Keresés

Keresési eredmények

• Az egészségtudatos magatartás vizsgálata középiskolás diákok körében

  45-54

  Holló Henrik

  Lenténé Puskás Andrea

  Megtekintések száma:

  51

  Az egészségtudatos magatartás kialakítása és annak mindennapi gyakorlása napjainkban egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be. Az egészséges életmód formálásának folyamatában a tudatosság fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír, ezért alapvető fontosságú, hogy a rendszeres testmozgásra és az egészségtudatos életvitelre irányuló nevelés már korai életkorban megkezdődjön. A kutatás célja annak feltárása, hogy egy kisváros középiskolás tanulóinak életében milyen mértékben jelenik meg az egészségtudatosság és az egészséges életmódra való törekvés, továbbá, hogy a szervezetre káros magatartási formák jelen vannak-e a mindennapjaikban, különös tekintettel az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő dohánytermékekre. Emellett a tanulmány azt is vizsgálja, hogy van-e összefüggés a családi viszonyok és a sportolási hajlandóság között és, hogy az internetes közösségi alkalmazások hogyan hatnak a rendszeres testmozgásra. A primer kutatás során online kérdőívvel vizsgáltuk a Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Technikum és Kollégium, 9-11. évfolyamos diákjainak (n=69) egészséges életmódhoz való attitűdjét. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy a vizsgált középiskola tanulói ismerik az egészséges életmód összetevőit és törekednek a mindennapjaik részeként alkalmazni. A család, mint elsődleges szociális szintér befolyásolja az egészségtudatosságukat. Az egészségkárosító magatartás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószerhasználat a kitöltőkre nem jellemző. Ezzel szemben az egészségtelen élelmiszerek, többek között a gyorsételek és a cukros üdítők fogyasztása gyakori náluk. Az internet és a média sportolási szokásokra gyakorolt hatása jelentős, e tényezők kedvezőtlenül befolyásolják a fiatalok sportolási hajlandóságát.

• Az agilitás fejleszthetőségének vizsgálata a tanórán kívüli tevékenységek során

  59-69

  Balogh Gergő

  Lenténé Puskás Andrea

  Megtekintések száma:

  295

  Napjainkban az egyre magasabb szintű sportteljesítmény elérése tudományos háttér nélkül már szinte elképzelhetetlen. Így van ez a mai modern labdarúgásban is, ahol az egyik legfontosabb képesség az agilitás képessége, mely összetett, több részképességet foglal magába, úgy, mint az irányváltoztatásos futás, a játékszituációk felismerése, a döntéshozatal és a reagálás. A fizikai képességek fejlesztésével a sportolók teljesítőképessége nő az agilitás tekintetében, ami különbségként jelentkezhet, az a döntéshozatal gyorsasága. Jelen kutatásunk célja az agilitás fejleszthetőségének vizsgálata volt. Célkitűzéseink között szerepelt egy olyan agilitásteszt összeállítása, amelyben nem csupán az irányváltoztatással kapcsolatos képességeket – mint a dinamikus láberő, futótechnika – lehet vizsgálni, hanem az agilitást a maga komplexitásában minden hozzátartozó döntéshozatali mechanizmussal együtt. Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy az általunk vizsgált korosztályban milyen mértékben fejleszthető az agilitás egy olyan 8 hetes edzésprogrammal, amelyben kizárólag agilitástesztek szerepeltek. Az iskolai sportkörök megfelelő alapot nyújtottak a vizsgálatokhoz, hiszen a foglalkozáson résztvevők nem élsportolók, így egy rövidtávú vizsgálaton hamarabb várható fejlődés. A vizsgálatokat 2023-ban a Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola Alapfokú Művészet Oktatási Iskola és Óvoda tornatermében végeztük el. A vizsgált személyek valamennyien az iskola első és második osztályos fiú tanulói voltak. Életkorukat tekintve az átlagéletkor 7,4 év volt. Összesen 16 fő vett részt a kutatásban.  A kutatás kezdetén a bemeneti mérés során a tanulók végrehajtottak egy 20 méteres egyenes vonalú futástesztet, egy követéssel történő agilitástesztet, egy hangjelzésre történő agilitástesztet, végül pedig egy irányváltoztatással történő agilitástesztet, ahol már ismert volt az útvonal. A mérést követően kezdetét vette egy 8 hetes időszak, melyben heti két alkalommal a sportköri foglalkozásokon belül végezték a gyerekek az agilitásteszteket, mint edzéselem. A foglalkozások alkalmával 3 darab Agility T tesztet és 3 db Illinois agilitástesztet hajtottak végre a tanulók. A 8 hetet követően ugyanolyan körülmények között került sor a kimeneti mérésre. A vizsgált eredmények arra mutattak rá, hogy az agilitástesztek edzéselemként történő alkalmazása jelentős fejlődést eredményezett az időeredményekben. Az is igazolódott, hogy az olyan feladatokban, ahol a döntéshozatal is szerepet játszik több időt vesz igénybe a végrehajtás, mint amikor egy előre ismert útvonalon haladnak végig a tanulók. A vizsgálatok során feltett kérdéseinkre választ kaptunk, a kutatás előtt megfogalmazott feltételezéseink beigazolódtak.