Keresés

Keresési eredmények

• A CIGÁNY NYELV HELYE A KÖZOKTATÁSBAN

  73-81

  Nagygyőryné Kerti Ibolya

  Megtekintések száma:

  402

  A magyarországi cigány népesség nemcsak társadalmi, kulturális és etnikai, hanem nyelvi szempontból is sokszínű. Az oktatás, az egészségügy, a munkaerőpiaci helyzet, és a társadalmi rétegződés cigánysággal kapcsolatos kérdései folyamatosan a társadalomtudományi diskurzus részei. Ugyanakkor a cigány nyelv és a cigány nyelv használatának vizsgálata csak szűk szakmai kör érdeklődésére tarthat számot, miközben a fokozatos nyelvcsere, a nyelvmegtartás és nyelvvesztés, vagy a nyelvpolitika kérdései különösen aktuális problémavilágot mutatnak. Olyan nyelvről beszélünk, amely hosszú évszázadokon keresztül fent tudott maradni az indokolatlanul erőltetett nyelvi és etnikai asszimiláció mellett. Hazánkban a nemzetiségi nevelés, oktatás formája mindig szorosan összefügg a mindenkori oktatáspolitikával. Úgy gondolom, az oktatási intézményekben minden tanuló gazdagodik egy másik nemzetiség kultúrájának, nyelvének megismerésével, amennyiben lehetősége van az iskolában tanulni azt. A statisztikai elemzés során arra kerestük a választ, hogy kimutatható-e összefüggés a cigányság területi megoszlása és a cigány nemzetiségi oktatást folytató iskolák között.

• A kulturális örökség hatása az együttélési kapcsolatokra egy lokális közösség példáján

  175-184

  Szabó Henriett

  Megtekintések száma:

  268

  A perifériális lokális vidéki társadalmak közösségfolyamatainak elemzését az asszimiláció, integráció és szegregáció fogalmi keretei között szokás leírni. A tanulmányban bemutatásra kerülő kutatás alapvető motivációját az képezte, hogy tapasztalataim szerint hazánk legnagyobb lélekszámú etnikai kisebbségének beilleszkedési folyamatait csak úgy érthetjük meg, ha a helyi közösségek saját élethelyzetükre vonatkozó autonarratíváit a következtetéseinket megalapozó értelmezésekként fogjuk fel. Etnográfiai és antropológiai módszereket alkalmazó terepkutatást végeztem két hajdú-bihari településen, ahol azt vizsgáltam meg, hogy a cigány részközösség hagyománykészletének szerkezete, ennek recens funkciói, a felmerülő revival folyamatok milyen hatást gyakorolnak az együttélésre. Arra kerestem a választ, hogy a romák hagyományőrző gyakorlata, a nyelvhasználat, a szokáskészlet, az etnikus normarend segíti, vagy éppen hátráltatja a társadalmi integrációt. A tanulmányban az egyik színtéren, Nagyrábén végzett kutatás eredményeit, következtetéseit ismertetem választ keresve arra, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a lokális cigány közösségek társadalmi elfogadását befolyásolják, és mindez milyen összefüggésben áll az etnikus hagyománykészlet megőrzésének minőségével.