Keresés
Keresési eredmények
-
A nők társadalmi szerepének újradefiniálása a Nyugat-kenyai Bungoma megye bukusu közösségében (1945-1923)
145-157Megtekintések száma:133A tanulmány a nők szerepének újradefiniálását vizsgálja a nyugat-kenyai Bungoma megye, bukusui közösségének körében, 1945 és 2023 között. A kutatás során könyvek, folyóiratok, cikkek és újságok felhasználására került sor, valamint megfigyelésekre is támaszkodik. A tanulmány új ismeretekkel gazdagítja a nőkről szóló antropológiai tanulmányokat, különös tekintettel a kenyai Bungoma megye bukusui asszonyaira. Összességében megállapítható, hogy a bukusu közösségben a nők szerepében bekövetkezett változások a missziós tevékenységekből, a gyarmatosításból, különösen a gyarmati pénztermelő gazdaságból és a politikai modernizációból erednek a régióban.
-
A Luang-Szigetek helyi bölcsessége: A ‘Hygeralay’ történeti aspektusai
47-62Megtekintések száma:63A kutatás célja, hogy történelmi szempontból azonosítsa a hygeralai-t, mint a helyi tudás egyik lokális típusát, amely az indonéziai Maluku tartományban található Luang-sziget őslakos közösségében él. A kutatás történeti megközelítésű kvalitatív kutatási módszert alkalmaz, melyek mélyinterjúk, helyszíni megfigyelések és szakirodalmi tanulmányok révén valósulnak meg történeti elemzés révén. A terepkutatás eredményei azt mutatják, hogy a hygeralai etimológiája az identitás, a tulajdon és a területi határok jeleként alakult ki a Luang-sziget ősei által. Fejlődése során számos attribútummal és szerveződéssel kapcsolatos változáson ment keresztül, a protestáns kereszténység belépésével. A hygeralai etimológiáját a környezet és a földrajz is befolyásolta, ezt bizonyítja a Luang-szigeten termő egyik növényhez, a koli fához való kötődése. Ebből a hovatartozási anyagból az is fontos, hogy megmutassuk a Luang-sziget helyét az indonéziai flóra Wallacea és Weber vonal szerinti felosztásában, így válik elemezhetővé az ősök által használt növényi mozgások története a hygeralai etimológiájában. A hygeralai kutatási eredményeit ebből a történeti pozícióból aztán általánosságban összehasonlítjuk a környezet- és természeti erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos más malukui kifejezésekkel. A kutatás eredményei hozzájárulnak a helytörténethez, különösen a természeti erőforrások helyi bölcsességen alapuló kezeléséhez a tengerparti közösségekben és a határ menti területeken.
-
LUANG-SZIGET: PARTI ÖKOLÓGIAI RENDSZER A LEGKÜLSŐ KIS SZIGETEKEN (ESCAOSD), MALUKU-INDONÉZIA
37-55Megtekintések száma:120A tengerparti közösségek és ökológiájuk elválaszthatatlan egységet alkotnak és kapcsolatban állnak egymással. Luang-sziget közössége, az Indonézia-Maluku tartomány délnyugat-malukui kormányzóságának legkülső szigetein található tengerparti közösségeinek egyike. A Luang-szigeten lakók ökológiai rendszerének megértése elválaszthatatlan attól, ahogyan élik mindennapi életüket, amely aztán a természettel való kölcsönhatás hosszú történelmi folyamatán keresztül tudássá, szokásokká és életrendjüket szabályozó min-tákká halmozódik fel. Ezek az ismeretek és szokások attól a földrajzi környezettől függnek, amelyben élnek, más szóval a természeti környezet is befolyásolja a viselkedésüket és gondolkodásukat. Ez a minta azután szerepet játszik életük harmonizációjának megvalósításában, egyedi társadalmi és kulturális feltételek megteremtésében, amelyek aztán szellemiségükké válnak. Ez a szellemiség a mindennapi életükben is megmutatkozik. A tanulmány ökológiai antropológiai megközelítésű etnográfiai kutatást alkalmaz. Az adatgyűjtés irodalomkutatási technikákkal, interjúkkal, fókuszcsoportos megbeszélésekkel (FGD) és rész-vételi megfigyeléssel történt. A kutatás során etnoökológiai adatelemzési technika alkalmazására került sor. A tanulmány eredményei rámutatnak arra, hogy a Luang-szigeten a közösségi kapcsolatok és a természet közötti hatás tükröződik a mindennapi nyelv használatában, a kommunikációban, a tengeri területek helyi tudáson alapuló kifejezésének képességében és a természeti elemek megjelenítésében a Luang-szigeti emberek társadalmi kultúrájában. E tanulmány eredményei hasznosak az Indonézia legkülső kis szigeteinek ökológiai vizsgálataihoz, valamint a világ negyvennyolc - trópusi és nem trópusi - szigetországának összehasonlításához.