Keresés

Keresési eredmények

• A pszichológiai tőke szerepe az inkluzív nevelés diskurzusában

  7-20

  Antal-Fekete Emese

  Varga Aranka

  Megtekintések száma:

  72

  A tanulmány célja, hogy az inkluzív oktatás diskurzusába emelje a tanulók pszichológiai tőkéjének vizsgálatát, valamint annak összefüggéseit az informális státusszal. A pszichológiai tőke vizsgálatához Luthans és munkatársai (2007) által megalkotott kérdőív validált magyar fordítását (Kádi et al., 2020) adaptáltuk iskolai viszonyokra. Az informális tőke feltárására egy önbesorolásos népszerűségi skálát, valamint a kortárs és a tanári kapcsolatok kiterjedtségét mérő indexet használtunk. A vizsgálat hat általános iskola 5-8. évfolyamán zajlott, köztük volt fővárosi és városi, valamint két községi is, n=381 tanuló részvételével. Az eredmények arra mutatnak rá, hogy a pszichológiai tőke erőssége mind a szociális kapcsolatokkal (különösen a tanárokkal), mind a tanulmányi eredményekkel szignifikáns (gyenge, olykor mérsékelt) összefüggést mutat. Arra következtethetünk, hogy pszichológiai tőke fejlesztésének tudatos pedagógiai munkába építése hozzájárulhat a sikeres inkluzív tanulási környezet megteremtéséhez.

• Tanulmány a Nyíregyházi Egyetemen sporttudományi képzésben részt vevő hallgatók egészségmagatartásának és sportolási előéletének vizsgálatáról

  29-36

  Kinczel Antonia

  Pálinkás Réka

  Vajda Ildikó

  Lengyel Attila

  Müller Anetta

  Megtekintések száma:

  166

  A tanulmány célja a Nyíregyházi Egyetem sporttudományi hallgatóinak egészségmagatartásának, sportmúltjának, valamint a sporthoz és a jövőbeli szakmai értékrendhez való viszonyának feltárása, különös tekintettel a nemi különbségekre és a sportmúlt szerepére a pályaválasztási motivációk és értékorientációk alakulásában. A vizsgálat során 118 hallgató önkitöltéses kérdőívét elemeztük SPSS formátumban, az adatok feldolgozását R környezetben végeztük, alapstatisztikai mutatók, chi-négyzet próbák és független mintás t-próbák alkalmazásával. Eredményeink szerint a hallgatók egészségtudatos és aktív életmódot folytatnak, a kockázatos egészségmagatartások (pl. dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás) ritkák. A nemek közötti különbségek minimálisak, szignifikáns eltérés csupán a sportolási aktivitásban mutatkozott, a férfiak javára. A sportmúlt közvetlenül nem befolyásolta a pályaválasztási motivációkat vagy a jövőbeli sportcélokat, ugyanakkor jelentős hatása volt az értékorientációra: a versenyszerű sportolás tapasztalata erősebb kitartás- és fegyelemorientációt eredményezett, ami kulcsfontosságú a sportpedagógiai, edzői és rekreációs pályákon. A kutatás rámutat, hogy a sportmúlt nemcsak fizikai, hanem pszichológiai, motivációs és értékrendi tőkét is képvisel, hozzájárulva a sportképzések fejlesztéséhez és a jövő generációk sportos attitűdjének formálásához.