Keresés

Keresési eredmények

• Az aszálystressz csökkentésének lehetőségei különböző levélkezelésekkel a 2024-es és 2025-ös tenyészévekben burgonyában (Solanum tuberosum)

  97-136

  Kávássy Gergely

  Szabó András

  Szabó Éva

  Megtekintések száma:

  0

  A klímaváltozás hatására növekvő aszály jelentős kihívást jelent a burgonyatermesztés számára. Sonkádon (Magyarország) végzett kísérletünkben két tenyészévben különböző levélkezeléseket és öntözési sémákat vizsgáltunk véletlen blokk elrendezésben, Manitou fajtán. A kísérlet során három öntözési dózist (teljes, 50%, száraz kontroll) és az öntözési sémák mellett négy levélkezelés került alkalmazásra: szalicilsavas, hidrogén-peroxid szilícium, mikroelem- ezeket kizárólag csak az öntözetlen parcellákon alkalmaztuk. Összesen hét különböző kezelést hajtottunk végre négy ismétlésben. A két tenyészév eredményei alapján a szilícium, hidrogén-peroxid, mikrokomplex és szalicilsav levélkezelések szignifikánsan növelték a relatív klorofill-tartalmat (SPAD) a kontrollhoz és az öntözött kezelésekhez képest. Két év átlagában az NDVI értéket a szilícium, hidrogén-peroxid, mikrokomplex és szalicilsav levélkezelések szignifikánsan növelték a kontrollhoz képest, valamint nem mutatkozott a teljes dózismennyiséggel öntözött és a felsorolt kezelések teljesítményében statisztikai különbség. A különböző mérési időpontokban végzett NDVI mérések adatai igazolták, hogy a vizsgált anyagokkal végzett kezelések képesek voltak lassítani a klorofill lebomlását és fenntartani a fotoszintetikus apparátus integritását a kritikus, virágzás utáni időszakban is. A levélterület-index esetében a legnagyobb értéket a teljes dózismennyiséggel öntözött kezelés mutatta, ám szignifikáns különbség nem mutatkozott a szilícium, hidrogén-peroxid, mikrokomplex és szalicilsav kezelések teljesítményéhez képest. Ugyanakkor a legfontosabb mutató a terméshozam tekintetében mindkét évben elsősorban az öntözés befolyásolta azt szignifikánsan. A levélkezelések bár mitigálták a stresszt, javították a növények vitalitását, statisztikailag igazolható terméstöbbletet nem eredményeztek a kezeletlen kontrollhoz viszonyítva.

• Az aszálystressz csökkentésének lehetőségei különböző levélkezelésekkel burgonyában (Solanum tuberosum)

  57-80

  Kávássy Gergely

  Szabó András

  Szabó Éva

  Megtekintések száma:

  56

  A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban és erőteljesebben előforduló abiotikus stresszfaktorok, különösen az aszály és a hőstressz, jelentős kihívások elé állítják a burgonyatermesztést. Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a különböző öntözési sémák, valamint levélkezelések – szalicilsav, szilícium, hidrogén-peroxid és mikroelemek – hatását a burgonya fiziológiai paramétereire, terméshozamára és minőségi jellemzőire aszályos körülmények között. A 2024-es tenyészidőszakban Sonkádon (Magyarország) végzett szabadföldi kísérletünkben a közepesen kései Manitou fajtát használtuk. A vizsgálat során kettő öntözési dózist és négyféle levélkezelést teszteltünk split-plot elrendezésben. Az eredmények alapján a teljes és az 50%-os öntözés szignifikánsan növelte a sztomatikus vezetőképességet, az NDVI-t, levélterület-indexet és terméshozamot. A levélkezelések közül a szilícium és a hidrogén-peroxid kedvezően befolyásolta a relatív-klorofilltartalmat és az NDVI-t, de nem eredményezett szignifikáns hozamnövekedést. A szalicilsavval, mikrokomplexszel, szilíciummal és a teljes dózismennyiséggel végzett kezelések szignifikánsan növelték a keményítőtartalmat, míg a szilícium alkalmazása fokozta a redukálócukor-tartalom mennyiségét. Első éves kísérleti eredményeink arra mutatnak rá, hogy az öntözés nélkül alkalmazott levélkezelések csak esetlegesen képesek enyhíteni a vízhiány negatív élettani hatásait, de a jelentős termés- és minőségjavulás eléréséhez az öntözés elengedhetetlen. A kutatás hozzájárulhat az aszálytűrés fokozását célzó technológiai fejlesztésekhez a burgonyatermesztésben, ugyanakkor további kísérletek szükségesek.

• A levéltrágyázás hatása a kukoricatermesztés (Zea mays L.) technológiájára a 2021–2022-es évjáratokban

  19-32

  Kith Károly

  Zelenák Annabella

  Balaout Ibtissem

  Nagy János

  Megtekintések száma:

  130

  A szántóföldi tartamkísérletek 1983 óta folynak a Debreceni Egyetem MÉK Látóképi Kísérleti Telepen. Kutatásainkat az itt beállított kísérletben végeztük. Precíziós csepegtető öntözéses agrotechnika mellett vizsgáltuk a 2021–2022-es években a biológiai alapanyagú lombtrágyák hatékonyságát. A kukorica állományt 7–8 leveles állapotban kezeltük Natur Plasma T biostimulátor, Natur Active komplex lombtrágya, illetve Cink és Kén Mono adalékok levélre történő permetezéssel. Az alkalmazott lombtrágya-kezelés mindkét évjáratban terméstöbbletet eredményezett. Ezen mikrobiológiai készítmények alkalmazása gyors és hatékony tápanyag-beépülést tesz lehetővé a vegetatív és a generatív ciklusok során. A tenyészidőszakban a kukorica hibridek fontosabb paramétereit (SPAD, NDVI) mértük a kritikus fenofázisokban (12 leveles állapot, nővirágzás, fiziológiai érettség). A kapott eredmények alapján megállapítottuk, hogy a lombtrágyák és biostimulátorok agrotechnikába való illesztésével javult a kukoricaállomány állóképessége, és hatására az alaptrágyázáson felül további termésnövekedéseket mértünk.

• Szilícium- és kénkezelések hatásának vizsgálata az őszi zab vegetatív fejlődésére és gyökérmorfológiai jellemzőire

  19-34

  Forgács Fanni Zsuzsa

  Virág István Csaba

  Kutasy Erika Tünde

  Megtekintések száma:

  0

  A zab a világ egyik jelentős takarmány- és élelmiszernövénye, amely kiemelkedő tápértékkel rendelkezik. A növények gyökérzetének fejlődése meghatározó szerepet játszik a tápanyagfelvételben, ezáltal közvetett módon befolyásolja a terméshozamot is. Jelen vizsgálatban őszi zab növényeken elemeztük a szilícium, a kén, valamint e tápelemek együttes alkalmazásának hatását a növények vegetatív fejlődésére tenyészedényes kísérletben, – a vízellátás kivételével – nem kontrollált természetes időjárási viszonyok mellett.
  A kén (S) esszenciális tápelem, hiszen többek között a cisztein és a metionin aminosavak alkotórészeként alapvető fontosságú a fehérjeszintézis során, valamint fontos szerepe van az enzimatikus folyamatokban és a növények védekezési mechanizmusaiban. A szilíciumot (Si) általánosságban nem tekintik esszenciális elemnek, azonban bizonyíthatóan számos kedvező élettani hatással rendelkezik kalászos kultúrák esetében, mivel a sejtfalba beépülve növeli a növények szilárdságát, valamint javítja a növények abiotikus és biotikus tényezőkkel szembeni ellenálló képességét. A két elem együttes alkalmazása pedig szinergista hatást eredményezhet. A hazánkat érintő klímaváltozás hatására egyre inkább felértékelődik a növényi stressz mérséklésére alkalmazható technológiai elemek használata, melyre a kén és szilícium tartalmú lombtrágyák jó alternatívát jelenthetnek, ezáltal fokozható a termésstabilitás kevésbé kiszámítható éghajlati viszonyok között is. A vizsgálatokat műszeres mérések és objektív számítások segítségével végeztük el.
  Eredményeink alapján a SPAD-értékek tekintetében a szilícium- és kénkezelésben részesült növények mutatták a legkedvezőbb értékeket, ugyanakkor az NDVI-értékek esetében a kezelések között nem volt kimutatható különbség. A növénymagasság vizsgálatakor a kombinált kezelés eredményezte a legmagasabb átlagértékeket, hasonlóan a bokrosodási rátához, azonban ezek az eltérések nem bizonyultak statisztikailag szignifikánsnak a kontrollhoz viszonyítva. A gyökérhossz esetében szintén a kombinált kezelés mellett mértük a legnagyobb átlagértékeket, ami statisztikailag igazolhatóan eltért a többi kezelés eredményétől. A gyökértömeg tekintetében a kénkezelés eredményezte a legmagasabb értékeket, azonban ebben az esetben az eltérés nem volt szignifikáns. Kísérletünk eredményei alapján megállapítható, hogy a kombinált kezelés alkalmazása a SPAD, növénymagasság, bokrosodási ráta és a gyökérhossz paraméterek esetén pozitív hatást gyakorolt, elősegítve a növények fejlődését, ezáltal közvetetten befolyásolva a terméshozamot.