KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD

ISSN 2498-5368

A Különleges Bánásmód a Debreceni Egyetem által kiadott, negyedévenként megjelenő interdiszciplináris nyílt hozzáférésű (Open Access) folyóirat. A lap 2014-ben alapult, alapító főszerkesztője Mező Ferenc (Ph.D.), a lap szerkesztője Mező Katalin (Ph.D.).  A folyóirat a különleges bánásmódot igénylő személyekkel kapcsolatban közöl kutatási beszámolókat, módszertani tanulmányokat, tematikus összefoglalókat, recenziókat valamint aktuális híreket. A különleges bánásmódot igénylők körébe tartoznak (egymást nem kizáró módon): a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő és a tehetséges gyermekek, illetve gyermekkorukban e kategóriákba sorolható felnőttek. A folyóiratnak évente négy száma jelenik meg. A tanulmányok nyilvános és anonim lektorálási folyamatot követően kerülnek közzétételre.

A Különleges Bánásmódban minden tanulmány DOI (Digital Object Identifier) számmal rendelkezik. A lap részt vesz a Scopus Contect Selection folyamatban.

A folyóiratban használt nyelvek: magyar és angol.

 

Interdiszciplináris jellegénél fogva a lap közzéteszi a különleges bánásmódot igénylőket általában érintő, vagy csak egy-egy speciális csoportjukra fókuszáló írásokat is, amelyek például:

  • a pedagógia,
  • a gyógypedagógia,
  • a pszichológia,
  • az orvostudomány,
  • a gazdaságtudomány,
  • a jogtudomány,
  • a szociológia,
  • közigazgatás,
  • a politológia,
  • vagy egyéb területek felől reflektálnak a témára.

Évf. 11 szám 2 (2025) Aktuális szám

Megjelent June 29, 2025

issue.tableOfContents687280c586145

Teljes lapszám

Empirikus és értekező tanulmányok

  • A mesterséges intelligencia szerepe a kutatástámogatásban
    7-17
    Megtekintések száma:
    39

    A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a tudományos kutatásban egyre inkább elterjed, jelentős potenciált kínálva a kutatói munka hatékonyságának növelésében és a kutatások minőségének javításában. Ez a tanulmány a mesterséges intelligencia kutatásban betöltött szerepét vizsgálja, különös tekintettel a szakirodalom keresésére és elemzésére (Tolner et al., 2023), az adatok feldolgozására és értékelésére (Bessenyei, 2020), valamint a tartalomgenerálásra (Szűts és Námesztovszki, 2023). A hermeneutikus analízis (Bos és Tarnai, 1999) módszerét alkalmazva feltárásra kerül, hogy az MI milyen lehetőségeket kínál ezeken a területeken, miközben bemutatásra kerül a területhez a kapcsolódó kihívások és etikai meg-fontolások. Az eredményeink azt mutatják, hogy az MI jelentős időmegtakarítást és hatékonyságnövekedést eredményezhet, valamint segíthet a komplex mintázatok feltárásában. Ugyanakkor fontos figyelembe venni az MI korlátait, mint például a mélyebb megértés hiányát, a potenciális torzításokat és a generált tartalmak megbízhatóságával kapcsolatos kérdéseket. A tanulmány konklúziója szerint a mesterséges intelligencia nem helyettesíti a humán kutatót, hanem egy tudástámogató eszközként funkcionál (Z. Karvalics, 2024), amelynek felelős és etikus alkalmazása kulcsfontosságú a tudományos fejlődés biztosításához.

  • Kell-e nekünk MI történet? A mesterséges intelligencia történetei a hazai digitális pedagógiai szakirodalomban
    19-26
    Megtekintések száma:
    87

    Van-e a digitális pedagógiának történetisége? Evidencia, hogy van. Immanens része-e a mesterséges intelligencia felhasználásáról szóló digitális pedagógiai tanulmánynak az informatikatörténeti aspektus? Ez a kérdés már nehezebben válaszolható meg. Egy többoldalú, a tanulmányokhoz madártávlatból közelítő elméleti elemzés azt mutatja, hogy a legkorszerűbb témák bemutatásához is nélkülözhetetlen a történeti háttér ismerete. Nem tekinthetünk másként a mesterséges intelligenciára, mint az informatikai tudo-mányok olyan produktumcsoportjára, amely a felhasználóját gondolkodásra készteti: miben és mennyiben emberi, miben és mennyiben segítség, hol vannak mesterségessége határai. E tanulmány azt kívánja bizonyítani, elsősorban a hermeneutikus olvasat gazdag módszertanának egyes segítő fogódzóiba kapaszkodva, hogy minőségi történetírás nélkül nincs teória – és a teória és a történetiség dialektikája, termékeny kettőse nélkül nincs gyakorlatban használható, az oktatást támogató tudomány. A hazai digitális pedagógiai szakirodalom sokszínű tárháza a történeti aspektus használatának – és az elemzésünkből az is látszik, hogy az MI-nek nem is annyira története, mint történetei vannak. Olyan hagyományok, amelyek nélkül az aktuális tendenciák értelmezhetetlenek lennének.

  • Generatív mesterséges intelligencia bevonási lehetőségei az oktatási rendszerbe holisztikus szemlélettel
    27-41
    Megtekintések száma:
    42

    A generatív mesterséges intelligencia napjainkban tapasztalható térhódítása ma már senki figyelmét nem kerülheti el. Ez az élet minden területén, így az oktatásban is szükségszerűen változásokat eredményez, amire nem csak reagálnunk, de felkészülnünk és elébe mennünk szükséges. A tanulmány a témát holisztikus szemlélettel közelíti meg, s az elmúlt időszak kutatásai alapján olyan módszertani javaslatot fogalmaz meg, amely alapját képezheti egy komplex hosszú távú stratégia kidolgozására a generatív mesterséges intelligencia oktatásban való bevezetésére. Ennek részeként az elméleti háttér és módszertani alapok lefektetését követően feltérképeződnek a stratégiaalkotáshoz szükséges előfeltételek és előkészítő lépések, az érintettek, majd javaslatok megfogalmazására kerül sor a hosszú távú célokkal és azok operatív tervekké és cselekvéssorozatokra bontási lehetőségeire bontásával kapcsolatban, kitérve az érzékenyítésre, a tanári kompetencia kiépítésére, a mesterséges intelligenciának tanítás során való alkalmazására és a diákok számára történő oktatására. A tanulmány kiemeli a kulcsfontosságú területeket és felhívja a figyelmet a jelenleg is tapasztalható és várható problémák megoldását elősegítő lépésekre, kitérve a várható hatásokra és következményekre.

  • Átalakuló pedagógus kompetenciák, szerepek, feladatok és attitűdök az oktatásban a mesterséges intelligencia tükrében
    43-54
    Megtekintések száma:
    107

    A technológiai és ipari forradalmak mindig hatással voltak az oktatásra és a neveléstudományra azáltal, hogy új lehetőségeket, eszközöket, módszereket biztosítottak, illetve valós kihívásokat is megjelenítettek a pedagógusok számára. Az új technológiák között a mesterséges intelligencia (MI) technológiai és pedagógiai alkalmazását az oktatásban egyre inkább az oktatási innováció és kreativitás kulcsfontosságú motorjaként tekintik a 21. században. Azonban az is kiemelt jelentőségű, hogy az oktatásban szükség van a pedagógusok folyamatos mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakmai fejlődésének biztosítására és támogatására tekintettel arra, hogy az új technológiák megjelenése és alkalmazása új kompetenciákat, új szerepeket, átalakuló attitűdöt vár el a pedagógusoktól. A tanulmányban az MI tanári 21. századi oktatási környezetben való megjelenését és alkalmazását járom körben a trendek, az új kompetenciák ás átalakuló szerepek vonatkozásában felvázolva egy lehetséges jövőképet a sikeres és pozitív forgatókönyv érdekében.

    PDF
    106
  • Hogyan tanítsunk mesterséges intelligenciával az oktatásban?
    55-64
    Megtekintések száma:
    34

    A mesterséges intelligencia használata nagyon népszerűvé vált, és a diákok körében sűrűn alkalmazott segédeszköz. Az oktatásra és a tanulókra is nagy hatással van, és ezért is fontos beszélni róla. A diákok az MI segítségével íratják meg a házi feladatokat, prezentációkat készítenek, fogalmazásokat írnak, míg a tanárok körében vannak, akik nem használják, vagy nem is hallottak még az MI-ről. Ebből kiindulva kérdés, hogy vajon mennyire fontos a tanárokat és a diákokat felkészíteni a mesterséges intelligencia használatára a tanítás-tanulás folyamán? A tanulmány vizsgálja az MI pozitív és negatív hatásait az oktatásra tekintve, szakirodalmi áttekintés segítségével összegzi a pro és kontra érveket.

  • Az MI oktatásának szükségessége
    65-76
    Megtekintések száma:
    36

    A mesterséges intelligencia térnyerése az élet minden területén érzékelhető, az 1950-es évektől folyamatosan fejlődő technológia legtöbbek számára észrevétlenül, fokozatosan bekerült a hétköznapi életbe is. A 2022 őszén berobbanó Open AI által piacra dobott Chat GPT megjelenésével felgyorsultak az események, egyre több információhoz jutunk a MI működésével kapcsolatban. Ezekre a változásokra az oktatás minden területe reagált, országonként eltérő mértékben és gyorsasággal. Az oktatás alapvető feladata, hogy az életre készítse fel a diákokat, használható tudást adjon át számukra. Az oktatásban tevékenykedő szakemberek, az oktatáskutatók folyamatosan keresik annak lehetőségét, hogyan tudják felkészíteni a diákokat egy olyan világra, amit még nem ismerünk, de az bizonyos, hogy a MI meghatározó tényező lesz benne. Az ismeretek, amelyek az MI-ben rejlő lehetőségekről, illetve veszélyekről szólnak lassan bekerülnek a tananyagba, ennek első feltétele, hogy a tanárok is megfelelően képzettek legyenek ezen a területen. A tanulmány az MI oktatásban történő használatáról szóló, a szakemberek felkészültségét tárgyaló szakirodalom alapján elemezve a témát azt vizsgálja, hogy vajon mennyire áll készen az oktatás egy olyan világra, ahol az MI műveltség a versenyképesség alapvető feltétele lesz, illetve már az.

  • Merre tovább, oktatás? Előnyök és félelmek a mesterséges intelligencia tükrében
    77-87
    Megtekintések száma:
    49

    A mesterséges intelligencia (MI) megjelenése és gyors ütemű fejlődése kétségkívül az utóbbi évek legmeghatározóbb átalakulási folyamatát indította útjára. Ebben a változásban számos terület érintett, hiszen az MI térhódítása a hétköznapi életben ugyanúgy teret nyer, mint a tudományos világban. A szakirodalom jelentős része előnyöket és hátrányokat is vizsgál, egy dolog azonban vitathatatlan: már most érezhető a megjelenése és a szerepe az oktatásban, azon belül is kiemelten a felsőoktatásban. A legújabb MI-technológiák terjedése forradalmasíthatja a különböző oktatási rendszereket, ezáltal új kihívásokat teremve a felsőoktatás szereplőinek. A tanulmány kísérletet tesz a mesterséges intelligencia előnyeinek és veszélyeinek bemutatására, illetve arra, hogy az utóbbi néhány év szakirodalmi elemzései változtak-e, és ha igen milyen mértékben alakultak át ezek a szempontok. Miben látják a szakemberek az MI-technológiák terjedésének a pozitív és negatív oldalát az oktatás tekintetében? A szakirodalmi tartalomelemzés megpróbálja feltárni, hogy a mesterséges intelligencia használatának milyen előnyei és veszélyei merülnek fel, valamint ezek milyen mértékben változtak néhány év leforgása alatt.

  • MI alapú autonóm nyelvtanulás: valóság vagy utópia?
    89-100
    Megtekintések száma:
    32

    A szakirodalom az önszabályozó vagy autonóm tanulás definiáláshoz kivétel nélkül aktív, cselekvő igéket (pl. irányít, kontrollál, szabályoz) használ, ezzel érzékeltetve a döntéshozatali felelősség fontosságát, ami a nyelvtanulás esetén - lévén, hogy egy szóbeli és írásbeli készségegyüttesről van szó - különösen komplex folyamatot eredményez. Gyakorolni kell a írott és hallott szövegértést, a beszédprodukciót, a írott szövegalkotást, illetve fejleszteni a nyelvtani ismereteket és a szókincset. A mesterséges intelligencia alapú tanulástámogató eszközök térnyerésével sokan úgy érzik, az autonóm nyelvtanulás 100%-osan megvalósítható. Jelen tanulmányban a hermeneutikai elemzés és a kritikai diskurzuselemzés módszerével 19 tanulmány vizsgálatára kerül sor, annak érdekében, hogy megállapíthatóvá váljon, hogy valóban készen állnak-e a nyelvtanuló diákok a teljesen önálló, MI-alapú tanulásra. Ezen felül a vizsgálat arra is keresi a választ, hogy a pedagógusok felkészültek-e arra, hogy a megfelelő módszerekkel támogassák ezt a folyamatot.

  • A családon belüli érzelmi kommunikáció szerepe az érzelmi intelligencia alakulásában – kitekintéssel a mesterséges intelligenciát fejlesztő szereplehetőségére
    101-114
    Megtekintések száma:
    28

    A rendszerelméleti háttérrel folytatott vizsgálatban serdülők érzelmi intelligenciájának vizsgálatára került sor, összevetve azt a családjukra jellemző kommunikációs és érzelemkifejezési mintázatokkal. A kutatásban n=44 fő, 14-17 év közötti fiatal vett részt, az adatok gyűjtése egy saját összeállítású demográfiai kérdőívvel, Bar-On Érzelmi Intelligencia Kérdőív Serdülő Verziójának rövidített változatával, a Családi Érzelemkifejezési készség Kérdőív rövidített változatával, illetve az Olson-féle családteszttel történt. A kutatási eredmények rávilágítottak, hogy a jól funkcionáló családokban, a jobb kommunikáció és a jobb érzelemkifejezési készség révén a gyermekek érzelmi intelligenciája is jobban fejlődhet: az érzelmi kompetenciák elsajátításában tehát a család, mint primer szocializációs közeg kulcsszerepet tölt be. Mindemellett a mesterséges intelligencia is szerephez juthat a fiatalok érzelmi intelligenciájának fejlesztésében, nagyobb érzelmi tudatosságuk elérésében.

  • Mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban
    115-123
    Megtekintések száma:
    54

    A mesterséges intelligencia a mindennapi életünk elengedhetetlen részévé integrálta magát. Az MI alkalmazása az oktatásban sem újkeletű téma. A kutatás arra irányult, hogy feltárja a gyermekekkel foglalkozó szakemberek hozzáállását, tapasztalatait és alkalmazási lehetőségeit a mesterséges intelligencia (MI) oktatásban való felhasználásával kapcsolatban. A kutatásban kérdőíves módszert alkalmaztunk. A vizs-gálatban 122 fő vett részt (n=122). Az eredmények azt mutatták, hogy a válaszadók többsége pozitív véleménnyel van az MI-ről, még ha nem is használják aktívan a mindennapokban. A mesterséges in-telligencia alkalmazási területei közül az adatgyűjtés kiemelkedik a népszerűség tekintetében, míg más terü-leteken (pl. prezentációkészítés, órára való felkészülés, beadandók készítése, szakirodalmak keresése) a válaszadók körében mérsékeltebb, de jelentős az elterjedtsége. Az eredmények azt mutatják, hogy az MI-t leginkább olyan feladatokhoz veszik igénybe, amelyek megkönnyítik az információgyűjtést és a tartalomkészítést. A legtöbb válaszadó szerint az MI hasznosítható bizonyos területeken, és vannak olyanok akik pozitívan tekintenek a jövőbeli felhasználásra. A jövőbeli alkalmazások szempontjából az oktatásban nagy potenciál rejlik, bár a jelenlegi tapasztalatok és alkalmazások még nem indítottak el teljes körű átalakulást.

Módszertani tanulmányok

  • A mesterséges intelligencia pedagógiai-pszichológiai vonatkozásai
    127-142
    Megtekintések száma:
    44

    A mesterséges intelligencia (MI) alapul szolgálhat a pedagógiai-pszichológiai kutatásokhoz, értékes eszköz lehet a pszichológusok számára, és a pszichológiai attitűdformálás tárgya lehet az „MI és a világ kölcsönhatása” témakörében. A tanulmány felvázolja a MI-vel kapcsolatos főbb kutatási kérdéseket a pedagógiai pszichológia kontextusában, feltárja a MI óvoda- és iskolapszichológiai hasznosítási lehetőségeit, és tárgyalja a pedagógiai pszichológia gyermekek és diákok MI-vel kapcsolatos attitűdjeinek alakításában betöltött kulcsfontosságú tényezőit.

  • A mesterséges intelligencia gyógypedagógiai célú felhasználási lehetőségei
    143-153
    Megtekintések száma:
    50

    Jelen tanulmány a mesterséges intelligencia gyógypedagógiai célú felhasználási lehetőségeiről szól. A publikáció a gyógypedagógiai nevelés azon területeire összpontosít, amelyeken a mesterséges intelligencia alkalmazását már empirikus bizonyítékok és gyakorlati alkalmazások támasztják alá. Ennek megfelelően a tanulmány a következő területeken vizsgálja a mesterséges intelligencia lehetséges felhasználási területeit: 1) személyre szabott tanulás és adaptív oktatási módszerek; 2) a kommunikációs és szociális készségek fejlesztése; 3) mesterséges intelligencia által támogatott segédtechnológiák és akadálymentesítés; 4) a mesterséges intelligencia szerepe a korai diagnózisban és beavatkozásban; és 5) a pedagógusok mesterséges intelligencia alapú támogatása és az egyéni fejlesztési tervek megtervezésében és végrehajtásában nyújtott segítség.

Rendezvény beszámolók

  • Beszámoló a X. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris Konferenciáról
    157-161
    Megtekintések száma:
    20

    2025 április 24-25-26-án került megrendezésre a 10. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia (helyszín: DE GYGYK, Hajdúböszörmény, Désány u. 1-9) a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, valamint a Különleges Bánásmód Folyóirat Szerkesztőségének Szervezésében. A 3 napos Jubileumi Rendezvény  „A MEC_SZ_24_149060 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a MEC_SZ_24 pályázati program finanszírozásában valósult meg.” A beszámoló a konferencia eseményeit részletezi.

Felhívások