Keresés

Keresési eredmények

• A levéltrágyázás hatása a kukoricatermesztés (Zea mays L.) technológiájára a 2021–2022-es évjáratokban

  19-32

  Kith Károly

  Zelenák Annabella

  Balaout Ibtissem

  Nagy János

  Megtekintések száma:

  48

  A szántóföldi tartamkísérletek 1983 óta folynak a Debreceni Egyetem MÉK Látóképi Kísérleti Telepen. Kutatásainkat az itt beállított kísérletben végeztük. Precíziós csepegtető öntözéses agrotechnika mellett vizsgáltuk a 2021–2022-es években a biológiai alapanyagú lombtrágyák hatékonyságát. A kukorica állományt 7–8 leveles állapotban kezeltük Natur Plasma T biostimulátor, Natur Active komplex lombtrágya, illetve Cink és Kén Mono adalékok levélre történő permetezéssel. Az alkalmazott lombtrágya-kezelés mindkét évjáratban terméstöbbletet eredményezett. Ezen mikrobiológiai készítmények alkalmazása gyors és hatékony tápanyag-beépülést tesz lehetővé a vegetatív és a generatív ciklusok során. A tenyészidőszakban a kukorica hibridek fontosabb paramétereit (SPAD, NDVI) mértük a kritikus fenofázisokban (12 leveles állapot, nővirágzás, fiziológiai érettség). A kapott eredmények alapján megállapítottuk, hogy a lombtrágyák és biostimulátorok agrotechnikába való illesztésével javult a kukoricaállomány állóképessége, és hatására az alaptrágyázáson felül további termésnövekedéseket mértünk.

• Huminsavak és tápelemek kombinált hatásainak transzkriptomikai vizsgálata kukoricában (Zea mays L.)

  5-30

  Decsi Kincső

  Ahmed Mostafa

  Vaszily Zsolt

  Abdul-Hamid Donia

  Tóth Zoltán

  Megtekintések száma:

  13

  A huminsavak, mezőgazdasági termelésben való felhasználása világszerte több évtizedes múltra tekint vissza és számos tudományos kutatás támasztja alá a vegyületek jótékony hatásait. Makro- és mikroelemekkel kombinált alkalmazásukról azonban kevesebb információ áll rendelkezésre. Tanulmányunk célja volt a huminsavak bórral és kénnel kombinált oldatának hatásvizsgálata a genetika modern eszközeivel. Next Generation Sequencing (NGS) technikával genomszintű transzkriptomikai elemzéseket végeztünk és megállapítottuk, hogy a huminsavak tápelemekkel kombinált alkalmazása számos növényi biokémiai folyamatot pozitívan befolyásol. Jótékony hatásai kiterjednek a fotoszintézis és a sejtlégzés egyes szakaszaira, valamint érintik a riboszomális gének egy részének működését is. A szakirodalomban korábban megjelent megállapítások közül azonban, a huminsavak egyedi vagy kombinált felhasználásából származtatható további pozitív hatásokat (pl. stresszoldó, antioxidáns hatások stb.) génszinten nem sikerült igazolnunk. Vizsgálatainkkal mélyebb betekintést nyújtunk és magyarázatot aduk a huminsavas oldatok alkalmazásakor tapasztalható néhány növényfiziológiai folyamatot érintő változás transzkriptomikai hátterére.