Keresés
Keresési eredmények
-
Adatok Magyarország flórájához I.
254-259Megtekintések száma:160Tanulmányomban az ország különböző tájairól közlök florisztikai adatokat, a legtöbb azonban a Mezőföld területéről származik. Jelen dolgozatban 10 védett, egy veszélyeztetett (EN), 9 veszélyeztetettség közeli (NT) és egy adathiányos (DD) taxon újabb lelőhelyeit ismertetem. Az adatsor aktualizál néhány régi előfordulási adatot (például a Herniaria incana Pomáz fölött), hozzájárul terjedőben lévő gyomok (például Eleusine indica, Geranium purpureum) és védett fajok (például Ornithogalum brevistylum, Sonchus palustris) elterjedésének ismeretéhez, továbbá a szakirodalomban csak igen ritkán szereplő, jelenleg csak alkalmilag megtelepedő fajokról (például Lobularia maritima, Nepeta racemosa) is tartalmaz adatot.
-
Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához VIII.
238-261Megtekintések száma:439Jelen közleményünk annak a sorozatnak a nyolcadik része, melynek célja a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeinek kiegészítése, főként aktuális előfordulási adatokkal. A dolgozat 157 kvadrátban 539 edényes taxon elterjedési adatait pontosítja. Az érintett kvadrátok többsége a Dunántúlon található. Egy kvadrát a szisztematikus felméréseknek köszönhetően 190-nél is több fajjal egészült ki. Néhány aszfaltút célirányos átvizsgálásának köszönhetően a Puccinellia distans 68 kvadrátból került elő új fajként. Mindkét adat arra utal, hogy a hiányok miatt az adatpótló közleményekre továbbra is nagy szükség van. A felsorolt taxonok döntő része gyakori, sokszor gyom jellegű elem, néhányuk azonban hazánkban szórványos vagy ritka (pl. Nigella arvensis, Vaccaria hispanica, Rumex pulcher, Urtica urens), olykor védett növény (pl. Asplenium adiantum-nigrum, Dryopteris affinis, Gymnocarpium dryopteris, Huperzia selago). Néhány, olyan alkalmi kivaduló és meghonosodóban lévő növényt is megemlítünk, amelyek nem szerepelnek a legutóbbi magyarországi újjövevény növények listájában (pl. Acer cissifolium, Cyperus alternifolius, Gaillardia aristata, Galanthus elwesii). A kitekintésben felhívjuk a figyelmet néhány olyan magyarországi szinantróp élőhely flórafeltártságának hiányára (pl. útszegélyek, kertek, virágágyások), melyek igen komoly szerepet játszhatnak a meghonosodó, majd özönfajjá váló gyomok terjedésében.
-
Az Euphorbia myrsinites elvadulása Egerben
253–256Megtekintések száma:231Az Euphorbia myrsinites L. (Euphorbiaceae) közismert dísznövényünk. A Földközi-tenger medencéjében, a Fekete-tenger körül, a Kaukázusban és Kis-Ázsiában őshonos. Elvadulásának számos esete ismert Nyugat- és Közép-Európából, illetve Észak-Amerikából. Magyarországon mintegy fél évszázada ismertek alkalmi kivadulásai. Újabban az ország több pontjáról jelezték a jelenlétét. Jelen közleményben a faj kivadulásának újabb esetét mutatom be, Egerből. A rendelkezésre álló adatok alapján az E. myrsinites-t Magyarországon lokálisan meghonosodottnak tekinthető, de a formális kritériumok alapján lokálisan inváziós képessége is lehet. A faj pontos magyarországi státuszának megállapításához további megfigyelések szükségesek.
-
A Digitaria ciliaris egykori előfordulása Magyarországon – egy herbáriumi revízió eredményei
53–62Megtekintések száma:335A Növénytár Herbárium Carpato-Pannonicum gyűjteményében elvégzett revízió segítségével sikerült igazolni a Digitaria ciliaris (Retz.) Koeler hazai, történeti előfordulását Győrből, egy régi gyapotfeldolgozó és textilgyár területéről. Ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a faj korábban közölt magyarországi adatai egytől-egyig tévesek, mivel a hazai határozókönyvek Digitaria-kulcsai tévesen értelmezték a taxont, zömmel a D. sanguinalis subsp. pectiniformis szinonimájaként. A herbáriumi vizsgálat igazolta, hogy a Magyarországon a D. sanguinalis a leggyakoribb taxon. A nálunk feltehetően archeofita D. sanguinalis subsp. pectiniformis is elterjedt, valószínűleg kissé alultérképezett, példányait xerotherm gyomnövényzetből, gyakran szőlőkből, vasút menti élőhelyekről gyűjtötték. A bizonyosan őshonos D. ischaemum elterjedésében még látható egy kis természetes mintázat, eredetileg talán síksági, dombvidéki tájakon, homokon, kavicson lehetett a legjellemzőbb. Ez a faj újabban a kvarchomokkal fugázott díszburkolatok terjedésével urbán területeken országszerte terjed. A trópusi/szubtrópusi származású Digitaria ciliaris a magyar flórában egykor jelenlévő, alkalmi megtelepedő idegenhonos fajunk.
-
Adatok néhány adventív növény előfordulásához a Nyugat-Dunántúlon
185–188Megtekintések száma:1801A szerző a közleményben 11 adventív faj előfordulási adatait közli a Nyugat-Dunántúlról. Közülük 3 faj esetében (Euphorbia maculata, Euphorbia peplus, Muscari armeniacum) az utóbbi évtizedben gyors terjedés volt megfigyelhető. 4 faj vonatkozásában (Artemisia annua, Crocus banaticus, Polycarpon tetraphyllum, Veronica filiformis) a faj meghonosodás közeli állapotára lehet következtetni, míg a többi közölt faj (Euphorbia lathyris, Senecio inaequidens, Silybum marianum, Veronica peregrina) jelenleg alkalmi megtelepedő a térségben.
-
Adatok idegenhonos növényfajok ismeretéhez Magyarországon I. (1–6)
65–80Megtekintések száma:678A Magyarországon idegenhonos növények ismeretéhez adatokat szolgáltató cikksorozat első részében a szalagpáfrányfélék (Pteridaceae), keresztesvirágúak (Brassicaceae), útifűfélék (Plantaginaceae), rózsafélék (Rosaceae), boglárkafélék (Ranunculaceae), pillangósvirágúak (Fabaceae) és pázsitfűfélék (Poaceae) családjába tartozó fajokkal foglalkozunk. Új előfordulási adatokat közlünk a magyarországi úthálózat mentén terjedő Cochlearia danica és Plantago coronopus esetében. Terepi adatok és herbáriumi revízó alapján tekintjük át a Panicum riparium előfordulását az Északi-középhegységben. Felhívjuk a figyelmet a korábban P. capillare néven gyűjtött adatok ellenőrzésének fontosságára. Két, korábban Magyarországon még nem észlelt faj (Cardamine corymbosa, Ranunculus marginatus) és 3 hazánkban ritka, szórványos előfordulású faj (Aphanes australis, Lepidium didymum, Medicago arabica) adatait közöljük Debrecen környékén található kertészeti árudákból. Dokumentáltuk az Adiantum capillus-veneris egy Somogy megyei kútban megtelepedett állományának már legalább 7 éves (2017–2024) fennmaradását. Bemutatjuk, hogy a közlekedési infrastruktúra elemei (közlekedési táblák, útjelző oszlopok, kilométerkövek stb.) elősegíthetik az Elymus elongatus valószínűleg termesztésből kiszabadult változatának (cv. Szarvasi-1) terjedését utak mentén.