Keresés

Keresési eredmények

• A nők hagyományos szerepei a Bukusu közösségben a gyarmatosítás előtti Kenyában

  169-185

  Simuli Damaris Werunga

  Biczó Gábor

  Megtekintések száma:

  270

  A nyugati kenyai Bukusu közösség a rendelkezésre álló tudományos források alapján strukturált társadalmi-gazdasági, politikai és kulturális keretek között létezett. A nemi szerepek markánsan elkülönültek a férfiak és nők, valamint a fiúk és lányok között. Azonban a külső tényezők folyamatosan alakítják a kortárs közösséget, elmosva a hagyományos szerepek közötti határokat. Jelen tanulmány a Bukusu közösségben betöltött női szerepekre fókuszál, feltárva azok kulturális jelentőségét és társadalmi struktúrákra gyakorolt hatását. A cikk elemzi, hogy ezek a szerepek miként formálták a közösség identitását, valamint befolyásolták a társas és generációs dinamikát. A kutatás céljának elérése érdekében átfogó szakirodalmi elemzést alkalmazunk, amely kiegészül a szerzők Bukusu közösségben szerzett megfigyeléseivel. Az irodalmi áttekintés etnográfiai tanulmányok, történeti szövegek és releváns tudományos művek adatainak szintézisére épül. A tanulmány megállapítja, hogy a Bukusu közösség patrilineáris szerkezete határozta meg a nők hagyományos szerepeit, amelyek közül néhány továbbra is fennmaradt. Ide tartozik a házasság, a termékenység, a gyermekvállalás, a gondoskodás, az élelmezés-biztonság fenntartása, a háztartás irányítása, a tulajdon és vagyon forrásainak biztosítása, valamint a kézművesség. Ezzel szemben más szerepek jelentős átalakuláson mentek keresztül olyan tényezők hatására, amelyek nem képezik e tanulmány fókuszát. Továbbá a női szerepek mélyen beágyazódnak a Bukusu kulturális értékeibe és gyakorlataiba, amelyek elengedhetetlenek a társadalmi kohézió fenntartásában és a kulturális örökség átadásában. E munka alapot biztosít a nők, a kultúra és a társadalmi változások további tudományos vizsgálatához.

• A TÁRSADALMI NEMI SZEREPEK IRÁNTI ATTITŰD ÉS A PÁLYAORIENTÁCIÓS DÖNTÉSEK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA

  25-37

  Dénes Dóra

  Megtekintések száma:

  333

  A tanulmányban a továbbtanulás vagy pályaválasztás előtt álló diákok körében vizsgáljuk a nemi sztereotípiák és pályaorientációs döntéseik közötti korrelációt. A vizsgálatban arra kerestük a választ, hogy kimutatható-e kapcsolat a nemi szerep beosztás (maszkulin, feminin, androgün jelleg), a sztereotip nézetek megjelenése, illetve a pályaorientációs döntések között. A felmérés cerebral paretikus, tipikus fejlődésmenetű, illetve az LMBT (Leszbikus Meleg Biszexuális Transznemű) közösséghez tartozó diákok körében zajlott online, illetve papír alapú kérdőívvel. A beérkezett adatok alapján megállapítható, hogy kapcsolat van a nemi szerep beosztás, illetve a sztereotip nézetek megjelenése között. Továbbá populációtól és sztereotipizálástól függetlenül a diákok kétharmada szigorúan nemi szerepekhez köt adott foglalkozásokat, szakmaköröket, ami felveti a további pedagógiai munka szükségességét ezen a területen.

• „Meg kellene próbálni úgy élni, hogy magunknak parancsolunk” – felnőttkorú fogyatékossággal élő személyek autonómiája és önrendelkezése I.

  37-53

  Kompár Bernadett

  Balázs-Földi Emese

  Megtekintések száma:

  18

  A tanulmány a fogyatékossággal élő felnőtt emberek autonómiáját és önrendelkezési lehetőségeit feltáró kutatás részeredményeit mutatja be. Jelen tanulmányunk az identifikációra, és ezzel összefüggésben a felelősségvállalás és döntéshozatal lehetőségére (gondnokság), valamint a mindennapi élettel összefüggő tevékenységekben mutatott önállóságra, úgy, mint az öltözködésre, a közlekedésre és az infokommunikációs eszközök használatára irányuló kérdésblokk eredményeit ismerteti. Kutatásunk egyedisége, hogy az autonómia érvényesülését két eltérő nézőpontból vizsgáljuk, egyrészt a fogyatékossággal élő személy, másrészt a gondozó családtag, legfőképpen az édesanya szemszögéből. Kvalitatív módszerrel, félig strukturált interjú segítségével tárjuk fel fogyatékossággal élő emberek autonómiájának és önrendelkezésének érvényesülési lehetőségeit. Célunk annak megismerése, hogy a fogyatékossággal élő személyek felnőttként tekintenek-e önmagukra, lehetőségük van-e az önálló döntéshozatalra, és felelősségvállalásra, illetve milyennek ítélik önmaguk készségeit, képességeit különböző, mindennapi élettel összefüggő tevékenységekben? További célunk annak feltárása, hogy a családok felnőttként identifikálják-e fogyatékossággal élő hozzátartozójukat, hogyan viszonyulnak azok autonómiatörekvéseihez, illetve segítik-e autonómiájukat, ha igen, hogyan, és milyen módon támogatják annak érvényesülését? Kutatási eredményeink szerint a fogyatékossággal élő személyek korlátozottan élhetik meg autonómiájukat. Nagyobb önrendelkezési szabadságot a mindennapi élettel összefüggő önkiszolgálási és önellátási tevékenységek területén tapasztalhatnak meg. A fogyatékossággal élő emberek válaszaiban megjelenik az autonómia igénye, illetve a függetlenségre törekvés és az önrendelkezés vágya. A családtagok viszonyulása fogyatékossággal élő hozzá-tartozójuk autonómiájához több területen ellentmondásos, és jellemző rájuk a kontrollra való törekvés. A fogyatékossággal kapcsolatos látásmódot továbbra is a képességcentrikus és deficitorientált szemléletmód jellemzi.