Keresés
Keresési eredmények
-
A szülői nevelési stílusok mint a serdülők deviáns viselkedéseinek előrejelzője
71-83Megtekintések száma:257A serdülőkor egy olyan időszak, amely számos változással jár, s előfordul, hogy a serdülők a társadalmi normák megsértésével deviáns viselkedést tanúsítanak. E deviáns cselekedetek hatásai károsak, és megfékezésre szorulnak. A tanulmány a szülői nevelési stílusokat a serdülők deviáns viselkedésének előre jelzése szempontjából vizsgálta. A kutatásba egyszerű véletlenszerű mintavételi technikával házasságban élő felnőtteket (n=300) vontak be a nigériai Kwara államban. Az adatgyűjtéshez a szerző által készített kérdőívet használtak, az adatokat átlag- és rangsorolási elemzéssel elemezték a kutatási kérdések megválaszolásához. A hipotézist többszörös regresszióval tesztelték, 0,05-ös szignifikancia szint mellett. Az eredmények szerint az autoriter és az autoritatív szülői nevelési stílus volt a legjellemzőbb a házasságban élő felnőttek körében. Az eredmények rámutattak arra is, hogy a megengedő és az elhanyagoló nevelési stílusok előre jelezhetik a serdülők deviáns viselkedéseit. Javaslat: a szülők törekedjenek arra, hogy elegendő időt biztosítani a serdülőkkel való interakcióra, figyelmesen meghallgassák őket, egyértelmű válaszokat adjanak kérdéseikre, és barátságos kapcsolatot alakítsanak ki velük. A tanácsadóknak fel kell készülniük a serdülőkori viselkedési problémák kezelésére.
-
Az ADHD és a fiatalkori bűnelkövetés kapcsolata, különös tekintettel a pszichológiai összefüggések vizsgálatára
67-84Megtekintések száma:117A figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar (ADHD) olyan idegrendszeri fejlődési zavar, amelyet figyel-metlenség, hiperaktivitás és impulzivitás jellemez, és gyakran megfigyelhető fiatalkorú bűnelkövetőknél (Silva et al., 2014). Az ADHD-jegyek, amelyekhez kedvezőtlen gyermekkori tapasztalatok, társbetegségek és társadalmi-környezeti tényezők járulnak hozzá, jelentősen hozzájárulnak a bűnelkövetési maga-tartásformák kialakulásához (Rutten et al., 2022; Wojciechowski, 2021). A tanulmányban található szisztematikus áttekintés az ADHD és a fiatalkori bűnözés közötti kölcsönhatást vizsgálja, a viselkedési, pszichológiai és szociális dimenziókra összpontosítva. A PRISMA-irányelveket követve szisztematikus irodalmi áttekintést végeztünk az EBSCO Discovery Service, a Science Direct, a PubMed és a hólabda-módszer felhasználásával. A meghatározott befogadási kritériumoknak megfelelő, ADHD-val diagnosz-tizált fiatalkorú bűnelkövetőket és a nem bűnelkövetőkkel vagy nem ADHD-s kontrollcsoportokkal való összehasonlítást tartalmazó tanulmányokat elemeztük (n=21). A tanulmányok módszertani minőségét a Joanna Briggs Intézet értékelő eszközeinek segítségével értékeltük. A vizsgált tanulmányok szerint ADHD tünetei, különösen az impulzivitás és az érzelmi szabályozatlanság, valamint a magatartászavar, a kábítószer-használat és a depresszió súlyosbították ezeket a viselkedési formákat. Az olyan szocio-demográfiai tényezők, mint az alacsony iskolai végzettség és a kedvezőtlen családi környezet szintén hozzájárultak a bűnelkövetővé váláshoz. A publikált tanulmányok azt közvetítik, hogy az ADHD a fiatalkori bűnözés kritikus kockázati tényezője, amely összetett kölcsönhatásban áll a viselkedési és szociális tényezőkkel. A tanulmányok hangsúlyozzák a korai diagnózis, az egyénre szabott kezelés és az integratív rehabilitációs programok szükségességét a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerén belül a hosszú távú kockázatok mérséklése és a társadalmi befogadás elősegítése érdekében.