Keresés

Keresési eredmények

• Az urbanizáció kérdései Kirgizisztánban: Biskek új települései

  35-45

  Alymbaev Mirlan

  Megtekintések száma:

  81

  A kirgizisztáni urbanizáció az új települések gyors növekedésével szembesül (különösen a főváros, Biskek esetében), amelyet gyakran megelőznek az olyan fejlesztési kérdések, mint az infrastruktúra, a lakáshiány, a szociális szolgáltatások, a foglalkoztatás, a környezeti hatások, a kulturális és társadalmi integráció, a biztonság, a földtulajdon és a tulajdonjog. Ezek a kérdések összetettek, vitákat generálnak és bizonytalansághoz vezetnek a lakosság körében, ami akadályozhatja az új települések fejlődését. A Biskek város körüli új településeken az urbanizációs problémák kezelésére irányuló erőfeszítéseknek átfogó várostervezést, infrastruktúra-fejlesztést, földgazdálkodást és szociálpolitikát kell magukban foglalniuk. Alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az urbanizáció hozzájáruljon az életkörülmények és lehetőségek javulásához minden lakos számára, elősegítve a fenntartható és inkluzív növekedést.

• TISZALÖK KORTÁRS TÁRSADALMI FOLYAMATAI

  95-104

  Soós Zsolt

  Megtekintések száma:

  165

  A Tiszalökön lefolytatott kutatásunk egy hosszabb, tíz elemből álló kutatássorozat része, amelyben elsősorban az ország kedvezőtlenebb helyzetű régióiban fekvő, kisebb lakosságszámú települések főbb társadalmi jellemzőinek, aktuális társadalmi folyamatainak a feltérképezésére törekszünk. A kutatás során alapvetően a helyi lakosok nézőpontjainak a megismerése és megjelenítése a célunk. A kutatási helyszínek megválasztásában döntő szempont volt, hogy e perifériális régiók kisebb településein meglehetősen kedvezőtlen szocio-demográfiai folyamatok zajlanak, ideértve különösen a települési lakosságszám csökkenését, az idősödést és a hátrányos helyzetű lakosság számarányának a növekedését. E folyamatok - amennyiben nem történnek jelentősebb változások - még a jelenleginél is kedvezőtlenebb jövőképet vetítenek előre. E kedvezőtlen szocio-demográfiai tendenciák egyértelműen tetten érhetőek Tiszalökön. Ehhez kapcsolódóan a kutatás kiemelt céljának tekintettük az elvándorlásban leginkább érintett helyi fiatalság lehetőségeinek, céljainak és jövőképének, valamint a helyi közösségi kapcsolatoknak, ezen belül elsősorban a romák és a nem romák együttélési jellemzőinek megismerését.

• A pályaorientációs szemléletű mentorálás módszerei – A Tanítsunk Magyarországért Program gödöllői tapasztalatai

  137-150

  Kenderfi Miklós

  Megtekintések száma:

  62

  Tanulmányunkban arra vállalkozunk, hogy a Tanítsunk Magyarországért program kapcsán bemutatjuk a pályaorientáció központú mentorálás Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen alkalmazott módszereit és kitérünk annak tapasztalataira. A mentorképzés, valamint maga az információtól és aktivitási lehetőségektől elzárt települések iskoláiban tanuló gyerekek támogatása is a „Gödöllői Iskola” hagyományainak megfelelően történik. Ezzel kapcsolatban jegyezzük meg, hogy hazánkban a tanácsadóképzés a MATE Szent István Campusán (jogelődjei: GATE, SZIE) tekint vissza a leghosszabb múltra. A több mint 30 éve működő, különböző néven és szinten vezetett tanácsadó szakokon összegyűjtött intellektuális tőkét, tapasztalatot és az egészet átfogó szellemiséget nevezi már a szakirodalom (Borbély-Pecze, 2022) is „Gödöllői Iskolának”. Ehhez az iskolához köthető hazánkban a pályatanácsadásban alkalmazott módszerek kialakítása (Szilágyi, 1993) és azok folyamatos fejlesztése (Szilágyi, 2023). Ezek néhány eleme a mentorálásban részesülő felső tagozatos tanulók körében is alkalmazásra került a TM program keretei között. A következőkben az elméleti hátterükkel együtt azokat a módszereket kívánjuk bemutatni, melyeket a TM1 mentorképző kurzus során sajátították el a hallgatók, majd használtak a program folyamán.

• SÁP KORTÁRS TÁRSADALMI FOLYAMATAI

  49-56

  Soós Zsolt

  Megtekintések száma:

  98

  A Sápon lefolytatott kutatásunk egy hosszabb, tíz elemből álló kutatássorozat része, amelyben elsősorban az ország kedvezőtlenebb helyzetű régióiban fekvő, kisebb lakosságszámú települések főbb társadalmi jellemzőinek, aktuális társadalmi folyamatainak a feltérképezésére törekszünk. A kutatás során alapvetően a helyi lakosok nézőpontjainak a megismerése és megjelenítése a célunk. A kutatási helyszínek megválasztásában döntő szempont volt, hogy e perifériális régiók kisebb településein meglehetősen kedvezőtlen szocio-demográfiai folyamatok zajlanak, ideértve különösen a települési lakosságszám csökkenését, az idősödést és a hátrányos helyzetű lakosság számarányának a növekedését. E folyamatok - amennyiben nem történnek jelentősebb változások - még a jelenleginél is kedvezőtlenebb jövőképet vetítenek előre.  E kedvezőtlen szocio-demográfiai tendenciák tetten érhetőek Sápon. Ehhez kapcsolódóan a kutatás kiemelt céljának tekintettük az elvándorlásban leginkább érintett helyi fiatalság lehetőségeinek, céljainak és jövőképének, valamint a helyi közösségi kapcsolatoknak, ezen belül elsősorban a romák és a nem romák együttélési jellemzőinek a megismerését.

• A TELEPÜLÉSMEGTARTÓ ERŐ TÉNYEZŐI NYÍRVASVÁRIBAN

  41-47

  Soós Zsolt

  Megtekintések száma:

  94

  A Nyírvasváriban lefolytatott kutatásunk egy hosszabb, tíz elemből álló kutatássorozat része, amelyben elsősorban az ország kedvezőtlenebb helyzetű régióiban fekvő, kisebb lakosságszámú települések főbb társadalmi  jellemzőit, aktuális társadalmi folyamatait térképezzük fel. A kutatás során alapvetően a helyi lakosok nézőpontjainak a megismerésére és megjelenítésére törekszünk. A kutatás kiemelt céljának tekintettük a településmegtartó erő tényezőinek feltárását.

• NAGYECSED KORTÁRS TÁRSADALMI FOLYAMATAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A ROMÁK HELYZETÉRE

  45-57

  Soós Zsolt

  Szabó Gyula

  Megtekintések száma:

  181

  A Nagyecseden lefolytatott kutatásunk egy hosszabb, tíz elemből álló kutatássorozat része, amelyben elsősorban az ország kedvezőtlenebb helyzetű régióiban fekvő, kisebb lakosságszámú települések főbb társadalmi jellemzőinek, aktuális társadalmi folyamatainak a feltérképezésére törekszünk. A kutatás során alapvetően a helyi lakosok nézőpontjainak a megismerése és megjelenítése a célunk. A kutatási helyszínek megválasztásában döntő szempont volt, hogy e perifériális régiók kisebb településein meglehetősen kedvezőtlen szocio-demográfiai folyamatok zajlanak, ideértve különösen a települési lakosságszám csökkenését, az idősödést és a hátrányos helyzetű lakosság, köztük a hátrányos helyzetű romák számarányának a növekedését. E folyamatok - amennyiben nem történnek jelentősebb változások - még a jelenleginél is kedvezőtlenebb jövőképet vetítenek előre. E kedvezőtlen szocio-demográfiai tendenciák egyértelműen tetten érhetőek Nagyecseden. Ehhez kapcsolódóan a kutatás kiemelt célja a romák helyzetének, továbbá a helyi közösségi kapcsolatoknak, ezen belül elsősorban a romák és a nem romák együttélési jellemzőinek a feltárása.

• HAJDÚDOROG KORTÁRS TÁRSADALMI FOLYAMATAI

  33-50

  Soós Zsolt

  Megtekintések száma:

  531

  A Hajdúdorogon lefolytatott kutatásunk egy hosszabb, tíz elemből álló kutatássorozat része, amelyben elsősorban az ország kedvezőtlenebb helyzetű régióiban fekvő, kisebb lakosságszámú települések főbb társadalmi jellemzőinek, aktuális társadalmi folyamatainak a feltérképezésére törekszünk. A kutatás során alapvetően a helyi lakosok nézőpontjainak a megismerése és megjelenítése a célunk. A kutatási helyszínek megválasztásában döntő szempont volt, hogy e perifériális régiók kisebb településein meglehetősen kedvezőtlen szocio-demográfiai folyamatok zajlanak, ideértve különösen a települési lakosságszám csökkenését, az idősödést és a hátrányos helyzetű lakosság számarányának a növekedését. E folyamatok - amennyiben nem történnek jelentősebb változások - még a jelenleginél is kedvezőtlenebb jövőképet vetítenek előre. E kedvezőtlen szocio-demográfiai tendenciák egyértelműen tetten érhetőek Hajdúdorogon. Ehhez kapcsolódóan a kutatás kiemelt céljának tekintettük az elvándorlásban leginkább érintett helyi fiatalság lehetőségeinek, céljainak és jövőképének, valamint a helyi közösségi kapcsolatoknak, ezen belül elsősorban a romák és a nem romák együttélési jellemzőinek a megismerését.