Keresés

Keresési eredmények

• A KAFALA RENDSZER: MIGRÁNS MUNKAVÁLALLÓK INTEGRÁCIÓJA A JORDÁN MUNKAERŐPIACON AZ INTERSZEKCIONALITÁS PERSPEKTÍVÁJÁBÓL

  197-206

  Tran Manh Kha

  Megtekintések száma:

  114

  A tanulmány a migráns munkavállalók tapasztalatait vizsgálja a patronázs-alapú kafala rendszerrel kapcsolatban a Jordán Hashemita Királyságban. Számos kutatás foglalkozott már a migráns munkavállalók korlátozó és kizsákmányoló aspektusainak feltárásával, azonban még mindig kevés az olyan kísérlet, amely azt vizsgálja, hogy a migráns munkavállalók miként alkalmazzák rugalmasan a stratégiailag többszörös és egymást keresztező identitásukat a szakmai és társadalmi mobilitás érdekében. Jelen tanulmány interszekcionális és szereplőközpontú megközelítés alkalmazásával felépített kvalitatív terv alkalmazásával igyekszik feltárni a migráns szereplők és az intézmények képviselői közötti dinamikus kölcsönhatást Jordániában. Az elemzés célja a migráns munkavállalók kafala-rendszerrel kapcsolatos tapasztalatainak minőségi és interszekcionális megismerése, annak érdekében, hogy hozzájáruljon a határokon átnyúló mobilitás és az intézményi dinamika kölcsönhatásának jobb megértéséhez.

• Az interszekcionalitás mint elméleti keret a migráns munkavállalók egyenlőtlenségekkel és társadalmi pozicionálással kapcsolatos tapasztalatainak tanulmányozásához

  135-144

  Tran Manh Kha

  Megtekintések száma:

  23

  Az interszekcionalitás a különféle társadalmi kategorizálások bonyolult kölcsönhatását ábrázolja az egyének vagy közösségek tapasztalatainak alakításában. Jelen tanulmány megkísérli bevezetni az interszekcionalitást, mint alapvető elméleti keretet a migráns munkavállalók társadalmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatos megélt tapasztalatainak, és egyben társadalmi pozícióinak kutatásához és elemzéséhez. Az interszekcionalitás kezdetben az akadémikus feminizmus fekete aktivista és befogadóbb perspektívájú kritikája volt, majd gyorsan átvették más területek kutatói is elméleti keretként, mivel hasznos volt az egyenlőtlenségek kutatásában. Jelen tanulmány az interszekcionalitást visszavezeti a Crenshaw által megalkotott kontextusra az elmélet fő támogatóinak bemutatásával és két esettanulmány elemzésével. A tanulmány rávilágít arra, hogy hogyan lehet az interszekcionalitás alapvető eszköz annak feltárásához, hogy a migráns munka-vállalók hogyan alkalmazzák többszörös és egymást keresztező identitásukat a felfelé irányuló társadalmi mobilitás érdekében.

• MUNKAHELYEK EGÉSZSÉGTUDATOSSÁGÁNAK VIZSGÁLATA HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN

  7-18

  Balatoni Ildikó

  Kosztin Nikolett

  Megtekintések száma:

  160

  Kutatásunk során azt vizsgáltuk, vajon a munkáltatók szempontjából mennyire fontos a munkavállalók mentális és testi egészségének fenntartása. Olyan Hajdú-Bihar megyei vállalkozásokat kérdeztünk meg, akik nettó árbevételük alapján a TOP 100-as listán szerepelnek. Nemzetgazdasági ágak szerint leginkább képviselt a feldolgozóipar, a szolgáltatás, a kereskedelem, a mezőgazdaság és az építőipar. Vizsgáltuk, hogy az adott cég biztosít-e munkavállalói számára egészségtudatosságot célzó juttatást. A válaszadók között elvétve szerepeltek, akik a kötelező orvosi vizsgálatokon felül lehetőséget nyújtanak különböző szakorvosi ellátásokra, kedvezményes edzőtermi- vagy úszóbérletre, ugyanakkor többen szerveznek egészség- és sportnapokat. Megállapítható, hogy szükség van munkahelyi egészségfejlesztésre, ehhez azonban elengedhetetlen a munkaadók szemléletének változása.

• AZ ETIKUS VEZETÉS HATÁSA A MUNKAVÁLLALÓK TELJESÍTMÉNYÉRE: SZISZTEMATIKUS SZAKIRODALOM-FELDOLGOZÁ

  101-112

  Alshawabkeh Maram Hani Falah

  Megtekintések száma:

  168

  A tanulmány célja, hogy a szisztematikus szakirodalom-feldolgozás módszertanát alkalmazva, választ kapjon arra, hogy az etikus vezetés milyen formában befolyásolja a munkavállalók teljesítményét. A kutatás során a 2009 és 2020 között, a témában angol nyelven megjelent 19 tudományos munka elemzésére került sor.

• A MUNKAERŐ-PIACI INTEGRÁCIÓ HATÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGATARTÁS ÉS ÉLETMINŐSÉG VÁLTOZÁSAIRA

  33-49

  Meisznerné Kuklek Noémi

  Pusztafalvi Henriette

  Megtekintések száma:

  94

  A bemutatni kívánt program újszerűsége abban rejlik, hogy a mentális, szociális, vagy egészségügyi problémákkal küzdő álláskeresők számára nem csak a foglalkoztatás útján nyújt segítséget, hanem egy komplex, szolgáltatáscsomagot (munkaerő-piaci, szociális, egészségügyi szolgáltatás) is tartalmazó programmal, amely egyénre szabottan tud reagálni a fennálló nehézségekre, ezáltal javítva a résztvevő személyek életminőségét. Jelen tanulmány célja a foglalkoztatásba mentális, szociális vagy egészségügyi okból be nem vonható álláskeresők körében a speciális foglalkoztatási program bevonásának kezdetétől vizsgálni a magatartásbeli változásokat, valamint az életminőség javulását meghatározó tényezőket. Módszer: Vizsgálatunkban az általános jóllétet, megélhetéssel, anyagi háttérrel, családi háttérrel, egészségügyi, mentális problémákkal, munkavégzéshez kötődő problémákkal, szociális szolgáltatások igénybevételeivel, egészségügyi szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos változásait monitoroztuk a program öt hónapja során, majd a kapott eredményeket kvantitatív és kvalitatív módszerekkel elemeztük.  Következtetések: A jóllétnek mind a munkavállalók szubjektív érzelmi átéléseire, mind munkahelyi teljesítményükre, munkahelyi magatartásukra pozitív hatása van, ezért a társadalomnak érdemes kiemelt figyelmet fordítania a munkáltatók érzékenyítésére, a komplex támogatási csomagot biztosító programok kialakítására, a munkavállalók életminőségének javulását meghatározó munkahelyi tényezők biztosítására. Az életminőség vizsgálatára irányultan eredményeink megerősítették, hogy megfelelő támogatással (pl. mentorálással, tanácsadással, támogató programok révén), növelhető a munkával, a munkahellyel való elégedettség, mely nemcsak az egyén, de a munkaadók, és a társadalom szempontjából is számtalan előnnyel jár: javul a munka minősége, a munkahelyi viselkedés és morál, kevesebb lesz a hiányzás, kisebb a betegségi és a fluktuációs ráta, nő a foglalkoztatottsági ráta.

• (PRO)AKTIVITÁS EGY NEMZETKÖZI NAGYVÁLLALAT MAGYAR LEÁNYVÁLLALATÁNAK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSÁBAN

  77-95

  Lázár Tímea

  Bene Ágnes

  Megtekintések száma:

  148

  A nemzetközi nagyvállatok magyarországi elterjedése, majd a magyar munkavállalók külföldi munkavállalása lehetővé tette a nemzetközi gyakorlatok fokozottabb megjelenését a szervezetek működésének minden területén. Mivel a szervezetek világszerte folyamatos kihívásokkal szembesülnek, az ezen kihívásokra kifejlesztett és alkalmazott megoldások tárháza bővül. Jelen tanulmány egy német anyavállalat magyarországi leányvállalatának gyakorlatát tárja fel a fogyatékosokkal és megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatban. Ezen tevékenységek nagyrészt a humánerőforrás gazdálkodással (HR), a kommunikációval, és a vállalat társadalmi felelősségvállalásával (CSR) hozhatók összefüggésbe. A tanulmányban a vállalat konkrét gyakorlata kerül bemutatásra, az új elemek komplexitásának hangsúlyozásával.

• FOGLALKOZTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGET TÁMOGATÓ HR-ESZKÖZÖK

  7-17

  Balázs-Földi Emese

  Megtekintések száma:

  172

  A magyarországi statisztikai felmérések, illetve korábbi kutatások rámutatnak a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci hátrányaira, amely miatt foglalkoztatottságuk elmarad az átlag populáció foglalkoztatottságától. E hátrányok hátterében részben a társadalomban és a munkáltatók körében tapasztalható előítéleteken nyugvó negatív attitűdök állnak. Ugyanakkor a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek munkahelyi beillesztése, illetve tartós foglalkoztatása során nem csak a munkáltatók, hanem a munkavállalók befogadó attitűdje is lényeges momentum.  A hátrányos helyzetű munkaerő-piaci csoportok gazdasági aktivitását elősegíthetik foglalkoztatáspolitikai eszközök, de elhelyezkedésükhöz, beilleszkedésükhöz, munkavégzésükhöz munkáltatóiktól további segítséget igényelhetnek. A nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatóktól várt és kapott segítség, illetve annak mértéke nem mindig találkozik egymással.  E témakör vizsgálatára még nem irányult empirikus kutatás. Vizsgálatom célja, hogy Hajdú-Bihar megye három járásának szociális intézményeiben dolgozók, illetve a járásokban élők a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatos attitűdjét, szemléletét, ismereteit feltárjam. A kutatás módszere kérdőíves felmérés, amely összesen 747 fő (408 fő szociális intézményi munkavállaló és 339 fő lakos) bevonásával készült.  Jelen tanulmány a kutatás azon felderítő jellegű eredményeinek bemutatására fókuszál, amelyek a vizsgálati csoportok a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő HR-eszközök alkalmazásával kapcsolatos tájékozottságát, ismereteit tárják fel. A tanulmány a következő változók mentén értékeli az eredményeket: beosztás, a megváltozott munkaképességről előzetesen szerzett ismeretek és a megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatos munkatapasztalatok. A kutatás eredményei szerint a megváltozott munkaképességű személyek számára a szervezetek leginkább a személyre szabott munkakört, a kedvezményes munkaidőt, valamint az akadálymentesített munkahelyi környezetet biztosítják, mely azonban nem biztos, hogy elégséges eszköz a célcsoport tartós foglalkoztatásához, mivel mobilitási nehézségeik miatt a munkahelyre való eljutás támogatása is kiemelt igényként jelentkezik körükben.