Keresés

Keresési eredmények

• HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK OKTATÁSA IZRAELBEN

  31-40

  Pető Ildikó

  Megtekintések száma:

  284

  Az Izrael társadalmi életében szerepet játszó háromféle vallás miatt nem csak a társadalma és a mindennapok nagyon összetettek, de az oktatási rendszere. A társadalom vallási, politikai, kulturális és gazdasági sokszínűsége erős lenyomatot hagyott az oktatáson, ezen belül a kisebbségi tanulók ellátásán is. Az írás témája az izraeli oktatással, azon belül is a leghátrányosabb helyzetben lévő csoport, a beduin tanulók ellátásának a múltja és a jelenlegi helyzete. Napjainkban a beduinok adják a Negev lakosságának a harmadát (210.000 fő), akik az elmúlt évtizedekben folyamatosan tértek át a félig nomád életformáról az állandó lakóhelyeken élésre. Kb. 90 ezren élnek ismeretlen falvakban és táborokban, ami már önmagában is komoly nehézségek elé állítja az izraeli oktatáspolitikát. Az írás áttekintést ad a beduinok társadalmon belüli helyzetének az elmúlt 60-70 évben tapasztalt változásáról, az első iskola beindításának a körülményeiről, a nem fogyatékos beduin tanulók iskolai eredményességéről, továbbtanulási lehetőségeikről és jellemzőiről. Az oktatási rendszer működésének a megértéséhez elengedhetetlen, hogy megismerjük a beduin iskolákban dolgozó pedagógusok képzését és munkába állásának a jellemzőit. 

• Mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban

  115-123

  Karap Bálint

  Bíró Melinda

  Horváth Tamás

  Müller Anetta

  Megtekintések száma:

  333

  A mesterséges intelligencia a mindennapi életünk elengedhetetlen részévé integrálta magát. Az MI alkalmazása az oktatásban sem újkeletű téma. A kutatás arra irányult, hogy feltárja a gyermekekkel foglalkozó szakemberek hozzáállását, tapasztalatait és alkalmazási lehetőségeit a mesterséges intelligencia (MI) oktatásban való felhasználásával kapcsolatban. A kutatásban kérdőíves módszert alkalmaztunk. A vizs-gálatban 122 fő vett részt (n=122). Az eredmények azt mutatták, hogy a válaszadók többsége pozitív véleménnyel van az MI-ről, még ha nem is használják aktívan a mindennapokban. A mesterséges in-telligencia alkalmazási területei közül az adatgyűjtés kiemelkedik a népszerűség tekintetében, míg más terü-leteken (pl. prezentációkészítés, órára való felkészülés, beadandók készítése, szakirodalmak keresése) a válaszadók körében mérsékeltebb, de jelentős az elterjedtsége. Az eredmények azt mutatják, hogy az MI-t leginkább olyan feladatokhoz veszik igénybe, amelyek megkönnyítik az információgyűjtést és a tartalomkészítést. A legtöbb válaszadó szerint az MI hasznosítható bizonyos területeken, és vannak olyanok akik pozitívan tekintenek a jövőbeli felhasználásra. A jövőbeli alkalmazások szempontjából az oktatásban nagy potenciál rejlik, bár a jelenlegi tapasztalatok és alkalmazások még nem indítottak el teljes körű átalakulást.

• A KULTÚRA ÉS A KULTURÁLIS DIFFERENCIA KONCEPTUALIZÁLÁSA A NEVELÉS-SZOCIOLÓGIAI PROFILÚ KUTATÁSOKBAN

  91-100

  Tóth Norbert

  Megtekintések száma:

  308

  A tanulmány a pedagógiai-antropológia abból az alapkoncepciójából indul ki miszerint a kisebbségi státuszban lévő tanulók iskolai sikeressége szempontjából döntő jelentőségű, hogy az oktatási rendszer felismerje, hogy a kisebbségi miliőből érkező diákok tanulmányi sikertelensége a kulturális differenciával hozható összefüggésbe. Az erre a jelenségre reflektáló pedagógiai-antropológiai és nevelésszociológiai profilú empirikus kutatások elméleti kontextusa kiindulópontjának a kultúra és a kulturális differencia fogalmi keretrendszerének a meghatározása áll. Jelen tanulmány, a hazai és nemzetközi szakirodalomra támaszkodva, definíciós alternatívákat kíván nyújtani, s nevelésszociológiai perspektívából értelmezni azokat.