Keresés

Keresési eredmények

• A vietnámi bevándorlók tapasztalatai Magyarországon: egy interszekcionális elemzés

  201-218

  Tran Kha

  Megtekintések száma:

  268

  A Budapesten élő vietnámi bevándorlók számára identitásuk alakítása összetett folyamat, amelyben a személyes hovatartozás, a kulturális örökség és a társadalmi megítélés egyaránt szerepet játszik. A globalizáció hatására az emberek folyamatosan különböző kultúrák között mozognak, alkalmazkodva az új társadalmi normákhoz és elvárásokhoz. Az identitás nem statikus, hanem folyamatosan változó jelenség, amelyet egyszerre befolyásol a személyes háttér és a befogadó társadalomba való beilleszkedés kényszere. A Budapesten élő vietnámi bevándorlók számára ez azt jelenti, hogy meg kell találniuk az egyensúlyt hagyományaik és közösségi kapcsolataik megőrzése, valamint a magyar társadalomba való integráció között. Ebben a folyamatban alapvető kérdések merülnek fel: Hová tartoznak? Befogadják őket vagy kirekesztés áldozatai? Hogyan határozzák meg önmagukat? A bevándorlói lét gyakran kettős érzésekkel jár – egyes helyzetekben közel érzik magukat mindkét kultúrához, máskor viszont mindkettőtől távolinak. Az identitás folyamatosan újraértelmeződik az eredeti és a befogadó kultúra között. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogyan navigálnak a vietnámi bevándorlók a magyar társadalomban, miközben többes identitásukat egy multikulturális közegben próbálják fenntartani.

• Etnikai gazdaság, adósságok és a mobilitás egyenetlen útjai a Magyarországon tartózkodó vietnami migránsok körében

  161-170

  Tran Mahn Kha

  Megtekintések száma:

  54

  Jelen tanulmány célja a Magyarországon élő vietnámi migránsok tapasztalatainak vizsgálata, különös tekintettel az etnikai gazdaság szerepére. Kvalitatív adatok felhasználásával, valamint interszekcionális megközelítés alkalmazásával elemzi, hogy az etnikai gazdaság, az eladósodás, valamint az ezekhez kapcsolódó etnikai intézményi struktúrák miként formálják az egyének mindennapi életvilágát, illetve azt, ahogyan a jövőbeli lehetőségek különböző opciói között navigálnak. Az elemzés rámutat arra, hogy az etnikai vállalkozások – különösen az éttermek és kiskereskedelmi egységek – az eladósodás jelenségével összekapcsolódva olyan erőteljes strukturális tényezőegyüttest alkotnak, amely meghatározza a felfelé irányuló társadalmi mobilitás pályáit, amelyek a legtöbb esetben korlátozottak maradnak. Az eredmények összességében azt mutatják, hogy noha a migránsok jelentős erőfeszítéseket tesznek és számottevő rezilienciát tanúsítanak, a mélyen beágyazott strukturális akadályok továbbra is gátolják a teljes társadalmi integrációt és a felfelé irányuló mobilitást.