Keresés

Keresési eredmények

• Különböző talajművelési rendszerek hatása eltérő genotípusú kukorica (Zea mays L.) hibridek termésparamétereire, fehérje-, szénhidrát- és olajtartalmára

  37-57

  Kecskés István

  Nagy Antal

  Sojnóczki István

  Nagy János

  Megtekintések száma:

  147

  Kutatásunk célja a különböző talajművelési rendszerek kukorica (termésmennyiség, betakarításkori szemnedvesség-tartalom) paramétereire és a beltartalmi értékmérő tulajdonságaira (keményitő-, fehérje-, olajtartalom) gyakorolt hatásának vizsgálata. A kukorica szántásos alapművelését vetettük össze a talaj szerkezetének megóvása szempontjából előnyös művelési módokkal (tárcsás lazító, egyeneskéses lazító, sávművelő). A vizsgálatunkat két eltérő évjáratban, két különböző csapadékeloszlású évben – 2020-ban és 2021-ben – végeztük Nádudvar határában, középkötött réti csernozjom talajon, mezoparcellás kísérletben, három különböző érésidejű hibrid (FAO 380, FAO 420, FAO 490) bevonásával.
  2020-ban a vetést megelőzően márciusban, majd áprilisban is kevés csapadék hullott, a sokéves átlag mindössze 23%-a és 39%-a, ami nem kedvezett a tavaszi vetésű növényeknek, így a kukoricának sem. Ezzel szemben júniusban és júliusban 256%-a, illetve 217%-a hullott le a sokéves átlagnak. 2021-ben is rendkívüli volt a csapadék eloszlása. Áprilisban csupán a sokéves átlag 52%-a, ugyanakkor májusban a sokéves átlag 144%-a hullott le. Az év összességében – a sokéves átlaghoz képest – szélsőségesen száraz volt, különösen júniusban és júliusban, amikor a csapadék a sokéves átlag mindössze 14%-át, valamint 69%-át érte el.
  A művelési mód hatása a terméseredményre mindkét vizsgált évben szignifikáns volt. 2020-ban a szántás (15,84 t/ha) terméseredménye egyaránt felülmúlta a sávos és a talajvédő lazításos művelés eredményeit. 2021-ben is a szántás eredménye volt a legnagyobb (5,46 t/ha), felülmúlta az összes többi művelési mód eredményét, de 10,37 t/ha-ral maradt el a 2020-as terméseredménytől.
  2020-ban és 2021-ben a hibridek terméseredmény alapján kialakított rangsora eltérően alakult. A legjobb terméseredményt 2020-ban a FAO 490-es hibrid érte el (16,18 t/ha), ez szignifikánsan magasabb a két másik hibridhez képest. 2021-ben a rangsor megváltozott. A száraz évjáratban A FAO 420-as hibrid volt képes a legmagasabb (4,33 t/ha) terméseredményt elérni. A kukoricaszemek beltartalmi vizsgálatánál eltérő eredményeket mértünk a két évjárat tekintetében. 2020-ban az olajtartalom a négy művelési mód közül a redukált művelésben szignifikánsan magasabb volt, a többi művelésnél nem alakult ki valós eltérés. A keményítőtartalom vizsgálata alapján a szántás, talajvédő és a sávos művelés között nem alakult ki szignifikáns különbség, valamint a redukált és a sávos művelés között sem volt mérhető eltérés. A fehérjetartalom 2021-ben különbséget mutatott, a szántás és a talajvédő művelési mód igazoltan alacsonyabb értéket ért el, mint a redukált művelés. 2020-hoz képes 6%-ról 8%-ra emelkedett a fehérjetartalom 2021-ben. A keményítőtartalomban is jelentős különbséget mértünk, 2020-ban 66%, 2021-ben 62% volt a keményítőtartalom.

• Az aszály hatása az őszi búza termésére hagyományos és redukált művelési mód mellett a Nagykunságban

  3-18

  Asbolt Gergő

  Seddik Loujaine

  Zedan Seren

  Varga Krisztina

  Csízi István

  Zsigray György

  Tuba Géza

  Kovács Györgyi

  Zsembeli József

  Megtekintések száma:

  5

  Jelen tanulmányunkban a redukált és a hagyományos (konvencionális) művelés terméshozamra gyakorolt hatását vizsgáltuk őszi búza jelzőnövénnyel a 2021/2022-es, rendkívül aszályos tenyészidőszakban Karcagon. Vizsgálatunk a helyi talajművelési tartamkísérlet keretein belül valósult meg, ahol a kísérlet redukált művelésű részén 1997 óta forgatás nélküli, lazításos alapművelésen, valamint mulcsművelésen alapuló talajművelés folyik. A kísérlet helyszínének talaja agyagos vályog textúrájú, mélyben sós réti csernozjom talaj. A kísérlet négy ismétlésben, mezoparcellás (1890 m2) méretekben került kivitelezésre. Eredményeink értékelésénél figyelembe vettük a legfontosabb helyi meteorológiai adatokat, azaz a csapadékösszegeket és hőmérsékleti adatokat, a potenciális evapotranszspiráció (PET) mértékét, melyekből klimatikus vízmérleget (CWB) számítottunk. Meghatároztuk a legfontosabb leíró statisztikai paramétereket, majd (pozitív) homogenitásvizsgálatot követően egytényezős varianciaanalízist futtattunk le, melyek alapján a redukált művelés 4,45 (±0,10) t/ha kísérleti átlaggal p<0,05 szinten szignifikáns mértékben felülmúlta a hagyományos, forgatáson alapuló műveléssel kapott termésátlagot 3,62 (±0,29) t/ha. A meteorológiai adatok feldolgozása és értékelése során megállapítottuk, hogy a vizsgálati tenyészidőszak őszi búza termesztés szempontjából Karcagon rendkívül aszályos volt, különösképp a kritikus tavaszi vegetatív, de még inkább a reproduktív szakaszban, mely felerősítette a redukált és a szántáson alapuló hagyományos művelési eljárások közötti talajvízháztartásra gyakorolt hatásból eredő különbségeket. Ezen eredményeink alapján megerősítettük a redukált művelés eddig leírt talajnedvesség-megőrző hatását, továbbá megállapítottuk, hogy aszályos évjáratban őszi búza termesztése során szignifikáns terméstöbblet érhető el redukált műveléssel.

• Talajművelési rendszerekre adaptált precíziós kukorica (Zea mays L.) vetési rendszerek hatásai a kukorica kelési dinamikájára

  85-106

  Sojnóczki István

  Nagy János

  Megtekintések száma:

  129

  Az elmúlt évek szemléletmódváltást hoztak a talajművelés tekintetében. Egyre több gazdálkodó változtat a hagyományos forgatásra építő szemléletmódján és átáll különböző forgatás nélküli megoldásokra. Sok esetben ezek elővetemény és terület függvényében csak részlegesek. Sokszor érzékelik a gazdaságok más agrotechnológia szükséges, ha változtatunk a talajművelési gyakorlaton, akkor a vetés kivitelezési módját is változtatni kell.
  Kutatásunk a különböző talajművelési rendszereket és a környezetre gyakorolt hatásaikat vizsgálja. Ezzel összefüggésben vizsgáljuk a forgatásos/hagyományos és többféle forgatás nélküli talajművelési rendszert, továbbá vizsgáljuk a különböző talajművelési rendszerek által létrehozott környezeti feltételek között a kukorica hibridek kelési idejét. A vizsgálatokat többtényezős, hosszú távú talajművelési szántóföldi kísérletben végeztük. Bemutatjuk különböző vetéstechnológiai megoldások vizsgálatát. Azonos vetőgépre három különböző vetőkocsi terhelő rendszert szereltünk. Ezekkel a megoldásokkal azonos kukorica hibrid azonos vetőmag tétele lett elvetve több évjáratban. A környezeti feltételek hatásainak vizsgálata mellett felvételeztük az egyes rendszerek hatását a kelési folyamatokra.
  Kutatási eredményeink bizonyítják, hogy a környezeti feltételekhez automatikusan, azonnali alkalmazkodásra képes precíziós vetőkocsi terhelő rendszerek hatására kialakuló kukoricakelés szignifikánsan egyöntetűbb és gyorsabb, mint a mechanikus rendszerek esetében.

• A talaj penetrációs ellenállásának értékelése különböző talajművelési rendszerekben

  119-140

  Sojnóczki István

  Nagy János

  Megtekintések száma:

  108

  A hagyományos talajművelési rendszerek mellett megjelentek a biológiára jobban alapozó művelési rendszerek. Különböző tudományos eredmények felhasználásával és a műszaki technológiai lehetőségek használatával új talajművelési rendszerek fejleszthetők. Vizsgálatunkat hat éve kezdtük, ebből az elmúlt két év eredményeit mutatjuk be. A vizsgálatban azonos termőhelyen négy különböző talajművelési rendszert állítottunk be. A penetrációs ellenállás mérése a terepi hatások értékelésének gyakori technikája és a talajművelési rendszerek talajra gyakorolt hatásai kiértékelhetők segítségével.
  Méréseink szerint a hagyományos forgatásra alapozó művelési rendszerek alapjaiban eltérő struktúrát alakítanak ki az 50 cm-ig terjedő talaj szelvényben, mint a vizsgált három különböző forgatás nélküli művelési mód.

• Komplex talajművelési tartamkísérlet

  31-39

  Nagy János

  Gombos Béla

  Hadászi László

  Rátonyi Tamás

  Megtekintések száma:

  147

  A debreceni komplex talajművelési (vetésváltás × talajművelés × trágyázás × öntözés × növényszám × genotípus) szántóföldi tartamkísérletet Győrffy Béla akadémikus javaslatára 1989-ben Nagy János professzor alapította, mely Európában is egyedülálló.
  Kutatási eredményeink igazolják, hogy a termesztési tényezők (öntözés, talajművelés, növényszám, műtrágyázás) hatása nem függetlenek egymástól. Bizonyítottuk, hogy az öntözés × műtrágya és a növényszám × műtrágya kölcsönhatás pozitív, ezért a termesztési színvonal megválasztásakor vagy megváltoztatásakor mindhárom tényezőt egyszerre kell változtatni. A kísérlet főátlagához tartozó értékek a variancia komponensek felbontásakor közepes (mid-tech) termelési szintet képviselnek. Alacsonyabb (low-input) termelési szintet megcélozva figyelembe kell venni, hogy az egyik termesztési tényező csökkentése a másik két tényező hatását is lerontja. A két tényező relatíve nagyobb ráfordításai nem lesznek hatékonyak. Kutatási eredményeink szerint bármilyen termesztési szintet kívánunk elérni, az adott szinten egyszerre kell biztosítanunk a víz-, a tápanyag-ellátás és a növényszám legkedvezőbb kölcsönhatását.

• Kukoricaszártő megbetegedés mértékének meghatározása eltérő talajművelési rendszerekben

  81-94

  Kecskés István

  Csótó András

  Nagy János

  Megtekintések száma:

  148

  A kukoricaszártő megbetegedése az elmúlt időszakban kevesebb figyelmet kapott, elsősorban a nemesítési tevékenység miatt. Azonban az időjárási szélsőségek és az intenzív termesztéstechnológia miatt továbbra is fontos ezzel a tünetegyüttessel foglalkozni, mivel jelentős hatással van a termés mennyiségére. A területen hagyott kukoricaszárban fennmaradó inokulum a vetésforgóban következő növényeket is veszélyezteti, növelve a védekezési költségeket. Kutatásunk célja a kukorica héjkéreg-ellenállásának gyors és számszerű meghatározása különböző talajművelési rendszereknél. Eredményeink szerint a szártőfertőzés mértéke eltérő talajművelési rendszerekben különbséget mutatott. A szántás esetében volt a legalacsonyabb (12%), míg a sávos művelésben jelentősen magasabb (24,5%). Bár a szár nem törik el a vegetáció végére, az egészséges növényekhez képest 12,5%-kal alacsonyabb termésszintet mértünk a szártő-megbetegedést mutató növényegyedeknél.

• Az agrotechnikai paraméterek és az évjárat hatásának vizsgálata a kukorica (Zea mays L.) termésére polifaktoriális tartamkísérleti adatok felhasználásával

  77-100

  Ragán Péter

  Rátonyi Tamás

  Széles Adrienn

  Nagy János

  Tamás András

  Megtekintések száma:

  120

  A szántóföldi növénytermesztés kiemelkedő jelentőségű, ez az élelmiszertermelés alapvető alapja és létünk forrása. A kukorica a világ egyik legjelentősebb kultúrnövénye, az élelmiszer- és energiabiztonság biztosításához egyaránt szükséges. A vizsgálatot Magyarországon, a Debreceni Egyetem Látókép Kísérleti Telepén, meszes csernozjom talajon végeztük komplex talajművelési kísérletben, amit 1989-ben Prof. Dr. Nagy János állított be. A vizsgált évek (2015–2023) évjáratának elemzését Gombos és Nagy (2019, 2022, 2023, 2024) kutatásához hasonlóan végeztük, azaz vizsgáltuk az adott évjárat összes csapadékának és éves középhőmérsékletének eltérését a 30 éves (1981–2010) helyszínen mért átlagtól. RStudio és ismételt mérési modell és LSD post hoc teszt segítségével végezük a kukorica termésadatok elemzését.
  A kilenc vizsgált évjárat közül a 2015-ös év mellett mértük a statisztikailag igazolható harmadik legkisebb kukoricatermést (7,94 t/ha). A következő 2016-os év a vizsgált periódus statisztikailag igazolható második legnagyobb kukorica hozamát adta (11,39 t/ha), A 2017-es év termése (8,64 t/ha) szignifikánsan elmaradt az előző évtől, a 2018-as év viszont kedvezőbb (9,18 t/ha) volt a kukorica számára. A 2019-es évjárat a vizsgált periódus statisztikailag igazolható harmadik legnagyobb kukorica termését (9,42 t/ha) adta. A 2020-as év termése (9,24 t/ha) szignifikánsan nem különbözött a 2018-as év termésétől, azonban az összes többi évjárattól statisztikailag igazolhatóan eltért. A kedvezőtlen 2021-es év kukorica termése (7,05 t/ha) statisztikailag igazolhatóan a vizsgált peridódus második legkisebb volt. A vizsgált kilenc év közül a kukorica számára legkedvezőtlenebb évjárat a 2022-es rekord aszályos év volt, ahol 2,52 t/ha termést figyeltünk meg. A következő 2023-as évjáratban mértük a vizsgált periódus legnagyobb kukorica hozamát, 11,97 t/ha-t. A legnagyobb hatást a kukorica termésére az évjárat gyakorolta 73,5%-kal, majd ezt követte a műtrágyázás 24,7%-kal. A talajművelésnek a hatása 1% volt, mert az évjárat függvényében a különböző alapművelések eltérően teljesítettek, így semlegesítették a hatást.

• Multispektrális felvételekre alapozott növényegészségügyi vizsgálatok őszi kalászos kultúrában

  95-108

  Radócz László

  Tamás András

  Megtekintések száma:

  52

  A precíziós mezőgazdaság és a digitalizáció fejlődése jelentős változásokat hozott az agrártechnológiákban és az adatvezérelt döntéshozatalban. A pilóta nélküli légi járművek (UAV) és a multispektrális képalkotó technológiák hatékony eszközei a növényállomány monitorozásának és a stresszállapotok (abiotikus, biotikus) felismerésének, a vegetációs indexek (NDVI, GNDVI, NDRE, LCI) számításával pedig részletes információt kaphatunk a növények élettani állapotáról és a stresszfaktorok térbeli eloszlásáról. A Debreceni Egyetemen végzett kutatásban az ’MV Nádor’ őszi búzafajtát vizsgáltuk különböző talajművelési módok (őszi szántás, sávos művelés) és különböző tápanyag-utánpótlási kezelések kombinációiban. A multispektrális adatgyűjtés során nagyfelbontású UAV felvételeket használtunk, amelyeket QGIS térinformatikai szoftverrel elemeztünk. A tápanyagok alkalmazása (nitrogén, foszfor, kálium) és a talajművelési módszerek jelentős hatást gyakoroltak a vegetációs indexekre, amelyek a növények egészségi állapotát és homogenitását vagy heterogenitását tükrözték. A vizsgálat adatai azt mutatják, hogy a sávos művelés és a magasabb tápanyagszintek kedvezőbb növekedést és homogénebb növényállományt eredményeznek. A statisztikai elemzések során a szórás és variancia értékei alapján következtettünk a stressztényezők térbeli hatásaira. Az NDVI és GNDVI indexek értékei növekvő trendet mutattak a tápanyagszintek emelésével, különösen a 160 kg/ha nitrogén kezelés esetében, amely egyöntetűbb fejlődést eredményezett. Az LCI és NDRE értékek alapján az őszi szántásban alkalmazott 160 kg N/ha-os kezelésnél jóval nagyobb variancia és SD értéket kaptunk, mint a sávos művelés esetében. Eredményeink alapján a precíziós technológiák lehetővé teszik a fenntarthatóbb és hatékonyabb növénytermesztést.

• Smart paraméterek értékelése különböző genotípusú kukorica (Zea mays L.) hibridek eredményei alapján

  5-28

  Hadászi László

  Megtekintések száma:

  43

  Magyarországon a szántóföldi növénytermesztés eredményességét jelentősen meghatározza a kukoricatermesztés gyakorlatának színvonala. A kukoricahibridek összehasonlító vizsgálatát, szántóföldi tartamkísérlet alapítását 1977-ben a nádudvari KITE kezdeményezte a jogelőd Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán. Ennek is köszönhető, hogy a Debreceni Egyetem a Látóképi Kísérleti telepén, Európában egyedülálló módon, rendelkezik szántóföldi tartamkísérletek minden feltételével (talajművelés × öntözés × műtrágyázás × növényszám × hibridek × vetésidő kölcsönhatások). A tartamkísérletek eredményei alkalmasak a precíziós termesztéstechnológiák legkorszerűbb fejlesztésére. Az új tudományos eredmények, elsősorban a kukoricahibridek összehasonlító kísérleteiben mért megbízható paraméterek, jól szolgálják a precíziós gazdálkodás gyakorlati alkalmazását, eredményességét.
  Szántóföldi tartamkísérletek eredményeit felhasználva értékeltük négy különböző genotípusú kukoricahibrid smart paramétereit. Ezek a paraméterek segítenek a hibridek kiválasztásában és a hibridspecifikus precíziós termesztéstechnológia adaptálásában. A vizsgált kukoricahibridek kiváló fenológiai habitust mutattak, növénymagasság: 320–340 cm, csőmagasság: 138–151 cm, szárátmérő: 20,5–21,5 mm volt. A levélterület indexek jelentősen különböztek (3,6–4,7 m2/m2). Legnagyobb termést a P 9985 hibrid ért el (17,53 t/ha), ez hektáronként 1,48–2,37 tonnával haladta meg a többi hibrid eredményét. A kísérletben vizsgáltuk a SPAD, NDVI értékeket, a szemszám, az ezerszemtömeg, a szemnedvesség, a csövenkénti szemszám és a csőtömeg paramétereket. A hibridek beltartalmi értékei kiválóak: fehérjetartalom: 5,7–6,5%, keményítőtartalom: 75,2–76,5%, olajtartalom: 3,1–3,6% volt.

• Az évjárat hatása a kukorica (Zea mays L.) terméseredményére, szemnedvességére és beltartalmi értékeire (2020–2023)

  51-68

  Lovász Ágota

  Nagy János

  Megtekintések száma:

  129

  A kukorica (Zea mays L.) Magyarország egyik legfontosabb szántóföldi növénye, melynek termésbiztonsága és minősége az elmúlt években egyre erősebben függött az évjárati és klimatikus viszonyoktól. A 2020–2023 közötti időszak jól példázza, hogy a hőmérsékleti és csapadékviszonyok változékonysága alapvetően meghatározza a terméseredményeket, a szemnedvességet és a beltartalmi paramétereket. Míg 2020-ban a kiegyensúlyozott hő- és vízellátottság magas hozamot, kedvező keményítőtartalmat és hosszabb érési időszakot biztosított, addig 2022-ben a rendkívüli aszály és a rekordmagas hőmérsékletek drasztikus hozamcsökkenést, alacsony szemnedvességet és mérsékelt keményítőtartalmat eredményeztek.
  A kritikus fenológiai fázisok – különösen a virágzás és a szemtelítődés – időszakában jelentkező hőstressz és vízhiány a megtermékenyülés sikerességét, a szárazanyag-beépülést és ezáltal a termés minőségét is nagymértékben befolyásolta. A kedvezőtlen évjáratokban gyakran megfigyelhető volt a fehérje- és olajtartalom emelkedése a keményítő rovására, ami fordított összefüggést jelez a mennyiségi és minőségi paraméterek között. A betakarításkori alacsonyabb szemnedvesség ugyan technológiai előnyökkel járhat, de a gyors vízvesztés szerkezeti károsodásokkal és fokozott mikotoxin-kockázattal párosulhat.
  A vizsgált időszak eredményei rávilágítanak arra, hogy a klímaváltozásból eredő szélsőséges időjárási tényezők – hőhullámok, aszályos periódusok, csapadékhiány – nemcsak a terméspotenciált korlátozzák, hanem a beltartalmi értékeket is módosítják. A jövőben ezért kiemelt szerepe lesz az évjárathatáshoz való alkalmazkodásnak: a stressztűrő hibridek használatának, a vetésidő optimalizálásának, a vízmegőrző talajművelési technológiáknak és a célzott öntözési stratégiáknak, amelyek együttesen növelhetik a kukoricatermesztés stabilitását a változó agroklimatikus környezetben.