Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A csókalábú útifű (Plantago coronopus) 2020-ban felfedezett újabb lelőhelyei
    99-101
    Megtekintések száma:
    262

    A folytatódó adatgyűjtés eredményeként 2020-ban a csókalábú útifű (Plantago coronopus L.) újabb lelőhelyei kerültek elő. Számos új előfordulása található az eddig ismert lelőhelyek­től távol, amely bizonyítja, hogy a faj továbbra is intenzív terjedési szakaszban van. KEF-alapú előfordu­lásainak száma aktuálisan 90. Minden új megfigyelése az útpadkát kísérő keskeny növényzeti sávból származik, kivétel ez alól a szombathelyi, ahol egy forgalmas bevásárlóközpont parkolójában a dísz­kövezet résében jelent meg.

  • Sótűrő budavirágfajok terjedése a Dunántúl útjain
    141-150
    Megtekintések száma:
    167

    Az észak-dunántúli főközlekedési utak környezetének 2013-tól folytatott florisztikai feltárása során összesen 826 kilométer hosszú útszakaszt vizsgáltunk. Kimutattuk a hazánkból koráb­ban csak természetközeli élőhelyekről ismert Spergularia marina és Spergularia media állományait. Nyugatról kelet felé helyenként futótűzszerű terjedést mutat a Spergularia marina, amely összesen 14 főközlekedési út padkájáról került kimutatásra. Számos lelőhelyén monodomináns növényzeti sávot képez. Kisebb intenzitású a Spergularia media terjedése, amelyet 4 főközlekedési út mellett regisztrál­tunk. Mindkét faj a hazai szikes társulások jel­legzetes eleme, útmenti terjedésük hátterében azonban az utak intenzív sózása, valamint a belföldi és nemzetközi gyorsforgalmi úthálózat töretlen fejlesztése és a megnövekedett autóforgalom áll. Mun­kánkban a két faj másodlagos terjedését mutatjuk be, tárgyal­juk a terjedés hátterében húzódó abiotikus és ökológiai háttérviszonyokat. A nemzetség határozási nehéz­ségeinek enyhítése érdekében kiegészített határozókulcsot teszünk közzé.

  • Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VIII.
    238-261
    Megtekintések száma:
    223

    Jelen közleményünk annak a sorozatnak a nyolcadik része, melynek célja a Magyaror­szág edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeinek kiegészítése, főként aktuális előfordulási adatokkal. A dolgozat 157 kvadrátban 539 edényes taxon elterjedési adatait pontosítja. Az érintett kvadrátok többsége a Dunántúlon található. Egy kvadrát a szisztematikus felméréseknek köszönhetően 190-nél is több fajjal egészült ki. Néhány aszfaltút célirányos átvizsgálásának köszönhetően a Puccinellia distans 68 kvadrátból került elő új fajként. Mindkét adat arra utal, hogy a hiányok miatt az adatpótló közleményekre továbbra is nagy szükség van. A felsorolt taxonok döntő része gyakori, sok­szor gyom jellegű elem, néhányuk azonban hazánkban szórványos vagy ritka (pl. Nigella arvensisVaccaria hispanica, Rumex pulcher, Urtica urens), olykor védett növény (pl. Asplenium adiantum-nigrumDryopteris affinisGymnocarpium dryopteris, Huperzia selago). Néhány, olyan alkalmi kivaduló és meg­honosodóban lévő növényt is megemlítünk, amelyek nem szerepelnek a legutóbbi magyarországi új­jövevény növények listájában (pl. Acer cissifoliumCyperus alternifoliusGaillardia aristataGalanthus elwesii). A kitekintésben felhívjuk a figyelmet néhány olyan magyarországi szinantróp élőhely flórafel­tártságának hiányára (pl. útszegélyek, kertek, virágágyások), melyek igen komoly szerepet játszhatnak a meghonosodó, majd özönfajjá váló gyomok terjedésében.

  • Az alacsony libatop (Chenopodium pumilio R.Br.) Zuglóban és új adatok Északkelet-Magyarország idegenhonos fajainak elterjedéséhez
    221-226
    Megtekintések száma:
    115

    A közlemény beszámol néhány Magyarországon ritkább előfordulású behurcolt gyomnövény előfordulásáról. Az ausztráliai eredetű Chenopodium pumilio második jelenleg ismert hazai állománya Budapesten (Zuglóban) került elő 2016 szeptemberében. További 8 faj (Amaranthus deflexus, Echium maculatum, Lepidium densiflorum, Oxybaphus nyctagineus, Panicum dichotomiflorum, Portulaca grandiflora, Sarothamus scoparius, Tragus racemosus) összesen 27 előfordulási adatát az Északi-középhegység területéről, különösen települések belterületéről, bolygatott élőhelyekről (útpadka, járdarepedés, vasútállomások) tesszük közzé. A bizonyítópéldányok a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában (BP) kerültek elhelyezésre.