Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A nők hagyományos szerepei a Bukusu közösségben a gyarmatosítás előtti Kenyában
    169-185
    Megtekintések száma:
    385

    A nyugati kenyai Bukusu közösség a rendelkezésre álló tudományos források alapján strukturált társadalmi-gazdasági, politikai és kulturális keretek között létezett. A nemi szerepek markánsan elkülönültek a férfiak és nők, valamint a fiúk és lányok között. Azonban a külső tényezők folyamatosan alakítják a kortárs közösséget, elmosva a hagyományos szerepek közötti határokat. Jelen tanulmány a Bukusu közösségben betöltött női szerepekre fókuszál, feltárva azok kulturális jelentőségét és társadalmi struktúrákra gyakorolt hatását. A cikk elemzi, hogy ezek a szerepek miként formálták a közösség identitását, valamint befolyásolták a társas és generációs dinamikát. A kutatás céljának elérése érdekében átfogó szakirodalmi elemzést alkalmazunk, amely kiegészül a szerzők Bukusu közösségben szerzett megfigyeléseivel. Az irodalmi áttekintés etnográfiai tanulmányok, történeti szövegek és releváns tudományos művek adatainak szintézisére épül. A tanulmány megállapítja, hogy a Bukusu közösség patrilineáris szerkezete határozta meg a nők hagyományos szerepeit, amelyek közül néhány továbbra is fennmaradt. Ide tartozik a házasság, a termékenység, a gyermekvállalás, a gondoskodás, az élelmezés-biztonság fenntartása, a háztartás irányítása, a tulajdon és vagyon forrásainak biztosítása, valamint a kézművesség. Ezzel szemben más szerepek jelentős átalakuláson mentek keresztül olyan tényezők hatására, amelyek nem képezik e tanulmány fókuszát. Továbbá a női szerepek mélyen beágyazódnak a Bukusu kulturális értékeibe és gyakorlataiba, amelyek elengedhetetlenek a társadalmi kohézió fenntartásában és a kulturális örökség átadásában. E munka alapot biztosít a nők, a kultúra és a társadalmi változások további tudományos vizsgálatához.

  • Informális társadalmi hálózatok és etikus vezetés: üzleti antropológiai vizsgálat Jordánia vízgazdálkodása esetében a morális ökológia és az interkaláris vezetői szerepek tükrében
    7-18
    Megtekintések száma:
    79

    Jordánia krónikus vízhiányának kontextusában a jelen kutatás azt vizsgálja, miként realizálódik az etikus vezetés gyakorlata a Vízügyi és Öntözési Minisztérium intézményi keretein belül. A technokrata megközelítéseken túllépve a tanulmány antropológiai perspektívát alkalmaz, amely a kormányzást „morális ökológiaként” konceptualizálja: olyan dinamikus térként, ahol a környezeti korlátok, a kulturális értékek és a szervezeti struktúrák egymással metsződve fejtik ki hatásukat. Kvalitatív etnográfiai módszertan alkalmazásával az elemzés rámutat a középvezetők meghatározó szerepére, mint interkaláris vezetőkre, akiknek egyidejűleg kell kezelniük a rigid bürokratikus előírások és az informális társadalmi hálózatok – azaz a wasta – által strukturált társadalmi működés közötti feszültségeket. A kutatás amellett érvel, hogy e hálózatok nem pusztán az intézményi gyengeség vagy a korrupció indikátorai, hanem olyan kulturálisan jelentésteli mechanizmusok, amelyek nélkülözhetetlenek a bizalom, az együttműködés és az intézményi legitimáció fenntartásához. Az etika mindennapi, relációs tárgyalási gyakorlatokba való beágyazottságának feltárásán keresztül a tanulmány demonstrálja, hogy az erőforrás-szűkös környezetekben a hatékony kormányzás megköveteli az individualisztikus vezetési modellektől való elmozdulást egy társadalmilag beágyazottabb értelmezési keret irányába. Összességében a tanulmány hozzájárul az üzleti és kulturális antropológia diskurzusaihoz azáltal, hogy az etikus vezetést relációs és ökológiai folyamatként újraértelmezi, és egyúttal árnyalt analitikai keretet kínál az intézményi működés megértéséhez súlyos környezeti és társadalmi nyomás alatt.

  • A TÁRSADALMI NEMI SZEREPEK IRÁNTI ATTITŰD ÉS A PÁLYAORIENTÁCIÓS DÖNTÉSEK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA
    25-37
    Megtekintések száma:
    406

    A tanulmányban a továbbtanulás vagy pályaválasztás előtt álló diákok körében vizsgáljuk a nemi sztereotípiák és pályaorientációs döntéseik közötti korrelációt. A vizsgálatban arra kerestük a választ, hogy kimutatható-e kapcsolat a nemi szerep beosztás (maszkulin, feminin, androgün jelleg), a sztereotip nézetek megjelenése, illetve a pályaorientációs döntések között. A felmérés cerebral paretikus, tipikus fejlődésmenetű, illetve az LMBT (Leszbikus Meleg Biszexuális Transznemű) közösséghez tartozó diákok körében zajlott online, illetve papír alapú kérdőívvel. A beérkezett adatok alapján megállapítható, hogy kapcsolat van a nemi szerep beosztás, illetve a sztereotip nézetek megjelenése között. Továbbá populációtól és sztereotipizálástól függetlenül a diákok kétharmada szigorúan nemi szerepekhez köt adott foglalkozásokat, szakmaköröket, ami felveti a további pedagógiai munka szükségességét ezen a területen.

  • A változás tárgyalása: misszionáriusi találkozások és a női szerepek átalakulása a kenyai Bungoma megyében élő bukusu közösség körében
    151-159
    Megtekintések száma:
    103

    Noha a bukusu társadalmon belül is léteztek endogén hatóerők, a nők helyzete alapvetően stabil maradt, és nagyrészt a rögzült kulturális normákhoz való alkalmazkodás jellemezte. Mindazonáltal a külső beavatkozásoknak – különösen a keresztény misszionáriusi tevékenységnek – való kitettség új nemi szerepdinamikák kialakulását indította el. Jelen tanulmány a keresztény misszió hatását vizsgálja a bukusu nők társadalmi szerepeire Nyugat-Kenyában, Bungoma megyében, a 19. század végétől a 20. század közepéig terjedő időszakban. Elemzésünk kiindulópontja az a megfigyelés, hogy számos belső társadalmi átalakulás a misszionáriusi találkozás kontextusában vált különösen érzékelhetővé és artikulálhatóvá. A kutatás orális narratívákra, levéltári forrásokra, szekunder szakirodalomra, valamint etnográfiai interpretációra támaszkodva amellett érvel, hogy a misszionáriusi jelenlét nem eredményezett sem totális kulturális diszkontinuitást, sem pedig lineáris kontinuitást. Ehelyett a bukusu nők szelektív módon sajátították el és internalizálták a misszionáriusi oktatás, vallásgyakorlat és egészségügyi intervenciók elemeit, hogy újratárgyalják a háztartáson belüli autoritást, a morális legitimációt és a társadalmi láthatóság kereteit.A női perspektívák előtérbe állításával a tanulmány rámutat arra, hogy a misszionáriusi hatás közvetítése lokálisan beágyazott nemi logikákon, rokonsági kötelezettségeken és morális gazdaságokon keresztül valósult meg, feltárva egy olyan kulturális tárgyalási folyamatot, amely aktív újraértelmezést, nem pedig passzív befogadást implikál.

  • „Meg kellene próbálni úgy élni, hogy magunknak parancsolunk” – felnőttkorú fogyatékossággal élő személyek autonómiája és önrendelkezése I.
    37-53
    Megtekintések száma:
    168

    A tanulmány a fogyatékossággal élő felnőtt emberek autonómiáját és önrendelkezési lehetőségeit feltáró kutatás részeredményeit mutatja be. Jelen tanulmányunk az identifikációra, és ezzel összefüggésben a felelősségvállalás és döntéshozatal lehetőségére (gondnokság), valamint a mindennapi élettel összefüggő tevékenységekben mutatott önállóságra, úgy, mint az öltözködésre, a közlekedésre és az infokommunikációs eszközök használatára irányuló kérdésblokk eredményeit ismerteti. Kutatásunk egyedisége, hogy az autonómia érvényesülését két eltérő nézőpontból vizsgáljuk, egyrészt a fogyatékossággal élő személy, másrészt a gondozó családtag, legfőképpen az édesanya szemszögéből. Kvalitatív módszerrel, félig strukturált interjú segítségével tárjuk fel fogyatékossággal élő emberek autonómiájának és önrendelkezésének érvényesülési lehetőségeit. Célunk annak megismerése, hogy a fogyatékossággal élő személyek felnőttként tekintenek-e önmagukra, lehetőségük van-e az önálló döntéshozatalra, és felelősségvállalásra, illetve milyennek ítélik önmaguk készségeit, képességeit különböző, mindennapi élettel összefüggő tevékenységekben? További célunk annak feltárása, hogy a családok felnőttként identifikálják-e fogyatékossággal élő hozzátartozójukat, hogyan viszonyulnak azok autonómiatörekvéseihez, illetve segítik-e autonómiájukat, ha igen, hogyan, és milyen módon támogatják annak érvényesülését? Kutatási eredményeink szerint a fogyatékossággal élő személyek korlátozottan élhetik meg autonómiájukat. Nagyobb önrendelkezési szabadságot a mindennapi élettel összefüggő önkiszolgálási és önellátási tevékenységek területén tapasztalhatnak meg. A fogyatékossággal élő emberek válaszaiban megjelenik az autonómia igénye, illetve a függetlenségre törekvés és az önrendelkezés vágya. A családtagok viszonyulása fogyatékossággal élő hozzá-tartozójuk autonómiájához több területen ellentmondásos, és jellemző rájuk a kontrollra való törekvés. A fogyatékossággal kapcsolatos látásmódot továbbra is a képességcentrikus és deficitorientált szemléletmód jellemzi.