Keresés

Keresési eredmények

• AZ EGÉSZSÉG MAGATARTÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ELEMZÉSE GYERMEKKORBAN - A MÉDIA- ÉS A SZÁMÍTÓGÉP HASZNÁLATÁNAK HATÁSA EGÉSZSÉG MAGATARTÁSRA

  61-67

  Józsa Tamás

  Nagy Beáta Erika

  Megtekintések száma:

  348

     Napjainkban az ember bio-pszicho-szocio-spirituális modellben képzelendő el. Ez a WHO által közzétett állásfoglalás aláhúzza, hogy mindezen 4 dimenzió formálódása már gyermekkorban megkezdődik, és kialakulásukban nagy szerepe van a segítő szakmákban dolgozóknak. Ebben a cikkben azt hangsúlyozzuk, hogy az internet és a média milyen kulcsfontosságú szerepet tölt be az egészségmagatartás formálódásában. A különféle médiumok kontrollálatlan fogyasztása, a közösségi média rohamos terjedése (aminek oka a valahová tartozás érzésének elsődlegessége), valamint a cyberbullying jelensége egyaránt lépések megtételére sarkallja a pszichológusokat. Mindennek – és a biomedikális modell kudarcának – köszönhetően megszületett egy új szubdiszciplína, amelynek küldetése nem más, mint az életminőséggel történő fokozott foglalkozás, valamint a napjaink életszemléletéhez igazodó alternatív megoldások keresése.

• A szülőcsoportok mentálhigiénés megsegítésének szerepe a konduktív nevelésben

  51-66

  Kapcsándy Gabriella

  Gruber Mónika

  Ispánki Ágnes

  Zsebe Andrea

  Megtekintések száma:

  113

  Tanulmányunkban bemutatjuk a budapesti Semmelweis Egyetem Pető András Karán a Társadalmi integrációt és Foglalkoztatást támogató kutatási műhely egyik munkáját, amely a konduktív nevelés és a családok együttműködését vizsgálja, valamint a mentálhigiénés szülőcsoportok széleskörű tevékenységét és fontos szerepét összegzi. Kvalitatív kutatásunk egy korábbi kutatás (Kapcsándy et al., 2024) továbbvitele, a Karon működő mentálhigiénés szülőcsoportokat a szülői tapasztalatokat és véleményeket térképezi fel. Karunkon két évtizede kezdődtek és jelenleg is zajlanak pszichológus és mentálhigiénés ismeretekkel rendelkező konduktor által vezetett szülőcsoportos foglalkozások, ahol a krízisfeldolgozást segítve nyújtanak támaszt a szülőknek abban, hogy nincsenek egyedül a problémáikkal. Kutatásunk során az elmúlt 15-20 év segítő csoportjait látogató szülőkkel, anyákkal (n=13) készítettünk félig strukturált interjút. Célunk, hogy a beszélgetések során nyert tapasztalatokat összegezzük és az eredmények ismeretében mind a konduktorképzés, mind a gyakorlat felé javaslatokat tegyünk a mentálhigiénés megsegítéssel kapcsolatban. Az interjúkat a MAXQDA szoftverrel kódoltuk. Feltártuk, hogy mely területeken jelentettek segítséget a családoknak a pszichológus és konduktor által vezetett szülőcsoportok, miben érezték a támogató jellegét. A Kar számára fontos üzenet, hogy minden szülő pozitívan élte meg a beszélgetéseket, így a mentálhigiénés támogatás rendszerének biztosítása a családok számára olyan igényként jelenik meg, amellyel foglalkoznunk érdemes. Az interjúk során tapasztaltuk, hogy az anyák későbbi életére is jelentős hatást gyakoroltak ezek a találkozások, többen segítő szakmát is választottak a csoport hatására. A beszélgetéseken megismertünk olyan eseteket is, ahol a csoportba járó anyák gyermekei is támogató hivatás tanulása (pszichológus, lovasoktató, pedagógus) mellett döntöttek.

• A „közeg motiváló volt” – a szervezeti hely, mint alapjellemző az óvoda-iskolapszichológiai struktúrában a Kőbányai Iskolapszichológiai Modell (KIM) tükrében

  7-16

  Borbáth Katalin

  Megtekintések száma:

  78

      Absztrakt

  A tanulmány az iskolapszichológiai szervezeti modellek szervezeti hely szempontjából történő bemu-tatása után a kőbányai iskolapszichológiai modell néhány aspektusának elemzi.  A cikk empirikus anyaga kvalitatív interjú elemzésekből áll. A felmérés megegyezik a szerző korábbi cikkének (Borbáth-Kürty, 2025) kutatási anyagával, de más szempontú elemzésre kerül sor a jelen tanulmányban. A tanulmányban az oral history műfajú interjúk deduktív és induktív tartalomelemzése során kapott fő és altémák tartalmi csomópontokba rendezve jelennek meg.  Jelen tanulmány a szervezeti helyhez kapcsolódó attitűd, a szervezethez kapcsolódó érzelmek és a csoportalakulás, utóélet bemutatására fókuszál, illetve megjelenik benne néhány jó gyakorlat. A következtetések a szervezeti modell komplex hatását hangsúlyozzák, a szervezeti hely, a szakmai központhoz tartozás meghatározó szerepét domborítják ki, mely hatást gyakorol a kőbányai iskolapszichológiai modell, mint szervezeti modell egészére, beleértve a motivációs bázist és a mentális egészéget támogató elemet is Emellett a modell a munkahelyhez való kötődés szintjét is mutathatja.