Keresés

Keresési eredmények

• AZ EGÉSZSÉGET VESZÉLYEZTETŐ ÉLETMÓD ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA KULTURÁLIS KÜLÖNBÖZŐSÉGEKET MUTATÓ FIATALOK KÖRÉBEN

  7-20

  Csibi Sándor

  Csibi Mónika

  Megtekintések száma:

  452

  A fiatalok és kulturális közösségeik életében egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az egészségmegőrző, elsősorban életmódbeli tevékenységek. A kutatás célja azon viselkedési stratégiáknak a feltérképezése, amelyek az egészség megőrzését teszik lehetővé, valamint a társadalom és a környezet által hajlamosító kockázati magatartásformák megismerése. Az alkalmazott kérdőív demográfiai, életmódbeli, családi és iskolai környezetre, valamint kockázati tényezőkre vonatkozó kérdéseket tartalmaz. A vizsgálat résztvevői 280 fiatal Marosvásárhely és Eger tanintézeteinek XI-XII évfolyamairól. A vizsgálatot 2011 februárjában végeztük, rétegzett mintán, önkitöltős kérdőíves módszerrel. Eredményeink a földrajzi elhelyezkedés függvényében a két csoport között szignifikáns különbségeket mutattak az élettel való elégedettséget, az alkoholfogyasztás gyakoriságát illetően, de a családi támasz, az iskolai elfogadás és a tanárok tanuló iránti attitűdje szerint is. A nemek szerint különbözik az egészség önértékelése, a szubjektív testkép, a testtömeg-kontrollálása, az alkoholfogyasztás gyakorisága és mennyisége, ugyanakkor az iskolai attitűd, az együttléti idő a barátokkal és a tanulók elfogadása a tanárok felől.

• Az egészségtudatos magatartás vizsgálata középiskolás diákok körében

  45-54

  Holló Henrik

  Lenténé Puskás Andrea

  Megtekintések száma:

  51

  Az egészségtudatos magatartás kialakítása és annak mindennapi gyakorlása napjainkban egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be. Az egészséges életmód formálásának folyamatában a tudatosság fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír, ezért alapvető fontosságú, hogy a rendszeres testmozgásra és az egészségtudatos életvitelre irányuló nevelés már korai életkorban megkezdődjön. A kutatás célja annak feltárása, hogy egy kisváros középiskolás tanulóinak életében milyen mértékben jelenik meg az egészségtudatosság és az egészséges életmódra való törekvés, továbbá, hogy a szervezetre káros magatartási formák jelen vannak-e a mindennapjaikban, különös tekintettel az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő dohánytermékekre. Emellett a tanulmány azt is vizsgálja, hogy van-e összefüggés a családi viszonyok és a sportolási hajlandóság között és, hogy az internetes közösségi alkalmazások hogyan hatnak a rendszeres testmozgásra. A primer kutatás során online kérdőívvel vizsgáltuk a Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Technikum és Kollégium, 9-11. évfolyamos diákjainak (n=69) egészséges életmódhoz való attitűdjét. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált középiskola tanulói ismerik az egészséges életmód összetevőit és törekednek a mindennapjaik részeként alkalmazni. A család, mint elsődleges szociális szintér befolyásolja az egészségtudatosságukat. Az egészségkárosító magatartás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószerhasználat a kitöltőkre nem jellemző. Ezzel szemben az egészségtelen élelmiszerek, többek között a gyorsételek és a cukros üdítők fogyasztása gyakori náluk. Az internet és a média sportolási szokásokra gyakorolt hatása jelentős, e tényezők kedvezőtlenül befolyásolják a fiatalok sportolási hajlandóságát.

• FELNŐTTEK EGÉSZSÉG MAGATARTÁSA A SPORT ÉS CSALÁDI SZERKEZET SZERINT

  27-37

  Kovács Karolina Eszter

  Nagy Beáta Erika

  Megtekintések száma:

  337

     Az egészségtudatos életvitel meghatározó tényező egészségi állapotunk tekintetében, kiemelkedő szereppel bír az optimális egészségi állapot megőrzésében és a krónikus betegségek megelőzésében egyaránt (Conner, 2005). A család és a szülők szerepe még jelentős; a gyermekek egyre inkább kortársaik felé nyitnak, ám a család támogató bázisként ott matad a háttérben (Kovács & Pikó, 2009). Ugyanakkor a családban bekövetkező  krízis okán nem tud teljesülni ez a funkció, s komoly stressz forrást jelent a fiatal számára, növelve az egészségkárosító magatartásformák kipróbálásának vagy akár hosszú távú fennmaradásának esélyét (Bramlett & Blumber, 2007). Kutatásunk célja a dohányzás, lerészegedés, valamint illegális szerhasználat kipróbálását, valamint a sportolást vizsgáljuk meg 10. osztályos tanulók körében három megyében, a FASCES-OKM 2015 alapján.

     Az eredmények alapján a sportolás önmagában nincs jelentős hatással a vizsgált változókra, ugyanakkor protektív tényezőként tekithető. A családszerkezet sem számít szignifikánsan befolyásoló tényezőnek önmagában véve, ugyanakkor a társas faktorok mediáló szerepe jól látható a dohányzásban, alkoholfogyasztásban és füvezésben egyaránt.