Keresés

Keresési eredmények

• A nemzeti értékek szerepe a türkesztáni interetnikus házasságokban

  45-58

  Abdinassir Nazira

  Megtekintések száma:

  255

  Jelen tanulmány a nemzeti értékek jelentőségét vizsgálja a kazahsztáni Türkesztán régió interetnikus házasságaiban, különös tekintettel Zhana Iqan, Shornak, Turki Poselkasy, Hantagy és Sayram falusi közösségeire. A kutatás három fő területre összpontosít: a nemzeti értékek megőrzésének jelentőségére az interetnikus családokban, a különböző nemzetiségű gyermekek házasságával kapcsolatos attitűdökre, valamint a házastársak nemzeti értékeinek és társadalmi normáinak elfogadására. A vizsgálat 85 interjú és megfigyeléses adatok alapján elemzi a nemzeti értékek családi dinamikára gyakorolt hatását, kiemelten a kazah etnikum szerepét és kulturális integrációját az üzbégekkel, azeriekkel és oroszokkal. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a kazah értékek miként formálják a családi struktúrákat, és hogyan segítik elő a kulturális keveredés révén kialakuló alkalmazkodási kereteket. Az antropológiai és szociológiai elméletekre támaszkodva a kutatás bemutatja, hogy a türkesztáni interetnikus házasságok a hagyományok dinamikus kölcsönhatását hozzák létre, elősegítve az egységet és a régióbeli együttélést. A vegyes módszertani megközelítés ötvözi az interjúkból és résztvevő megfigyelésekből származó kvalitatív adatokat a kvantitatív elemzésekkel, így átfogó képet nyújt a nemzeti értékek megőrzésének és tárgyalásának folyamatairól. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a nemzeti értékek nem csupán az interetnikus házasságok alapvető elemei, hanem elősegítik a kölcsönös megértést, az alkalmazkodást és a tiszteletet a különböző etnikai hátterű partnerek között. Emellett a tanulmány hangsúlyozza a „domináns házastárs” szerepét ezen értékek fenntartásában és közvetítésében, rávilágítva arra, hogy a kulturális elvárások hogyan maradnak fenn és alakulnak át a türkesztáni interetnikus családi élet valóságában.

• LÁTHATATLAN VONALAK, LÁTHATATLAN ÉLETEK; AZ AFGÁN MIGRÁNS GYEREKEK OKTATÁSA ÉS JÖVŐJE AZ IRÁNI HATÁROKON BELÜL

  91-108

  Taherizadeh Mozhdeh

  Megtekintések száma:

  388

  A Szovjetunió Afganisztán-megszállása, az ország határain belüli tálib felkelés és az azt követő USA-val folytatott háború eredményeként az e földön lakó emberek kénytelenek voltak elhagyni országukat, átlépve az Iráni Iszlám Köztársasággal szomszédos határokat. Mindez az iráni társadalomban körülbelül 3.000.000 ember tartózkodását eredményezte ami konstruktív, ugyanakkor zavaró gazdasági és oktatási tapasztalatokat hozott mindkét nemzet számára. A kulturális hasonlóságok és eltérések, egyes esetekben a kölcsönös nyelv és a közös vallás az integrációs lehetőségek és kihívások mögöttes okaként lettek prezentálva. Jelen tanulmány elmagyarázza, hogy hogyan ingadoztak eddig az iráni afgánok oktatási tendenciái, mégis kiemelkedően hatékonyabbak voltak a kiindulási pontjuknál. Az iráni afgánok második, harmadik sőt negyedik generációjának oktatási jövője nagy kérdéssé vált a két ország gazdasági helyzete és politikai kapcsolatai tekintetében. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy fel kell ismerni és ki kell egészíteni az afgán oktatás hiányosságait. A cél elérése a földrajzi determinizmussal szemben álló emberi jogok, az írástudatlanság, az előítéletek és a túlzó viselkedések a fogadó országon belüli áttekintésének összetévesztésén keresztül fog megtörténni.

• A jámborság materializálása: az identitástárgyalás vizsgálata Parañaque város Sayaw ng Pagbati rítusában

  123-136

  Tamayo Jose Antonio Lorenzo

  Megtekintések száma:

  127

  A Fülöp-szigetek déli tagalog régiójának több településén a katolikus közösségek Krisztus feltámadásának örömét a Sayaw ng Pagbati („köszöntő tánc”) elnevezésű rituális tánc keretében fejezik ki. Parañaque városában a gyermekek díszes, gazdagon ornamentált viseletben, zászlókat tartva adják elő e rituális táncot húsvétvasárnap kora reggel a székesegyházban, majd a nap folyamán saját lakókörnyezetükben is. Jelen tanulmány célja, hogy a húsvéti táncot a materiális kultúra perspektívájából értelmezze, különös tekintettel arra, miként viszonyulnak a rituális tárgyak az előadókhoz és a közösséghez. A kutatás kvalitatív módszertani keretben zajlott: tíz válaszadóval félig strukturált interjúk készültek, továbbá strukturálatlan megfigyelés történt a Parañaque-i San Dionisio negyedben bemutatott rituális tánc során. Az elemzés rámutat arra, hogy a húsvéti tánc rituális tárgyai mediáló szerepet töltenek be a szent és a profán szférák között, miközben materiális formában jelenítik meg a transzcendens jelentéstartalmakat. E tárgyak egyúttal kölcsönös kötelezettségek, befogadási aktusok és identitáskonstruáló folyamatok hálózataiba ágyazzák mind az előadókat, mind a közösséget. Presztízsjavakként funkcionálva a rituális objektumok társadalmi markerként szolgálnak az előadók és családjaik számára.

• GYÓGYPEDAGÓGUSOK: HONNAN INDULUNK, HOVÁ TARTUNK?

  25-40

  Hegedűs Roland

  Megtekintések száma:

  426

  Jelen tanulmány a gyógypedagógus képzésre, annak területi jellegzetességeire, valamint a gyógypedagógusok munkaerő-piaci jellemzőire fókuszál. Források: 2014. évi felvételi adatbázis, n = 965), 2012. és 2013. évi Diplomás Pályakövetési Rendszer, n = 567). Eredmény: a gyógypedagógusok helyzete a munkaerő piacon nagyon jó: sikeresen helyezkednek el, a  munkanélküliség aránya alacsony, és több mint 90%-uknak az egyetemi tanulmányaikkal kapcsolatos állása van.

• AZ OKTATÁS ELSŐ LÉPÉSEI A CSALÁDBAN – A KORAGYERMEKKORI PREVENCIÓ ÉS INTERVENCIÓ LEHETŐSÉGEI A DE-KK GYERMEKKLINIKÁN

  109-116

  Szele Anna Szabina

  Nagy Beáta Erika

  Megtekintések száma:

  560

  Magyarországon a koraszülés szinte népbetegségnek tekinthető jelenség, évente mintegy 8000 gyermek születik korán, vagyis a 37. gesztációs hét előtt. A Debreceni Egyetem Gyermekklinikáján a Gyermeklélektani és Pszichoszomatikus Osztályunk azért dolgozik, hogy a koraszülött vagy más egyéb rizikócsoportba tartozó gyermekek esetében a fejlődésneurológiai késés kockázatát a minimálisra csökkentsük. Ennek érdekében mind a prevenció, mind az intervenció szintjén segítjük a családok életét. A szülő edukáció, a szülőcsoportok szervezése, a nevelési tanácsadás lehetőséget nyújt számunkra abban, hogy megismertessük a szülőket a segítség igénybevételének lehetőségeivel. A fejezetben röviden ismertetjük a prevenció (szűrővizsgálatok, diagnosztika) és intervenció (szülőcsoport, zeneterápia, állat-asszisztált terápia, szenzoros érzékenyítő tréning) lehetőségeit, bemutatjuk az egyik legkorszerűbb fejlődésvizsgáló eszközt, a Bayley-III (Bayley Csecsemő és Kisgyermek Skálák, Harmadik kiadás) diagnosztikai és szűrőtesztet, valamint kitérünk a napjainkat átíró COVID-19 járványhelyzet családi vonatkozásaira. Szemléletünk alapját képezi, hogy az egészséges és kiegyensúlyozott fejlődés érdekében, a gyermek mellett fontos, hogy a család egésze is megfelelő ellátást, segítséget kapjon. A szülői hatékonyság támogatása, erősítése a szakemberek részéről fontos lépés, mellyel a szülő képes gyermeke egyéni sajátosságait figyelembe véve olyan nevelési módot megvalósítani, mely által fejlődik, erősödik a gyermek alkalmazkodóképessége, teherbírása, szociális készsége.

• A MOTIVÁCIÓ FEJLESZTÉSE 10–14 ÉVES KORBAN DIFFERENCIÁLT FOGLALKOZTATÁSI PROGRAMBAN RÉSZTVEVŐ TANULÓKNÁL

  67-78

  Lestyán Erzsébet

  Szabóné Balogh Ágota

  Megtekintések száma:

  334

  Jelen tanulmány a nevelés-oktatás egyik kiemelkedő feladatára, a tanulók megfelelő motiválására fókuszál. A kutatás célja a 10–14 éves tanulók differenciált fejlesztés melletti motivációjának vizsgálata. Feltételezésünk szerint a motiváció magas szinten tartása a differenciált foglalkoztatással elősegíti a hatékonyabb és eredményesebb ismeretelsajátítást. Minta: 5-8 osztályos, összesen 354 (177 kísérleti és 177 kontrollcsoportos) tanuló vizsgálata. Módszer: A kutatás során alkalmazott módszerek segítségével, longitudinális vizsgálattal, négy tanéven keresztül követtük nyomon a kísérleti csoportban differenciálva fejlesztett tanulók motivációjának alakulását. Emellett mértük a motivációt kontrollcsoportnál is, akiknél nem került sor differenciált fejlesztő foglalkozásokra. A motiváció mérése a Kozéki–Entwistle-féle tanulási motivációs kérdőív segítségével történt. Eredmények: A kísérleti csoport tanulóinál mind a három (követő, érdeklődő, teljesítő) fontos motívumcsoportban jelentős pozitív változás történt a kontrollcsoporthoz képest. A motiváció magas szinten tartása a kísérleti csoportnál nagyobb mértékben elősegítette az eredményesebb tanulást. Következtetések: A differenciált fejlesztés a tanulási motivációra pozitívan hat.