Research paper

Results of the Vincetoxicum pannonicum population survey (2001–2019)

Published:
2020-04-16
Authors
View
Keywords
License
Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

How To Cite
Selected Style: APA
Bérces, S., Bíró, S., Novák, A., Halász, A., Dudás, G., & Pifkó, D. (2020). Results of the Vincetoxicum pannonicum population survey (2001–2019). Kitaibelia, 25(1), 9–18. https://doi.org/10.17542/kit.25.9
Abstract

The Pannonian swallow-wort (Vincetoxicum pannonicum (Borhidi) Holub) is endemic to the Pannonian biogeographical region, occurring only in the Buda and Villány Mts in Hungary. Current distribution and population size of this rare plant species is surveyed. The species is recorded from the following localities: Budajenő: Községi erdő, Budaörs: Szekrényes, Kő-hegy, Odvas-hegy, Szállás-hegy, Út-hegy, Páty: Fekete-hegyek; Nagyharsány: Szársomlyó. According to our research, the total number of individuals is around 3550. The largest populations were found at Községi erdő (Budajenő), Szállás-hegy (Budaörs) and Fekete-hegyek (Páty). In the Villány Hills (Mt Szársomlyó) ca 50 specimens were counted. The peak flowering period of Vincetoxicum pannonicum was observed between 20th and 29th of May.

References
  1. AVERILL K.M., DITOMMASO A., MOHLER C.L. & MILBRATH L.R. (2011): Survival, growth, and fecundity of the invasive swallowworts (Vincetoxicum rossicum and V. nigrum) in New York State. – Invasive Plant Science and Management 4: 198–206.
  2. BARTHA D. (1999): Vincetoxicum pannonicum (Borhidi) Holub. Magyar méreggyilok. – In: FARKAS S. (szerk.), Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. 169.
  3. BATA K., VARGA I. & TAKÁCS G. (2011): Védett edényes növényfajok monitorozása. – Természetvédelmi Információs Rendszer. Központi protokoll.
  4. BORHIDI A. & PRISZTER Sz. (1966): Eine neue Cynanchum-Art (C. pannonicum n. sp.) in Ungarn. – Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 12(3–4): 241–254.
  5. DINPI Adatbázis (2019)
  6. DITOMMASO A., LAWLOR F.M. & DARBYSHIRE S.J. (2005): The biology of invasive alien plants in Canada 2. Cynanchum rossicum (Kleopow) Borhidi [= Vincetoxicum rossicum (Kleopow) Barbar.] and Cynanchum louiseae (L.) Kartesz & Gandhi [= Vincetoxicum nigrum (L.) Moench]. – Canadian Journal of Plant Science 85: 243–263.
  7. DOBAY G. & SZERDAHELYI T. (2014): A magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum Borhidi) új előfordulási helyei a Csíki-hegyekben. – Poszter. 9. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, Szeged.
  8. DOBOLYI K. (1996): A Csíki-hegyek (Budai TK) botanikai állapotfeltárása. – Kézirat, kutatási jelentés a Budai Tájvédelmi Körzet számára, 127 pp.
  9. DOBOLYI K. (2002): Studies of vegetation dynamics on the rocky grasslands in Csíki Hegyek (Budaörs, Hungary). – Studia Botanica hungarica 33: 83–96.
  10. DOBOLYI K. (2003): 13 fokozottan védett növényfaj természetvédelmi kezelési tervének botanikai megalapozása. – Kézirat, 80 pp.
  11. FENYŐSI Zs. (2018): A magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum (Borhidi) Holub 1967) ízeltlábú fogyasztói. – Natura Somogyiensis 32: 121–124.
  12. HOLUB J. (1970): New Names in Phanerogamae I. – Folia Geobotanica & Phytotaxonomica 5(3–4): 435–441.
  13. KIRÁLY G. (2011): Vincetoxicum pannonicum. The IUCN Red List of Threatened Species 2011: e.T161978A5522853.
  14. KIRÁLY G. (szerk.) (2007): Vörös lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. – Saját kiadás, Sopron, 73 pp.
  15. LIEDE S. (1996): Cynanchum–Rhodostegiella–Vincetoxicum–Tylophora (Asclepiadaceae): new consi-derations on an old problem. – Taxon 45(2): 193–211.
  16. LIEDE-SCHUMANN S., KHANUM R., MUMTAZ A.S., GHERGHEL I. & PAHLEVANI A. (2016): Going west – A subtropical lineage (Vincetoxicum, Apocynaceae: Asclepiadoideae) expanding into Europe. – Molecular Phylogenetics and Evolution 94: 436–446.
  17. MARKGRAF F. (1971): Beobachtungen an den europäischen Arten der Gattung Vincetoxicum. – Botanical Journal of the Linnean Society 64: 370–376.
  18. MARKGRAF, F. (1972): Vincetoxicum. – In: TUTIN T. G., HEYWOOD V. H., BURGES N. A., MOORE D. M., VALENTINE D. H., WALTERS S. M. & WEBB D. A. (eds), Flora Europaea, vol. 3. Cambridge Univ. Press, Cambridge, London, pp. 71–73.
  19. POBEDIMOVA E.G. (1978): Vincetoxicum. – In: FEDOROV An. A. (ed.), Flora partis Europaeae URSS (In Russian: Флора европейской части СССР) vol. 3. Nauka, Leningrad, pp. 52–56.
  20. PRISZTER Sz. & BORHIDI A. (1967): A mecseki flórajárás (Sopianicum) flórájához I. – Botanikai Közlemények 54(3): 149–164.
  21. SOMLYAY L. & PIFKÓ D. (2002): A Lathyrus pallescens (BIEB.) C. Koch Magyarországon, és más adatok a Budai-hegység flórájának ismeretéhez. – Kitaibelia 7(2): 237–245.
  22. SOMLYAY L. (2009): A budai-hegység florisztikai növényföldrajzának fő vonásai. – Kitaibelia 14(1): 35–68.
  23. SRAMKÓ G. (2014): Magyar méreggyilok (Vincetoxicum pannonicum (Borhidi) Holub 1967). – In: HARASZTHY L. (szerk.), Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, pp. 82–84.
  24. TÖRÖK K. (szerk.) (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer IV. Növényfajok. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
  25. YAMASHIRO T., FUKUDA T., YOKOYAMA J. & MAKI M. (2004): Molecular phylogeny of Vincetoxicum (Apocynaceae–Asclepiadoideae) based on the nucleotide sequences of cpDNA and nrDNA. – Molecular Phylogenetics and Evolution 31: 689–700.
  26. LI Y., TADA F., YAMASHIRO T. & MAKI M. (2016): Long-term persisting hybrid swarm and geographic difference in hybridization pattern: genetic consequences of secondary contact between two Vincetoxicum species (Apocynaceae Asclepiadoideae). – BMC Evolutionary Biology 16(20): 1–13.