Keresés

Keresési eredmények

• A nemzetközi hallgatók mentális egészséggel kapcsolatos kihívásai: a fogadó- és a származási ország támogató rendszereinek összehasonlító vizsgálata Ilorinban, Nigériában

  75-84

  Odebode Adeola Aminat

  Alwajud-Adewusi Mariam Bukola

  Ajibola Busayo Omolade

  Megtekintések száma:

  24

  Az oktatás fokozódó globalizációjával egyre több hallgató folytat tanulmányokat származási országán kívül. Bár ez sokszínű kulturális és tanulási tapasztalatokat kínál, jelentős mentális egészséggel kapcsolatos kihívásokkal is együtt jár. A nemzetközi hallgatók gyakran szembesülnek szorongással, depresszióval, tanulmányi stresszel, kulturális sokkal és társas izolációval, amelyeket tovább súlyosbít a megszokott támogató rendszerekhez való korlátozott hozzáférés. Jelen kutatás a Nigéria Ilorin városában tanuló nemzetközi hallgatók mentális egészségi kihívásait vizsgálta, összehasonlítva a származási országukban és a fogadó intézményekben elérhető támogató rendszerek hatékonyságát. A kutatás vegyes módszertanú kutatási tervet alkalmazott: az adatgyűjtés 50 nemzetközi hallgató és 30 egyetemi tanácsadó bevonásával történt kérdőíves felmérés és mélyinterjúk segítségével. A kvantitatív adatokat leíró statisztikai módszerekkel elemezték, míg a kvalitatív válaszok tematikus elemzésen estek át a hallgatói tapasztalatok mélyebb megértése érdekében. Az eredmények azt mutatták, hogy a nemzetközi hallgatók jelentős mentális egészségi problémákkal küzdenek, mint például a tanulmányi stressz, a honvágy, a szorongás és a depresszió. Sok hallgató nincs tudatában az elérhető támogató szolgáltatásoknak, vagy a megbélyegzéstől, valamint kulturális és nyelvi akadályoktól tartva elkerüli azok igénybevételét. Ehelyett gyakran informális támogatási formákra, például kortárs kapcsolatokra és vallási közösségekre támaszkodnak. Az eredmények arra utalnak, hogy a kortársak által vezetett, valamint kulturálisan érzékeny programok hatékonyan kiegészíthetik a meglévő szolgáltatásokat. Összességében egy befogadóbb és holisztikusabb mentális egészségügyi megközelítésre van szükség a nemzetközi hallgatók jóllétének és tanulmányi sikerességének támogatása érdekében.

• Figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral felnőttkorban diagnosztizált személyek tanulási tapasztalatai

  129-140

  Lilleoja Lii

  Ostapiv Kristiina

  Megtekintések száma:

  171

  Az elmúlt években világszerte, így Észtországban is jelentősen megnőtt a figyelemhiányos és hiperaktivitás-zavar (ADHD) diagnózisainak száma a felnőttek körében. Jelen tanulmányban egy 2024-ben készült kutatás bemutatására kerül sor, amely olyan felnőttek tanulási tapasztalataira összpontosított, akiknél felnőttkorban diagnosztizálták az ADHD-t. A vizsgálatban összesen 10, 23 és 49 év közötti felnőtt vett részt, akiknek korábban volt felsőoktatási tanulási tapasztalatuk. A kutatás célja az volt, hogy feltárja a felnőttkorban diagnosztizált ADHD-s személyek tanulási élményeit és megítélését az oktatási tevékenységekkel való megbirkózásról. Kvalitatív kutatási módszert alkalmaztak, az adatgyűjtés narratív interjúk révén történt. A résztvevők nehézségekről számoltak be a végrehajtó funkciók, tanulási problémák és mentális egészség terén. Bár időnként kaptak támogatást mind az iskolából, mind azon kívül, többnyire saját maguk által kialakított stratégiákra és személyes kitartásukra kellett támaszkodniuk. Az eredmények azt mutatták, hogy az érzelmi és szociális támogatás, a támogató hálózat bevonása, valamint a tanulási környezethez való alkalmazkodás rendkívül fontos az ADHD-s tanulók támogatásában. A kutatás rámutat arra, hogyan lehet hatékonyabban segíteni az oktatási rendszerben a hasonló igényű tanulókat.