Aksak – Principles And Typology
https://doi.org/10.56309/ckv0xv70
Author
View
Schlagwörter
How To Cite
Abstract
A török “aksak” kifejezés, amely az oszmán zeneelméletben gyökerezik, “sántát”, “botladozót” vagy “bicegőt” jelent. Más szóval, szabálytalannak tekintik. Ez egy olyan ritmusrendszert jelöl, amelyben a darabok vagy szekvenciák általában élénk tempóban zajlanak, és egy modul folyamatos ismétlésén alapulnak. Ez a modul a bináris és ternáris mennyiségeken alapuló csoportosítások (pl. 2+3, 2+2+3) egymás mellé helyezéséből ered, és amelynek összesített száma leggyakrabban páratlan szám. A szerző az aksak jelenséget kettős, strukturális és kulturális szempontból vizsgálja. Különösen az alábbiakra összpontosít: az aksak mint ritmikus forma meghatározása; a tempó tényező meghatározó szerepének kiemelése az aszimmetrikus jelleg érzékelésében; egy tipológia javaslata; és végül, az autentikus aksak sajátosságai alapján – azaz azok, amelyek prímszámokon alapulnak – annak az elképzelésnek az előterjesztése, hogy a nyugati zene “mértéke” nem rendelkezik önálló léttel, és valójában a ritmikus artikuláció első szintjét képezi.
The Turkish term aksak, borrowed from the Ottoman musical theory, means “lame,” “stumbling,” or “limping." In other words, it is considered irregular. It designates a rhythmic system within which pieces or sequences, generally taking place in a lively tempo, are based on the uninterrupted reiteration of a module resulting from the juxtaposition of groupings based on binary and ternary quantities (e.g., 2+3, 2+2+3) and whose overall number is most often an odd number. The author considers the aksak phenomenon in its double, structural, and cultural aspects. It focuses in particular on the following: defining the aksak as a rhythmic form; highlighting the determining role played by the tempo factor in the perception of its asymmetrical character; proposing a typology; and finally, based on the characteristics specific to authentic aksak – that is to say, those based on prime numbers – putting forward the idea that the “measure” of Western music has no autonomous existence and constitutes, in fact, a first level of rhythmic articulation.
Literaturhinweise
- Apel, Willi. Harvard Dictionary of Music. Cambridge, Massachusetts: Harvard University Press, 1944
- Arom, Simha. Polyphonies et polyrythmies instrumentales d’Afrique Centrale: Structure méthodologie. In SELAF, Collection Ethnomusicologie I. Paris, 1985
- Arom, Simha. "À la recherche du temps perdu’: métrique et rythme en musique." In Les rythmes: Lectures et théories, edited by Jean-Jacques Wunenburger, 195-205. Paris: l’Harmattan, 1992
- Augustin. La musique. De musica libri sex. Introduction, traduction et notes de Guy Fianert et F.-J. Thonnard. Bruges: Desclée De Brouwer et Cie, 1947
- Bartok, Béla. Musique de la vie. Autobiographie, lettres et autres écrits, choisis, traduits et présentés par Philippe A. Autexier. Paris: Stock, Collection Musique, 1981
- Benary, Peter. Rhythmik und Metrik: Eine praktische Einleitung. Köln: Musikverlag Hans Gerig, 1973
- Blume, Friedrich, ed. Die Musik in Geschichte und Gegenwart (M.G.G). Sachteil: Kassel, Basel, London and New York, 17, 1949-1979
- Brăiloiu, Constantin. “Le rythme aksak.” In Problèmes d’ethnomusicologie (réédition d’un article paru dans la Revue de Musicologie XXXIII, 1951: 71-108), edited by Gilbert Rouget, 303-340. Genève: Minkoff Reprints, 1973
- Brubeck, Dave. Blue Rondo à la Türk. San Francisco: Derry Music Company, 1960
- Chailley, Jacques. 40 000 ans de musique: L’homme à la découverte de la musique. Paris: Plon, 1961
- Cler, Jérôme. “Pour une théorie de l’aksak.” Revue de Musicologie 80, no. 1 (1994): 181-210
- Cooper, Grosvenor, and Leonard B. Meyer. The Rhythmic Structure of Music. Chicago: The University of Chicago Press, 1960
- Cortot, Alfred, ed. Chopin Œuvres posthumes pour piano: Édition de travail avec commentaires d’Alfred Cortot. Paris: Salabert, 1997
- Djoudjeff, Stoyan. Rythme et mesure dans la musique populaire bulgare. Paris: Champion, 1931
- Finscher, Ludwig, ed. Die Musik in Geschichte und Gegenwart (M.G.G). Sachteil: Kassel, Basel, London and New York, 9, 1994
- Geertz, Clifford. The Interpretation of Cultures. New York: Basic Books, 1973
- Herzfeld, Friedrich. Ullstein Lexikon der Musik. Frankfurt, Berlin and Wien: Verlag Ullstein, 1974
- Hood, Mantle. The Ethnomusicologist. New York: McGraw Hill, 1971
- Kolinski, Mieczyslaw. “A Cross-Cultural Approach to Metro-Rhythmic Patterns.” Ethnomusicology 17, no. 3 (1973): 494-506
- Kremenliev, Boris A. Bulgarian-Macedonian Folk Music. Berkeley & Los Angeles: University of California Press, 1952
- Michel, François, ed. Encyclopédie de la Musique. Paris: Fasquelle, 3, 1958-1961
- Reinhard, Kurt. Einführung in die Musikethnologie. Wolfenbüttel und Zürich: Möseler, 1968
- Riemann, Hugo, ed. Riemann Musiklexikon. Mainz: Schott, 3, 1967
- Rousseau, Jean-Jacques. Dictionnaire de la Musique. Paris: chez la veuve Duchesne, 1768
- Sachs, Curt. Rhythm and Tempo. A Study in Music History. New York: W.W. Norton & Cie, 1953
- Sadie, Stanley, ed. The New Grove Dictionary of Music and Musicians. London: Macmillan, 20, 1980
- Singer, Alice. “The Metrical Structure of Macedonian Dance.” Ethnomusicology 18, no. 3 (1974): 379-404
- Siron, Jacques. Dictionnaire des mots de la musique. Paris: Éditions Outre Mesure, 2002
- Souris, André. “Temps.” In Michel (1958-1961), 3, 1961
- Stoïn, Vasil. Balgarskata narodna muzika. Metrika i ritmika [Musique populaire bulgare. Métrique et rythme]. Sofia, 1927
- Swets, Wouter. “Development of Unusual Metrical Types in the Folk Music of the Balkans and Asia Minor.” Antiquity and Survival 2, no. 4 (1958): 387-404.