Keresés
Keresési eredmények
-
Az egyházi térnyerés dilemmái a szociális ágazatban
Megtekintések száma:934A közszolgáltatói szektorban zajló egyházi térnyerés az elmúlt tíz évben különösen felerősödött. A fenntartói szerkezetváltás számos problémát és dilemmát vet fel, melyekről szakmai keretek között (nyíltan) ritkán esik szó. Az egyházak térhódítása nem organikusan jött létre, hanem kormányzati intézkedések következménye. Ebben első sorban ideológiai, nem pedig szakmai tényezők játszanak szerepet, ez több területen megkérdőjelezhető szakmai irányba viszik el az ellátórendszert. A tanulmány a szociális ellátórendszer kialakulásának történelmi hátteréről, a hazai ellátórendszer finanszírozásának fenntartó típusától függő eltéréséről, a szolgáltatási szektor egyházaknak kedvező átalakításáról és az egyházi fenntartás szakmai és etikai dilemmáiról szól.
-
A szociális intézmények szolgáltatási/ellátási nehézségei, belső megoldási mechanizmusai és szükségletei – egy szakmatámogatási- és fejlesztési problématérkép alapvonalai
Megtekintések száma:456A tanulmány fókuszpontjában az áll, hogy a szociális intézmények milyen aktuális szolgáltatási/ellátási nehézségekkel és kihívásokkal szembesülnek mindennapi működésük során, ezekre miként tudnak saját belső erőforrásaik, mechanizmusaik és kapacitásaik mellett adott pillanatban reagálni, illetve milyen konkrét, kézzelfogható szükségletek és igények fogalmazódnak meg a módszertani szakmai támogatás, a szakmafejlesztés lehetséges irányai, formái és beavatkozásai szempontjából. Összesen 24 általános, és 55 specifikus probléma lett beazonosítva és felmérve. A feltárt eredmények egy szakmatámogatási- és fejlesztési problématérkép kidolgozását alapozzák meg. Az ezen elemzési célokat szolgáló empirikus vizsgálat alapját 2022 novemberében és decemberében, két vármegye (Győr-Moson-Sopron és Veszprém) szociális szolgáltatási helyein készített, online, szakmai célcsoport által kitöltött kérdőíves felmérés adatbázisa jelenti. Összesen 201 darab elemezhető személyi kérdőív alkotja a mintát, amely 166 szociális szolgáltatási helyet reprezentál a vizsgált két térségben. Három markáns alapprobléma egyértelműen kiemelkedik súlyossága, jelentősége szempontjából a felmért tényezők komplex halmazából. A szociális ellátórendszer legnagyobb problémája egyértelműen az alacsony bérekkel összefüggő komplex kihívás. A működési nehézségek rangsorának második elemét az adminisztrációs terhek jelentik, a harmadik kulcstényező pedig a munkatársak pszichés-mentális leterheltsége.
-
Együttműködési kapcsolatok és hálózati struktúrák a győri várostérség szociális intézményrendszerében
Megtekintések száma:94A felmérés alapvető célja a győri várostérség tágabb vonzáskörzetében tevékenykedő szociális feladatokat ellátó intézmények belső, egymás közti, és kifelé, más intézményi mezők irányába mutató együttműködési kapcsolatainak empirikusan megalapozott, kapcsolathálózati elemzési módszerekre épülő leíró jellegű elemzése. A kutatás során válaszokat kerestünk arra, hogy milyen összetételű szervezeti környezetbe ágyazódnak be a szociális intézmények, egyáltalán milyen az együttműködések jellege, típusa, gyakorisága és minősége a szociális intézményrendszeren belül. Milyen tényezők akadályozzák az együttműködéseket ebben a speciális szervezeti miliőben? Mely szervezetek tekinthetőek a rendszer/hálózat központi szereplőinek, kulcspontjainak? Valamint milyen fajsúlya van Győrnek mint regionális centrumnak a vizsgált nagyvárosi térségben, és meddig terjed a vonzásköri hatása? A kutatás során az összes kapcsolathálózati indikátor azt erősítette meg, hogy egy fajsúlyos, központi funkciójú intézményi mag köré épül a szociális hálózat. A hálózat központi szereplői a nagyobb méretű, összetett funkciójú nagyvárosi és a térségi egyesített szociális intézmények. Az is bizonyítást nyert, hogy a központi mag tagjain kívül a szociális szervezetek többségének kevés a kapcsolata egymással, alacsony a hálózat sűrűsége, magas a centralizációs értéke, a térbeli távolság alapvetően lecsökkenti a kapcsolatok valószínűségét, és kicsi a térségen túlmutató regionális és országos kapcsolatok kialakulásának a valószínűsége.
-
Párbeszéd a romok között – reformgondolatok a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról
Megtekintések száma:499A cikk témája a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások aktuális helyzete, az ellátórendszer problématérképe a lehetséges, illetve szükséges intézkedések köre. A szerző a szociális területen 9 problématerületet határoz meg, ezen belül további jelenségeket azonosít. Ezekre alapozva 20 olyan intézkedést jelöl meg, melyek a szociális ellátórendszer válságjelenségeinek elhárításához, illetve a terület fejlődéséhez szükségesek.
-
Szociális munka – Spiritualitás – Egyházak: A szerkesztő előszava a különszámhoz
Megtekintések száma:163A szerkesztői előszó célja a különszám bemutatása, azoknak a tanulságoknak az összefoglalása, amelyeket én találtam a tanulmányokban a szociális munka, a spiritualitás és az egyházak kapcsolatáról egyrészt általában, másrészt itt és most Magyarországon. A téma jelentőségét és érdekességét az adja, hogy manapság az egyházak szerepe mind Magyarországon, mind Európa más országaiban egyre bővül a szociális ellátásban, míg missziós szerepük folyamatosan csökken. Ez a helyzet feszültségeket okoz azok között, akik úgy gondolják, hogy elsődlegesen az államnak kell felelősséget vállalnia az állampolgárok szociális jogainak érvényesítésében és azok között, akik az egyének jólétéről való gondoskodást inkább maguknak az egyéneknek, azután a családjuknak, a helyi közösségnek, az egyházközségeknek, és csak legvégső esetben az államnak a felelősségi körébe utalnák. A feszültségteli politikai klímában fontos felmutatni a hívő és nem hívő szociális munkásokat alapvetően összekötő értékeket és etikai elveket, azaz a spiritualitást, ami minden valódi szociális munka magja, és leválasztani az ügyről a politika hordalékát, ami kibékíthetetlennek igyekszik feltüntetni az ellentétet a vallásos hitben és a tudományban gyökerező szociális munka között.
-
Gondolatok a szociális törvény módosításáról
Megtekintések száma:282022 novemberében fogadta el a magyar Országgyűlés a Szociális törvény módosítását. A módosítás egy új megközelítésben foglalkozik a szociális ellátórendszer felelősségi szintjeivel, megerősítve az egyén szerepét és háttérbe tolva az államét. Jelen tanulmányban bemutatom a módosítás előzményeit, az elfogadással kapcsolatos fontosabb eseményeket, az új szemlélet alapelveit a szociális munka alapelveivel összehasonlításban. Kitérek a legfontosabb kritikus pontokra, melyek a gyakorlati alkalmazás során felmerülnek.
-
Beszámoló az International Federation of Social Workers (IFSW) prágai küldöttgyűléséről és konferenciájáról
Megtekintések száma:183Beszámoló az IFSW (International Federation of Social Workers / Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége) Európa régiójának 2023. májusában Prágában megrendezett éves küldöttgyűléséről és szakmai konferenciájáról. A Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SzMME) 4 fővel vett részt az eseményen jelenléti és online formában. A cikk összefoglalja azokat a szakmai témákat, felvetéseket, melyek köré a konferencia szerveződött.
-
A gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült felnőttek jövőkép vizsgálata
Megtekintések száma:462A gyermek a jövő kulcsa, így a gyermekvédelem alapvető társadalmi kérdés. Szakellátásban felnőni, majd onnan kilépve önálló életet kezdeni hatalmas előrelépés a fiatal felnőttek számára. Életkezdési esélyeik, a minimális állami dotációk és támogató kapcsolati hálók hiányában kezdetlegesek. Korunk hősei és valódi áldozatok, akik szakhatósági intézkedések csapdájában vergődve, származási rendszereiktől és természetes erőforrásaiktól leválasztva élték életük nagy részét. A hazai gyermekvédelmi szakellátás bármennyire is próbál közelíteni a családias jelleg felé, nem tud mindenre kész válaszokat adni. Hiányoznak olyan megoldási stratégiák, sémák, amelyek segítenék a fiatal felnőttek életboldogulását. A kikerülő fiatalok önhibájukból vagy önhibájukon kívüli okok miatt, de nehezen képesek kontroll alatt tartani saját életüket. Jóval nagyobb kihívások árán lesznek képesek jól funkcionáló család alapítására. Keveset tudunk az állami gondoskodásból kikerültek iskolai karrierjéről, családalapításáról, munkavállalásáról, illetve arról, hogy hogyan készítette fel őket a rendszer az önálló életre. Jelen tanulmány arra tesz kísérletet, hogy ezt a problémakört megvilágítva, empirikus képet adjon a nagybetűs életkilátásokról a gyermekvédelmi szakellátásból kikerülést követően. Mindezt szigorúan az ő tapasztalataik rendszerezése által tesszük egy 2021 november és 2022 január között végzett kutatás tükrében.
-
Úton az időskor felé
Megtekintések száma:883A tanulmány a demográfiai változások társadalmi kockázatainak kutatásához kapcsolódva azt a kérdést veti fel, hogy az 1946–64 között és ezen belül kiemelten az 50-es évek első felében az un. „Ratkó korszakban” születettek nagy demográfiai hullámának beérkezése az időskorba milyen ellátási kihívásokat és kockázatokat vet fel az idősellátás területén. Kiinduló felvetése az, hogy a kedvezőtlen hazai egészségmutatók, és a felvetődő pszichoszociális nehézségek jelentős kockázatot jelentenek, és kiemelik a prevenció fontosságát, miközben az idősekkel foglalkozó segítő tevékenységben a primer prevenció korlátozottan jelenik meg, a másodlagos prevenció módszertani eszköztára elégtelen, és az idősellátásban hiányoznak az ehhez kapcsolódó ellátási hátterek. A tanulmányban vázolt kutatás középpontjában e problémakörhöz kapcsolódó elméleti, módszertani és ellátás fejlesztési kérdések vizsgálata áll. Ennek az összetett kérdéskörnek a feldolgozása kapcsán ebben a tanulmányban a szakirodalmi-elméleti hátterek áttekintését mutatjuk be egy „desk-based reseach” keretében, arra törekedve, hogy az időskor felé vivő változások elemzésén keresztül egy olyan kutatási keret koncepciót alakítsunk ki, amely a modern gerontológia elméleti-ismereti talaján az idősödés tranzitív változásainak integratív megközelítését teszi lehetővé.
-
Mentális zavarral, hajléktalanságban élő személyek segítése - a BMSZKI gyakorlatának rövid bemutatása
Megtekintések száma:147A mentális zavarral, hajléktalanságban élő személyek különösen sérülékeny klienscsoportba tartoznak. A mentális zavarhoz kapcsolódó stigma erősíti a hajléktalanságból adódó stigmatizációt. Ha valaki pszichiátriai diagnózist kap, azt a társadalom címkeként kezeli, bekategorizálja az illetőt. A címkézéstől való félelem aláássa a mentális zavarral élő személyek motivációját a segítségkérés tekintetében. Jól példázza ezt a hajléktalanságban, mentális zavarral élő emberek esete, akik a hajléktalanság stigmáján túl nem szeretnének újabb stigmát magukra venni és ezért a mentális problémájuk kapcsán nem vesznek igénybe segítséget, szolgáltatást. További nehézségként említhető a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség problémája. A Február Harmadika Munkacsoport jelentés a 2020 évi hajléktalan adatfelvételről – „Büntető törvény után – világjárvány előtt. Hajléktalanná válás- szolgáltatások-perspektívák” - című Győri Péter összefoglaló munkájában látható, hogy a megkérdezettek 29 % volt pszichiátriai kezelésen. Az tévhit, hogy a „hajléktalanok elmebetegek, pszichiátriai betegek” olvashatjuk Győri Péter munkájában (Győri, 2020). Ugyanakkor tudjuk, hogy nem minden mentális zavarral élő személy jelenik meg az ellátórendszerben, így 29 %-nál több személy lehet, aki érintett a problémával. A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI), az Ébredések Alapítvánnyal együttműködve, komplex rehabilitációs szolgáltatást fejlesztett a hajléktalanságban, mentális zavarral élő személyek számára. Jelen írás célja ezen gyakorlat bemutatása.