzési jogalkotás főbb irányait, problémáit, az elmúlt évek tapasztalatait.

• A hátsó ajtós elektronikus felügyelet Magyarországon: A reintegrációs őrizet elmélete és gyakorlata

  30-42

  Hussein Jasmine

  Megtekintések száma:

  460

  A technológia fejlődésével számos új jogintézmény látott napvilágot a büntető igazságszolgáltatás területén. Ilyen az elektronikus felügyelet is, amelyet magyar viszonylatban először a házi őrizettel összefüggésben szabályoztak, majd a reintegrációs őrizet formájában 2015-ben jelent meg a büntetés-végrehajtás területén. A szabályozás alapvetően megfelelő, és a gyakorlati tapasztalatok alapján hatékonynak is mondható, mégis vannak olyan kapcsolódó részkérdések, amelyek elméleti tisztázása meglátásom szerint szükséges. Ide sorolható a reintegrációs őrizet feltételeinek esetleges kiszélesítése, vagy a szabadságvesztés-büntetéshez, illetve a feltételes szabadságra bocsátáshoz való viszonyulása. Mindezek tisztázása abból adódóan is szükséges, hogy a technológia térhódítása feltételezhetően itt nem áll meg, így az elektronikus felügyelet alkalmazási körének jövőbeni kibővítése magyar viszonylatban is elképzelhető.

• A védelmi felelősség koncepciója, avagy van-e új a nap alatt?

  67-78

  Szalai Anikó

  Megtekintések száma:

  387

  A nemzetközi kapcsolatok és jog berkeiben egyre gyakrabban hallani a „responsibility to protect”, magyarul védelmi felelősség koncepciójáról, akár megváltásként emlegetve, akár jogi tartalom nélküli szlogenként aposztrofálva. Idegen nyelvű tanulmányok tömege dicséri vagy éppen kritizálja, ezzel szemben a magyar szakirodalom eddig kevéssé foglalkozott a témával.

• A hatalmi ágak megosztásának XXI. századi kérdései az Alaptörvényt követően

  24-37

  Cservák Csaba

  Megtekintések száma:

  503

  Az államhatalmi ágak megosztásának kérdése az alkotmányjog és a jogelmélet egyik legtöbbet kutatott területe. Az Alaptörvény hatálybalépésével a közjogi berendezkedés olyan új alapokra helyeződött, amelyek egyértelműen indokolttá teszik a téma ismételt vizsgálatát. E tanulmány gondolati vezérfonala a következő. Kísérletet teszünk a „három hatalmi ág – egy-egy funkció” frázist árnyaló szempontok bemutatására. Azt vizsgáljuk, hogy a hatalommegosztás milyen hatalmi ágak között, illetőleg mely egyéb tényezők között és főképpen hogyan létesülhet. Azok egyensúlyával? Azok merev elválasztásával? Vagy akár az egyes hatalmi ágakon belül is? Hovatovább egyes szervek bizonyos egységei tekintetében is? E fogalmak elméleti elemzése során mindig kitérünk konkrét gyakorlati, különösen magyar példákra. Az egyes fogalmi alapokat követően áttekintjük a klasszikus triászon felüli esetleges hatalmi ágakat, majd összegezzük az Alaptörvény szerinti hazai rendszert. Végül (indirekt bizonyítással) a hatalommegosztás ellentéte, a hatalomkoncentráció rövid elemzésével zárjuk a tanulmányt.