Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A nemzeti értékek szerepe a türkesztáni interetnikus házasságokban
    45-58
    Megtekintések száma:
    222

    Jelen tanulmány a nemzeti értékek jelentőségét vizsgálja a kazahsztáni Türkesztán régió interetnikus házasságaiban, különös tekintettel Zhana Iqan, Shornak, Turki Poselkasy, Hantagy és Sayram falusi közösségeire. A kutatás három fő területre összpontosít: a nemzeti értékek megőrzésének jelentőségére az interetnikus családokban, a különböző nemzetiségű gyermekek házasságával kapcsolatos attitűdökre, valamint a házastársak nemzeti értékeinek és társadalmi normáinak elfogadására. A vizsgálat 85 interjú és megfigyeléses adatok alapján elemzi a nemzeti értékek családi dinamikára gyakorolt hatását, kiemelten a kazah etnikum szerepét és kulturális integrációját az üzbégekkel, azeriekkel és oroszokkal. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a kazah értékek miként formálják a családi struktúrákat, és hogyan segítik elő a kulturális keveredés révén kialakuló alkalmazkodási kereteket. Az antropológiai és szociológiai elméletekre támaszkodva a kutatás bemutatja, hogy a türkesztáni interetnikus házasságok a hagyományok dinamikus kölcsönhatását hozzák létre, elősegítve az egységet és a régióbeli együttélést. A vegyes módszertani megközelítés ötvözi az interjúkból és résztvevő megfigyelésekből származó kvalitatív adatokat a kvantitatív elemzésekkel, így átfogó képet nyújt a nemzeti értékek megőrzésének és tárgyalásának folyamatairól. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a nemzeti értékek nem csupán az interetnikus házasságok alapvető elemei, hanem elősegítik a kölcsönös megértést, az alkalmazkodást és a tiszteletet a különböző etnikai hátterű partnerek között. Emellett a tanulmány hangsúlyozza a „domináns házastárs” szerepét ezen értékek fenntartásában és közvetítésében, rávilágítva arra, hogy a kulturális elvárások hogyan maradnak fenn és alakulnak át a türkesztáni interetnikus családi élet valóságában.

  • Hagyomány és modernitás között: az etikus vezetés útja Jordánia hibrid szervezeti kultúrájában
    85-95
    Megtekintések száma:
    117

    A tanulmány a jordániai közszférában az etikus vezetés fejlődő dinamikáját vizsgálja, a Vízügyi és Öntözési Minisztériumra, mint reprezentatív esetre összpontosítva. A mélyinterjúkat és résztvevő meg-figyelést magában foglaló etnográfiai módszertan segítségével a kutatás azt vizsgálja, hogyan navigálnak a vezetők a hagyományos társadalmi-kulturális normák és a modern vezetési keretek metszéspontjában. Az eredmények azt mutatják, hogy a jordániai etikus vezetés egy hibrid erkölcsi rendszerben működik, ahol a formális értékek, mint például az eljárási méltányosság és az intézményi elszámoltathatóság, együtt léteznek a törzsi lojalitáshoz, a rokoni hálózatokhoz és a közösségi elvárásokhoz kapcsolódó informális kö-telezettségekkel – és gyakran megkérdőjelezik azokat. A nemi és generációs változások tovább bonyolítják ezt az etikai tájképet, mivel a fiatalabb és női vezetők egyre inkább az átláthatóságot, a meritokráciát és a nemek közötti egyenlőséget szorgalmazzák. A tanulmány kiemeli az etikus vezetés kulturálisan érzékeny, pluralista értelmezésének szükségességét, amely tükrözi a jordániai szervezetek összetett valóságát. Ezeknek a felismeréseknek gyakorlati következményei vannak a vezetőfejlesztési programokra nézve, és hozzájárulnak az etikus vezetésről szóló szélesebb körű diskurzushoz a nem nyugati kontextusokban.

  • A Larvul Ngabal törvény létezése a Kei közösség életében
    81-97
    Megtekintések száma:
    224

    A larvul ngabal jogi státusza egy szokásjogi rendszert képvisel, amely alapvető keretet biztosít a Kei-szigetek közösségének társadalmi, politikai és kulturális életének szabályozására. Ez a jogrendszer nem csupán normatív szabályozási keretként működik, hanem erkölcsi értékek tárházaként és konfliktuskezelési mechanizmusként is, amely nemzedékeken át öröklődött. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a larvul ngabal kortárs jelentőségét a Kei társadalomban, valamint feltárja, hogy ez a szokásjogi rendszer miként lép interakcióba a modern jogi keretekkel. A kutatás kvalitatív módszertannal, történeti és kulturális elemző megközelítéssel vizsgálja a larvul ngabal jog szerepét a társadalmi struktúrák formálásában, a konfliktusok megoldásában, valamint a szokásjogi és kulturális értékek megőrzésében. Az eredmények azt mutatják, hogy a larvul ngabal jog továbbra is központi pillérként szolgál a Kei közösség társadalmi egyensúlyának fenntartásában, annak ellenére, hogy a formális jogrendszer részeként egyre nagyobb mértékben integrálódik a pozitív jog. A larvul ngabal jog hét fő cikke három jogterületre osztható: nevnev (büntetőjog), hanilit (családjog) és hawear balwirin (tulajdonjog). Ez a szokásjogi keretrendszer alapvetően azt az elvet vallja, hogy a vér az életet szimbolizálja, így az erőszak és az emberölés súlyos bűncselekményeknek minősülnek, amelyek megoldása nemcsak az állami jog, hanem a szokásjogi mechanizmusok révén is szükséges. Vitás ügyek vagy szokásjogi jogsértések esetén a Kei nép előnyben részesíti a szokásjogi tanácsok általi rendezést a formális bírósági eljárásokkal szemben, mivel a szokásjogot kulturálisan összhangban lévőbbnek és társadalmilag integratívabbnak tekintik. Ez a kutatás hozzájárul a szokásjogi és társadalomjogi tanulmányok tudományos diskurzusához, betekintést nyújtva az őslakos jogrendszerek folyamatos jelentőségébe a társadalmi kohézió elősegítésében, a közösségi interakciók szabályozásában és a hagyományos kormányzási struktúrák fenntartásában világszinten.

  • A kultúra ereje – a szervezeti kultúra hatása az etikus vezetésre és a munkavállalói teljesítményre Jordánia Vízügyi és Öntözési Minisztériumában
    25-34
    Megtekintések száma:
    317

    A tanulmány a szervezeti kultúra hatását vizsgálja az etikus vezetésre és a munkavállalói teljesítményre Jordánia Vízügyi és Öntözési Minisztériumában. A kutatás kvalitatív módszertant alkalmaz, amely félig strukturált interjúkból és közvetlen megfigyelésekből áll, hogy feltárja, hogyan befolyásolják az alapvető kulturális értékek – például az integritás, az elszámoltathatóság és az együttműködés – a vezetői magatartást és a működési eredményeket. Az eredmények azt mutatják, hogy a minisztérium kultúrája jelentősen elősegíti az etikus döntéshozatalt és növeli a munkavállalók motivációját. Ugyanakkor a hierarchikus merevség kihívásokat jelent a kreativitás és az inkluzivitás szempontjából. A tanulmány rávilágít a kulturális értékek, az etikus vezetés és a teljesítmény közötti kölcsönhatásra, hangsúlyozva a strukturális reformok szükségességét annak érdekében, hogy a működési gyakorlatok összhangba kerüljenek a kulturális ideálokkal.

  • A nyilvános szférán túl: a háztartás mint a kulturális fennmaradás és adaptáció tere
    55-61
    Megtekintések száma:
    82

    A tanulmány azt a feltevést vizsgálja, hogy a Magyarországon élő tunéziai migránsok képesek megőrizni az otthonosság érzését a mindennapi háztartási tevékenységeik révén. A tanulmány érvelése szerint a kulturális kontinuitás leginkább nem az általános közösségi életben, hanem a háztartás szintjén ragadható meg, ahol a főzés, a családi élet és a rituális gyakorlatok hagyományai napi szinten valósulnak meg. A kérdőíves felmérésre (N = 100), valamint 25 félig strukturált interjúra támaszkodó kutatás kimutatja, hogy ezek a ház-tartási gyakorlatok figyelemre méltó stabilitást mutatnak, és generációról generációra öröklődnek. Az elemzés rámutat arra, hogy a mindennapi tevékenységek kulcsszerepet játszanak a kulturális kontinuitás fenntartásában migrációs kontextusban is: az ételkészítés, a vendéglátás és a rituális ünnepek olyan rutinszerű, mégis jelentéssel teli gyakorlatok, amelyek révén a kulturális tudás és értékek a családi környezetben újratermelődnek. Az eredmények azt mutatják, hogy a háztartási örökség elősegíti a migránsok számára a kulturális folytonosság megőrzését, miközben alkalmazkodnak a magyar társadalomhoz. Ily módon képesek a befogadó kultúra részévé válni anélkül, hogy feladnák származási identitásukat, mivel a mindennapi háztartási tevétunéziai diaszpórakenységekben való aktív részvétel fenntartja az otthonhoz való kötődést. Összességében a mindennapi ház-tartási gyakorlatok az integráció egy hibrid formáját hozzák létre, amely egyszerre őrzi meg a kulturális identitást és teszi lehetővé az új társadalmi-kulturális környezethez való alkalmazkodást.

  • A görögkatolikus oktatási rendszer viharos évei 1989 után
    167-173
    Megtekintések száma:
    208

    Jelen tanulmány középpontjában a felekezeti oktatás magyarországi újjáéledése áll az iskolák 1948-as államosítását követően.  Fókuszba helyezi az 1990. évi IV. törvény meghatározó szerepét, amely jogi és infrastrukturális feltételeket teremtett a felekezeti oktatási intézmények önálló működéséhez. A törvény garantálta a vallási meggyőződés és a gyülekezés szabadságát, elősegítve egy olyan pluralista társadalom kialakulását, amely elismerte az egyházak oktatási szerepvállalását. Az elemzés egyrészt az egyházi iskolákhoz való társadalmi hozzáállás és a rendszerváltás utáni politikai helyzet kapcsolatát tárja fel, másrészt górcső alá helyezi a Görögkatolikus Metropólia iskolaátvételeit. A felmérések szerint az egyházi iskolák újranyitása jelentős támogatást kapott a közvéleményben, ami az államosítás előtti oktatási értékek iránti nosztalgikus vágyakozást tükrözi az állami oktatással való elégedetlenség közepette. Ugyanakkor társadalmi megosztottság alakult ki, egyesek a vallási befolyás újbóli megjelenésétől tartottak az oktatásban, míg mások az egyházak nagyobb szerepvállalása mellett érveltek. A görögkatolikus egyháznak az oktatásba való újbóli bekapcsolódásáról szóló esettanulmány rávilágít olyan nehézségekre, mint a finanszírozás, valamint az oktatási értékekkel kapcsolatos konszenzus szükségességére az érdekelt felek között. A kutatás a görögkatolikus közösség kulcsfiguráival készített interjúkra és a vonatkozó szakirodalomra támaszkodik, hogy bemutassa az átmeneti időszak során játszódó árnyalt dinamikát. Végső soron ez a vizsgálat hozzájárul annak megértéséhez, hogy a történelmi kontextus, a jogi keretek és a társadalmi attitűdök hogyan alakítják a kortárs magyarországi oktatáspolitikát

  • Asszimilációs és akkulturációs folyamatok az etnikumközi házasságok vizsgálatában
    7-21
    Megtekintések száma:
    403

    asszimilációAz etnikumok közötti házasságok izgalmas színteret jelentenek az asszimilációs és akkulturációs folyamatok vizsgálatához, azokban az esetekben, ahol a különböző kulturális háttérrel rendelkező egyének egyesítik identitásukat. A tanulmány Dél-Kazahsztán, Turkesztán régiójában vizsgálja az etnikumközi házasságok dinamikáját, az asszimilációs és akkulturációs elméletek szemszögéből.. A tanulmány öt faluban - Zhana Iqan, Hantagy, Shornak, Turki poselkasy és Kentau - 45 interjúból gyűjtött adatok fel-használásával vizsgálja a mindennapi élet különböző aspektusait, mint például a nyelvhasználat, a vallási gyakorlatok, a hagyományok, a konyha és az etnikai értékek. A kutatási kérdések arra irányulnak, hogy az egyének hogyan tárgyalják a kulturális különbségeket interakcióikban, és hogyan értelmezik a multi-kulturális együttélést az asszimilációs, akkulturációs és disszimilációs elméleteken keresztül. A hipotézis három együttélési mintát tételez fel - akkulturáció, asszimiláció és disszimiláció -, amelyek egyazon kulturális és földrajzi térben egyaránt érvényesek. A tanulmány kvalitatív módszereket, köztük interjúkat és felméréseket alkalmazva feltárja a kapcsolatokon belüli alkalmazkodás mintáit és az asszimiláció vagy akkulturáció mértékét. A tanulmány az adatoknak az asszimilációs és akkulturációs elméletek prizmáján keresztül történő elemzésével világít rá arra, hogy a kulturális elemek hogyan épülnek be a mindennapi rutinokba és a döntéshozatali folyamatokba az etnikumközi házasságokban. A kutatás hozzájárul annak mélyebb megértéséhez, hogy az egyének hogyan navigálnak a kulturális sokféleséggel a házastársi kapcsolatokban, gazdagítva a multikulturalizmusról és a társadalmi kapcsolatokról szóló tudományos diskurzust.

  • Kiválasztott bibliai tanúságtételek a szülő–gyermek kapcsolatokról: teológiai és pedagógiai reflexiók
    181-190
    Megtekintések száma:
    156

    A kiválasztott bibliai tanúságtételek mély betekintést nyújtanak a szülő–gyermek kapcsolatok dinamikájába, valamint azok teológiai jelentőségébe. A teológiai értelmezés mellett ezek a szövegek feltárják a fiatalok nevelésének egészét is. A hit példamutató alakjaitól kezdve egészen azokig a történetekig, amelyek figyelmeztetésként szolgálnak az alapvető nevelési értékek elhanyagolására és a gyermekek önmagukra hagyására vonatkozóan – a következmények világosan kirajzolódnak. E tanúságtételek alapvető jelentőséggel bírnak a keresztyén lelki formáció és nevelés megértése szempontjából. A tanulmány exegézisre és teológiai reflexiókra építve vizsgálja a kiválasztott szakaszokat, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a mai keresztyén szülői szerepfelfogás és nevelési gyakorlat elmélyítéséhez.

  • A SZOCIOÖKONÓMIAI HÁTTÉRVÁLTOZÓK SZEREPE A NETFIT MÉRÉSBEN
    33-44
    Megtekintések száma:
    477

    A testalkati mutatók és a motoros képességek felmérése a magyar Nemzeti Egységes Tanulói Fittség Tesztet (továbbiakban: NETFIT) a köznevelésbe kötelezően 2013/14-es tanévtől vezették be, melynek célja, hogy a mindennapos testnevelés hatásait tudja kimutatni, a tanulók fittségi és testalkati paramétereiben. A tesztek országos eredményeinek bemutatásánál az is kiderül, hogy a fittségi állapotot meghatározzák a genetikai adottságok, a családi háttér és a környezet is (Csányi et. al., 2015, Csányi és Kaj 2017), így az eredményeket ezen tényezők közös kontextusában lehet értelmezni. Kutatásunkban célunk volt megvizsgálni a budapesti középiskolás fiú tanulók NETFIT adatait a családi háttérvizsgálatokkal kiegészítve. Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy hogyan alakul a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrumban tanuló fiúk fittségi profilja a NETFIT próbákban mutatott eredmények alapján. Milyen összefüggés van a családi háttér és a NETFIT mérésen nyújtott teljesítmény között?   Felmérésünket a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum egyik legnagyobb iskolájában végeztük a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában. Összesen 342 fő fiú tanulót vontunk be a vizsgálatba, ahol egy 35 kérdésből álló kérdőív segítségével kísérletet tettünk a NETFIT eredmények és a szocioökonómiai háttérmutatók összefüggéseinek feltárására.   Számos kutatás igazolja, hogy a kedvezőbb SES-sel rendelkező tanulói csoportok, általában kedvezőbb fittségi mutatókkal rendelkeznek (Jiménez-Pavon és tsai, 2010, Ortega és tsai, 2013, Vandendriessche és tsai., 2012). Arra is számos bizonyíték áll rendelkezésre, hogy az országon belül kimutatható regionális szintű fittségiállapot-mutatók magasabbak a kedvezőbb SES-sel rendelkező régiókban (Charlton és tsai, 2014, Golle és tsai, 2014, Cleland és tsai, 2009, Welk, Saint-Maurice és Csányi, 2015). Kutatásunk során megállapítottuk, hogy a fejlesztésre szoruló tanulók leginkább a kisközségekből kerülnek ki, mintegy 58,3%-uk szorul fejlesztésre. Ezek az értékek szignifikánsan eltérnek (khi=218,6, df=20, p=0,000). Az életmód kialakításának alappillére a család (Mező 2018), amelynek szokásai, alakítják a gyermek sporthoz való viszonyát, s később igen nehéz azokat megváltoztatni (Herpainé et. al, 2017, Herpainé 2018). A vizsgálat bizonyította, hogy az adott mintán a vizsgált fiú tanulóknál az apa sportolási szokása döntően meghatározó, azonban az anya sportolási szokása nincs akkora hatással a vizsgált személyek sportolási szokására. Javaslatot teszünk a NETFIT teszt battériájának kiterjesztésére a vizsgált személy szocioökonómiai háttérvizsgálatával.

  • A SZOCIÁLPEDAGÓGIA ÉS A SZOCIÁLIS MUNKA KÖZÖS ÉRTÉKELMÉLETI TÉMÁI – MAGYAR NYELVŰ FORDÍTÁS
    103-109
    Megtekintések száma:
    563

    Ha szeretnénk kísérletet tenni arra, hogy közös pontokat találjunk a szociálpedagógia és a szociális munka között, feltétlenül utalnunk kell ezeknek a szociális tevékenységeknek az alapvető meghatározóira. Mind a szociálpedagógia, mind a szociális munka az értékeken alapszik. Az értékelméleti dimenzió velejárója, hogy egy személy fejlődő értékei összefüggnek az emberi méltósággal, önmegvalósítással és a szociális működést is figyelembe kell venni. Hangsúlyoznunk kell azt is, hogy a modern pedagógia néhány területe még mindig nélkülözi az értékelméleti feltételezéseket. Ez eredményezheti az oktatáshoz való nem megfelelő hozzáállást, valamint az emberi élet szociális dimenziójának hiányosságait. Úgy tűnik, különösen a szociális munka területén hiányzik az értékelméleti megközelítés. Ez különösen szembetűnő a családon belüli erőszak megakadályozására tett próbálkozások esetében, előtérbe helyezve azokat az értékeket, amelyek a szociálpedagógiát és a szociális munkát alkotják, erősíthetjük a kapcsolatot ezen tudományágak és a szociális tevékenységek formái között. Ha meghatározzuk az alapértékeket és megmutatjuk, hogyan alkalmazhatjuk azokat és hogyan győzhetjük le a feltételezett nehézségeket, olyan attitűdöket alakíthatunk ki, melyek alapja az emberi méltóság felismerése, valamint az élet multidimenzionális természetének felismerése. Az egyetemi oktatás – ami felkészíti a diákokat, hogy szakmailag kompetensen nyújtsanak támogatást – kulcsfontosságú szerepet játszik a szociálpedagógia és a szociális munka közötti kapcsolatban.

  • A közösségi javak megteremtése: etnográfia a kollektivitásról és identitásról cselekvés közben
    49-63
    Megtekintések száma:
    230

    A társadalmi mozgalmak vizsgálata jelentős változáson ment keresztül: a „személyes” és a „politikai” merev elhatárolásától a feminista perspektíva irányába mozdult el. Ezt a változást a második hullámos feminizmus által az 1960-as és 1970-es években népszerűsített „a személyes egyben politikai” koncepció és szlogen tette lehetővé, amely számos akkori mozgalom számára szolgált eszközként és iránymutatásként. Ennek a szemléletváltásnak a célja az volt, hogy rávilágítson e fogalmak szoros kapcsolatára, különös tekintettel az életmód és a kultúrára gyakorolt hatások összefüggéseire. A prefiguratív politika (Boggs, 1997) elméletét követve – amely szerint egy mozgalom politikai gyakorlatának végső célja a különböző társadalmi kapcsolatok és emberi tapasztalatok megtestesítése – ez a tanulmány egy etnográfiai esettanulmányra épül. A kutatás egy öt szervezett közösségből álló hálózatot vizsgál: Toestand (Brüsszel, Belgium), Termokiss (Pristina, Koszovó), Space Tetova (Tetovo, Észak-Macedónia), DKC Sarajevo (Bosznia-Hercegovina) és Pomorandza (Podgorica, Montenegró). Az eredmények azt mutatják, hogy e közösségek tagjai – akik nemcsak saját közösségeikhez, hanem egy közös hálózathoz is tartoznak – életmódbeli döntéseiken és együttműködésen alapuló gyakorlataikon keresztül az ellenállás és a társadalmi átalakulás eszközeiként lépnek fel. Ezzel kihívást intéznek a kortárs kapitalista értékek és a környező társadalmi-kulturális valóság ellen.

  • Informális társadalmi hálózatok és etikus vezetés: üzleti antropológiai vizsgálat Jordánia vízgazdálkodása esetében a morális ökológia és az interkaláris vezetői szerepek tükrében
    7-18
    Megtekintések száma:
    79

    Jordánia krónikus vízhiányának kontextusában a jelen kutatás azt vizsgálja, miként realizálódik az etikus vezetés gyakorlata a Vízügyi és Öntözési Minisztérium intézményi keretein belül. A technokrata megközelítéseken túllépve a tanulmány antropológiai perspektívát alkalmaz, amely a kormányzást „morális ökológiaként” konceptualizálja: olyan dinamikus térként, ahol a környezeti korlátok, a kulturális értékek és a szervezeti struktúrák egymással metsződve fejtik ki hatásukat. Kvalitatív etnográfiai módszertan alkalmazásával az elemzés rámutat a középvezetők meghatározó szerepére, mint interkaláris vezetőkre, akiknek egyidejűleg kell kezelniük a rigid bürokratikus előírások és az informális társadalmi hálózatok – azaz a wasta – által strukturált társadalmi működés közötti feszültségeket. A kutatás amellett érvel, hogy e hálózatok nem pusztán az intézményi gyengeség vagy a korrupció indikátorai, hanem olyan kulturálisan jelentésteli mechanizmusok, amelyek nélkülözhetetlenek a bizalom, az együttműködés és az intézményi legitimáció fenntartásához. Az etika mindennapi, relációs tárgyalási gyakorlatokba való beágyazottságának feltárásán keresztül a tanulmány demonstrálja, hogy az erőforrás-szűkös környezetekben a hatékony kormányzás megköveteli az individualisztikus vezetési modellektől való elmozdulást egy társadalmilag beágyazottabb értelmezési keret irányába. Összességében a tanulmány hozzájárul az üzleti és kulturális antropológia diskurzusaihoz azáltal, hogy az etikus vezetést relációs és ökológiai folyamatként újraértelmezi, és egyúttal árnyalt analitikai keretet kínál az intézményi működés megértéséhez súlyos környezeti és társadalmi nyomás alatt.