Keresés
Keresési eredmények
-
A játékos módszerek hatása a hallássérült és a nem hallássérült óvodás gyermekek fejlődésére a nigériai Delta államban lévő Ika Southban
101-112Megtekintések száma:127A tanulmány célja a játékos módszer pszichológiai hatásának vizsgálata a hallássérült és a halló óvodáskorú gyermekek fejlődésére Nigéria, Delta állam, Ika South helyi önkormányzati területén. A leíró kutatás négy kutatási kérdést fogalmazott meg, és négy hipotézist tesztelt. Egyszerű véletlenszerű mintavételi technikával 90 pedagógust választottak ki a mintába. Az adatgyűjtés eszköze a Pre-school Children Development Rating Scale (PCDRS) nevű kérdőív volt, amelyet hallássérült és halló gyermekekre egyaránt alkalmaztak. Az eszköz arculati és tartalmi validálása megtörtént, megbízhatóságát Cronbach-alfa módszerrel értékelték, amely 0,77-es megbízhatósági indexet eredményezett. Az adatelemzés során az átlag, a szórás és a t-próba módszereit alkalmazták. A kutatás eredményei szerint a játékos tanítási módszer erőteljes pszichológiai hatást gyakorol a hallássérült és halló gyermekek nyelvi készségeinek fejlődésére, amely a halló gyermekek esetében még kifejezettebb. Emellett a játékos módszer jelentős hatással van a szociális, kreatív és problémamegoldó készségek fejlődésére mindkét csoportban. A statisztikai elemzés kimutatta, hogy a játékos tanítási módszer szignifikáns pszichológiai hatást gyakorol a nyelvi készségek fejlődésére, azonban a szociális, kreatív és problémamegoldó készségek fejlődésére nincs jelentős hatása az óvodáskorú gyermekek esetében, függetlenül attól, hogy hallássérültek-e vagy sem. Az eredmények alapján a tanulmány azt ajánlja, hogy a játékos módszert alkalmazzák minden gyermek nyelvi nevelésében, különös tekintettel a hallássérült gyermekekre, mivel ez elősegítheti a nyelvi, szociális, kreatív és problémamegoldó készségek fejlődését az alapfokú oktatásban. Emellett javasolja, hogy az óvodapedagógusokat képezzék ki szakmai műhelymunkák és szemináriumok keretében a játékos módszerek hatékony alkalmazására. Végezetül a tanulmány ajánlja, hogy az óvodai tantermeket megfelelően rendezzék be, és lássák el a tanulási folyamatokat elősegítő megfelelő játékeszközökkel és anyagokkal.
-
DIDAKTIKAI JÁTÉKOK A MATEMATIKAI FOGALMAK FEJLESZTÉSÉRE AZ ÓVODÁSKORÚ, SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK SZÁMÁRA
83-93Megtekintések száma:412A fejlődési rendellenességekkel élő gyermekek nem ugyanazt az utat járják, mint az életkoruknak megfelelő intellektuális szintű gyermekek, ezért gondosan meg kell választani, hogy milyen módszerekkel és milyen módon tanítják őket. Az óvodáskorú gyermekek számára a matematika tanításának leghatékonyabb és legegyszerűbb módszere a játékos megközelítésű tanulási tevékenység. E munka célja egy anyagkészlet létrehozása, amely elősegíti az óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekek számára a matematikai fogalmak tanítását és tanulását. Olyan tananyagokat készítettek, mint például a vonat, a polcok, a hosszú és a rövid, a pillangók és az autók, a széles és keskeny út - és a Baglyok társasjáték. Az összes tananyag (beleértve a társasjátékot is), laminált és a legtöbb tépőzáras szalaggal van ellátva a különböző részek ragasztásához. Az összes tananyagot óvodáskorú gyermekeken tesztelték és sajátos nevelési igényű gyermekekkel dolgozó szakembereket és tanárokat kértek fel a tananyag szakértői értékelésére. A tananyagok támogatják a matematikai fogalmak tanítását az óvodáskorú, sajátos igényű gyermekek számára.
-
Az óvodáskorú gyermekek ellenálló képességének előmozdítása: egy akciókutatási program eredményei
35-49Megtekintések száma:149A fejlődést veszélyeztető rizikó negatív hatását gyakran már a korai életévekben kifejti. A rizikó ellensúlyozása, az optimális fejlődést veszélyeztető faktorok hatásainak csökkentése vagy módosítása pedagógiai eszközökkel lehetségesnek tűnik. Jelen tanulmány keretei között egy olyan program eddigi eredményei kerülnek bemutatásra, amelynek fő célkitűzése a reziliens működés támogatása óvodás korban olyan gyermekeknél, akiknél legalább 4, konkurensen megjelenő rizikótényező megfigyelhető. Módszerek: Az alkalmazott módszerek a kognitív képességek felmérésére, a magatartási problémák gyakoriságára és súlyosságára, illetve a gyermekkel foglalkozó pedagógusok és a szülők által vélelmezett reziliencia mértékére helyezték a hangsúlyt. A programba bekerülő gyermekek rendszeres foglalkozásokon vettek részt, amelyek eredményességéről a nevelési év végén kontrollmérésekkel gyűjtöttünk információkat. Eredmények: A kapott eredmények alapján a programba beválogatott populáció esetében kismértékű, de statisztikailag szignifikáns javulás volt tapasztalható az értelmi képességek tekintetében, illetve csökkent esetükben a tanulási zavar veszélyeztetettség mértéke. Szignifikáns csökkenés mutatkozott a magatartási problémák megjelenésében is. A szülők és a pedagógusok megítélése alapján a reziliens működés szignifikánsan nagyobb mértékű volt a kontrollmérés során a bemeneti méréssel összehasonlítva. Következtetések: A program hatása összességében pozitívnak tekinthető. A minta ugyan nem nagy létszámú, illetve a megvalósuló foglalkozásokon túl más tényezők is befolyásolhatták a résztvevők eredményeit, de minden mutatóban sikerült pozitív előrelépést megvalósítani. A program komplex, a szokványos pedagógiai szakszolgálatok által megvalósított fejlesztésen túlmutató módszertani repertoárt alkalmaz, amely az eddigi eredmények alapján megfelelőnek mutatkozik a rizikótényezők ellensúlyozására óvodás korban.
-
AZ ÓVODAI GYÓGYTESTNEVELÉS TAPASZTALATAI EGY HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI ÓVODAI KUTATÁS TÜKRÉBEN
27-34Megtekintések száma:394A gyógytestnevelés témakörében a hazai szakirodalmak és kutatások nem képeznek olyan teljességre törő rendszert, mint a testneveléssel foglalkozó kutatások, ezért ez a cikk is hiánypótló. A kutatásunk célja volt, hogy a gyógytestnevelésen belül az óvodáskorúak számára biztosított gyógytestnevelési foglalkozások tapasztalatairól számoljunk be, hiszen ez a terület kevésbé kutatott. A kutatásunk az óvodai gyógytestnevelésben részt vett gyerekek és szüleik tapasztalatait mutatja be a hajdúböszörményi Jó Pásztor Református Óvodába járó gyerekek mintáján. Az eredményeket 50 szülők által kitöltött kérdőív, és az óvodába tanító gyógytestnevelő pedagógussal folytatott interjú elemzésére alapozva ismertetjük. A kutatásból kiderül, hogy az óvodáskorú gyermekek szülei közül 8% nem tudott arról, hogy gyermeke részt vesz ilyen foglalkozáson, a szülők 92%-a informált volt, azonban 20%-uk nem tudta, hogy hány fejlesztési alkalomban részesül gyermeke. A szülők többsége nyomon követi gyermeke fejlesztését, azonban kevésnek ítélik meg a pedagógus által közölt információkat. A szülők döntő többsége a gyermekük diagnózisával is tisztában volt. A szülői vélemények azt mutatták, hogy hogy fontosnak tartják a gyógytestnevelési foglalkozások meglétét, hiszen nélkülözhetetlennek tartják a növekedésben lévő szervezet hatékony fejlesztésére. A szülők a gyógytestnevelés foglalkozásoknak olyan pozitív hatásait is tapasztalták, mint, javult a gyermek tartása, a hajlékonysága, az ortopédiai elváltozások mértéke csökkent, erősödött a kitartás, vagy javult a mozgásügyesség és a kéz-láb koordináció. Szintén lényeges szempont a szülők véleménye szerint az, hogy ezek a foglalkozások ingyenesek, óvodai időben történnek és játékosak. A gyógytestnevelő pedagógus szerint a foglalkozások száma nem elégséges ahhoz, hogy optimális javulást érjenek el, tekintettel arra, hogy a gyerekek döntő többsége csak az óvodában kap fejlesztést. Ezek az eredmények hasznosak és felhasználhatók az óvodapedagógus képzésben vagy a szakirányú továbbképzésekben.