Search

Search Results

• 13th International occasional Symposium of the European Grassland Federation

  143-144

  Geza Nagy

  Views:

  63

  2005. augusztus 29. és 31. között rendezte az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség (European Grassland Federation) immár 13. szimpóziumát (EGF 13th International Occasional Symposium) az észtországi Tartuban. Az Észt Gyepgazdálkodási Társaság (Estonian Grassland Society) a Szövetség Végrehajtó Bizottságának (EGF Executive Committee) jóváhagyásával a gazdálkodás és a fajdiverzitás harmonizációját választották a rendezvény címének (Integrating Efficient Grassland Farming and Biodiversity). 29 ország 168 regisztrált résztvevője a szimpóziumoknál megszokotthoz képest nagyobb látogatottságot jelez, ami elsősorban a helyszín kiválasztásának volt köszönhető (dominált az észt, litván és lengyel részvétel).
  A tudományos program a szövetség alapszabályában rögzített módon bonyolódott. Hétfőn egész nap, valamint kedden és szerdán délelőtt zajlottak a szekcióülések, kedden délután pedig a szakmai tanulmányút (mid-conference tour) tette kerekké a programot.
  A szimpózium címéhez és a várható érdeklődéshez igazodva a rendezvény tudományos bizottsága 3 szekcióra bontotta a programot.
  1. A gazdálkodás és a természetvédelem kapcsolata
  (Connecting grassland farming with nature conservation)
  2. Az extenzív gyepgazdálkodás és a biodiverzitás
  (Extensive /low-input/ grassland farming and biodiversity)
  3. A hagyományos intenzív (átlagos és magas ráfordítású) gazdálkodás, valamint a biodiverzitás
  (Conventional intensive /medium to high-input/ grassland farming and biodiversity)

• Grasslands in the changing World

  53-55

  Geza Nagy

  Views:

  87

  Az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség a „Gyepek a változó világban” (Grassland in a changing World) címmel rendezte 23. konferenciáját a németországi Kielben (2010. augusztus végén szeptember elején). A témaválasztást a szervezők a napjainkat meghatározó „globális változások”-kal magyarázták, melyek között nevesítésre kerültek a világpiaci változások, a nemzetközi társadalmi fejlemények, az információs társadalom jelenkori következményei, különösen pedig a klímaváltozás. A szakmai programot 5 szekcióba (ezeken belül alszekciókba) rendszerezték:
  – a gyepek és a globális változás (klímaváltozás; társadalmi-gazdasági változások)
  – a gyepekre alapozott mezőgazdasági termelési rendszerek jövője (gyepgazdálkodási módszerek és technológiák; a genetikai erőforrások szerepe)
  – a gyepektől a hús- és tejtermelésig (takarmánytartósítás, takarmányérték és termékminőség; a termékelőállítás hitelessége és nyomonkövethetősége gyepeken)
  – a gyepes ökoszisztémák haszna és szolgáltatásai (a különböző hasznok és szolgáltatások közötti egyensúly; a biodiverzitás funkciói)
  – legelői és legeltetési rendszerek (a legelőkezelés és termékelőállítás; környezeti előnyök és rizikófaktorok). 

• 14th International occasional Symposium of the European Grassland Federation

  49-50

  Geza Nagy

  Views:

  79

  2007. szeptember 3-6. között rendezte az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség (European Grassland Federation) 14. szimpóziumát (14th Symposium of the EGF) a belgiumi Gentben. A szimpózium témájául a rendező szervezetek (a Belga Gyep- és szálastakarmány Társaság – Belgian Society for Grassland and Forage Crops; a Ghenti Egyetem; a Mezőgazdasági és Halászati Kutató Intézet – Institute of Agricultural and Fisheries Research) a Szövetség Végrehajtó Bizottságának (EGF Executive Committee) jóváhagyásával az „Állandó és időszakos gyepek – növény, környezet és ökonómia” (Permanent and temporary Grassland – Plant, Environment and Economy) témát választották.
  A tudományos program a szövetség alapszabályában rögzített módon bonyolódott. Hétfőn egész nap, valamint kedden és szerdán délelőtt zajlottak a szekcióülések, kedden délután pedig a szakmai tanulmányút (mid-conference tour) tette kerekké a programot.
  A szimpózium címéhez és a várható érdeklődéshez igazodva a rendezvény tudományos bizottsága 3 szekcióra bontotta a programot.
  1. A gyep termése és annak minősége
  (Production and quality)
  2. A gyepgazdálkodási mód hatása a környezetre
  (Impact of grassland management systems on environment)
  3. A gyepgazdálkodás társadalmi-gazdasági következményei
  (Socio-economical consequences)

• XXth International Grassland Congress in Dublin, Ireland, June 26 – July 1. 2005

  141-142

  Geza Nagy

  Views:

  68

  Immár XX. alkalommal rendezték meg a gyepgazdálkodási világkongresszust, ez alkalommal Írország fővárosában, Dublinban, 2005. június 26. és július 1. között. A négy évente rendezett kongresszusok célja nem változott. Összegzést adni a tudomány elmúlt négy évének eredményeiről és támpontokat adni a kutatás számára a közeljövő elvárásairól.
  A Gyepgazdálkodási Világszövetség (International Grassland Congress) Állandó Bizottságának (Continuous Committee) jóváhagyásával a szervezők „A gyepek mint világméretű erőforrások (Grasslands – a Global Resource)” mottót választották a kongresszus témájául. A tudományos program ennek megfelelően átfogta nem csak a gyepgazdálkodás, de az érintkező tudományterületek szélesebb körét is. Az Ír Gyepgazdálkodási Szövetség (Irish Grassland Association) és az angol Gyepgazdálkodási Társaság (British Grassland Society), mint szervezők a szakmai rendezvények formájának jó megválasztásával ügyeltek arra, hogy az előadott témakörök a téma jellegének megfelelő fórumon kerüljenek terítékre. Ennek megfelelően valamennyi résztvevőt fogadó plenáris ülések foglalkoztak három átfogó témakörrel:
  1. A gyepen termelt állati termékek iránti igény
  A plenáris ülés mérlegelte a gyepről származó állati termékek iránt várható igényeket 20 éves távlatban a világon és a nagy földrajzi régiók szintjén, illetve kereste azokat a kulcstényezőket, amelyek befolyásolják a változások irányát vagy mértékét.
  2. Gyepek és szálastakarmányok a társadalmi jólét javításáért és a szegénység csökkentéséért
  A plenáris témakör kereste azokat a főbb lehetőségeket, amelyeket a gyepek és szálastakarmányok kínálnak a fejlődő országok elmaradásának/szegénységének csökkentésében. Sikeres projekteket mutatott be különböző társadalmi-gazdasági és agro-klimatikus zónákból, és rámutatott a sikerek kulcstényezőire.
  3. Az állati termék előállítás és környezetvédelem gyepeken
  A téma előadói tárgyalták és értékelték azokat az irányelveket és megközelítési módokat, melyek mentén összeegyeztethető a hatékony állati termelés a környezetvédelemmel és a környezeti állapot javításával, beleértve a szennyezés-, a talaj degradáció megelőzését, a biodiverzitás javítását. Vizsgálták annak mozgásterét, hogy hogyan lehetséges egy bizonyos területen az eltérő céloknak megfelelni, avagy a különböző célokat eltérő területegységeken lenne ésszerűbb megvalósítani.

• Spring phonological development of grasses

  89-93

  Geza Nagy

  Views:

  121

  The paper starts with those arguments which underline the scientific importance of the research program entitled “Factors determining forage quality of grasses”. It summarizes the maint features of spring grass development based on the international scientific literature. It describes the methods and material of the research program.
  Based on the results of the 2004 research it presents data for tall fescue (Festuca arundinacea), brome grass (Bromus inermis), perennial ryegrass (Lolium perenne) and thimothy (Phleum pratense) on
  - number of active leaves, at given dates,
  - the sum of the length of active leaves per shoot at given dates,
  - total number of leaves/per shoot developed until the end of the investigations,
  - crude protein and netto energy content of the grasses in the beginning in the middle and in the end of investigation period.
  Conclusions from the research results:
  - the phonological development of grasses is species-specific,
  - after the start of the generative development the active leaf area per shoot is declining,
  1 A dolgozat az MTA Gyepgazdálkodási Bizottságának 2005. július 09-én Beregszászon (Ukrajna) rendezett tudományos előadás bővített változata
  decline in crude protein content of grasses between middle April and June is continues while netto energy content declines between middle April and middle May, but it does not change after words.

• Some new aspects in the evaluation of grazing animal production

  41-46

  Geza Nagy

  Views:

  96

  The first part of this review papers presents the history of tall fescue endophyte toxicosis, which used to be a real constraint on grazing beef industry in southern US. The second part reviews some up-dated scientific publications, dealing with vitamins, fats and fatty acids in grass, grass products as well as in animal products produced on these feedstuffs. The papers cited prove that inclusion of grass or conserved (hay, silage) grass in the diets for cattles (beef and dairy) pigs or poultry (broiler chicken and leying han):

  - reduces the fat content of the body
  - improves some vitamin contents of animal products (milk, butter, meat, eggs)
  - improves the unsaturated fatty acid contents of the same animal products.

  The consumption of these high quality animal products consequently may contribute to better human health status of consumers. 

• Recent points of fertilization, plant protection, grazing and food safety on grasslands

  71-76

  Gyorgy Burges

  Balint Nagy

  Zsolt Varga

  Geza Fischl

  Views:

  93

  The purpose of Hungarian rangelands is looked upon in many different ways in our changing world. Environmentalists view the problem from an ecology centered point of view, while economists from an economy centered one. The third approach prefers a kind of rangeland management which can meet all expectations. Grassland and pasture management should be carried out in accordance with operative veterinary, phytosanitary, human and food safety regulations. An internationally acknowledged code includes all principles associated with these regulations. Food production will certainly gain greater significance, resulting in growing interest in rangeland management in the near future. Thus methods listed in this article should be kept in sight. 

• Multiple uses of grasslands: Papers of the „Challenges and Aspects in Grassland Management” conference held on 22-23 May 2008.

  5-8

  Geza Nagy

  Views:

  113

  In recent decades grassland science has identified all those products and services, which grasslands can provide for society. Among commodity goods traditional (meat, milk, leather, fibre, medicinal plants, animal excreta for heating, animal power to cultivate crops) and new products (labelled food from grasslands, biodiversity as gene pool for plant breeding, grass for energy) have been discussed. Non commodity benefits of grasslands are discussed in global (mitigation of climate change, air quality, water resources, soil health, carbon sequestration, maintenance of gene pools for biodiversity), regional (aesthetic or landscape values, conservation of watersheds, facilitation of tourism and hunting, avoidance of disasters such as avalanches and landslides, buffer zones for power lines, rehabilitation of landscape damages in mining areas) and local (preservation of grassland based cultural heritage) contexts. These products and services are investigated from the points of sustainability and multifunctionality. Existing grasslands and turfs in the county are categorized according to their basic functions. It is concluded that grasslands are the only ecosystem that is able to fulfil so mary tasks and requirements. Future prospects of grassland use in Hungary are outlined from the point of multifunctionality. Production functions of grassland are facing a slight increase due to organic farming. Ecological function will maintain their high importance. Remarkable increase is expected in amenity uses of grasslands. 

• Global challenges and demands for grassland use

  81-93

  Geza Nagy

  Views:

  73

  The purpose of this review is to outline the status quo regarding multifunctional and social demands on grasslands. The products and services that grassland ecosystems can provide society are detailed. Existing agro-policies are reviewed as to how they reflect social demands on grasslands. A farm level analysis considers many factors that may influence the fulfilment of social demands. Conclusions are drawn on the future of grassland use under different socio-economic conditions. Traditional (meat, milk, fibre, medicinal plants, fuel, power) and non-traditional (branded products, biodiversity as gene pool, biomass for energy) products are identified. Services of grasslands are summarized at three different levels viz. globally (regulation of climate, air quality, water resources, soil health, carbon sequestration, maintaining biodiversity), regionally (aesthetic and landscape values) and locally (preservation of cultural heritage, maintenance of the significance of religion for pastoralism). Targeted policies are emerging that assist in sustaining healthy grassland ecosystems and fulfilling multifunctional demands at different social levels. In spite of these policies, the future of the world's grasslands seems to vary by country, according to the level of development. In poor countries, production from grassland will remain of vital importance (in some cases, with the threat of ecosystem degradation), whilst at the same time, ecological and amenity uses of grassland appear to be ignored. Trends in the function of grassland ecosystems in developed countries seem to be just the opposite. The importance of production is declining, while ecological and amenity functions receive increasing attention in response to multifunctional and social demands. Due to the national conditions the future of grassland use in Hungary will differ from these patterns. The production from grassland is going to be negligible. The ecological role (landscape, biodiversity) will remain very important. Remarkable increase is predicted in the amenity role of grasslands following the overall economic development in the country.

• The role of grasslands in natural and farm-like game management: Papers presented at the „Timely questions in grassland and game management” scientific conference (Hungarian Academy of Sciences – Kaposvár University, 18-19 May 2006)

  25-33

  Geza Nagy

  Laszlo Szendrei

  Peter Gyure

  Views:

  111

  This paper investigates the relationship between grasslands and game management. It focuses on three questions:
  - grasslands as habitats for game,
  - grasslands as sites for prolification,
  - grasslands as sources of nutrition.
  Five so-called big, and five so-called small game species were considered, based on my own research and a literature review. Main results and consequences:
  - grasslands as ecosystems are more important in game management than as solely resources of nutrients,
  - compared to their territorial proportions, grasslands play a 2-3 time grates role in game management,
  - grasslands are more preferred on areas where vegetation types are frequently changing (a given vegetation occupies only a small area),
  - there is a remarkable seasonality in grassland use of small game, spring being the peak season,
  - classification of game considering grasslands as sources of nutrients:
  I. grasslands are hardly eaten by: red deer, wild pig, wild ducks
  II. grass is consumed, but it is not a main source of nutrients: for fallow deer
  III. grass is consumed as frequently as other forages by roe deer, wild sheep
  IV. grasslands are important feeding sites for pheasants, partridges
  V. grass is the main forage for hares, wild ducks

• 21st General Meeting of European Grassland Federation

  145-146

  Geza Nagy

  Views:

  74

  2006. április 3. és 6. között rendezte az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség (European Grassland Federation) a 21. hivatalos konferenciáját (21st General Meeting of the European Grassland Federation) a spanyolországi Badajozban.
  A Spanyol Gyepgazdálkodási Társaság (SEEP, Sociedad Española el Estudio de los Pasots) a Szövetség Végrehajtó Bizottságának (Executive Committee) jóváhagyásával a gyep termelékenységének fenntarthatóságát (Sustainable Grassland Productivity) választotta a rendezvény átfogó témájának. Közel 40 ország csaknem 300 résztvevője a téma aktualitását kellőképpen indokolja.
  A szakmai program a Szövetség alapszabályának megfelelően bonyolódott hétfőtől csütörtök délig, amiből egy délutánt a szakmai tanulmányút (mid conference tour) foglalt el. Az európai gyepgazdálkodás szakirodalmát friss eredményekkel gazdagítja az a 278 tudományos dolgozat, amelyeket a konferencia idejére megjelentetett tudományos kiadvány (Sustainable Grassland Productivity – Proceedings of the 21st General Meeting of the European Grassland Federation, Badajoz, Spain, Grassland Science in Europe Volume 11. Caja de Badajoz, 847. p.) tartalmaz.
  A konferencia megnyitója a mediterrán térség gyepgazdálkodási sajátosságaival foglalkozott. Ennek első része a dél-spanyol térség tradicionális fás legelőit (dehesa) tárgyalta. Bemutatta, hogy ezt a történelmi gyökerekkel rendelkező gazdálkodási módot – közel 4 millió hektáron a térségben – milyen eredménnyel sikerült a vidékfejlesztés mai igényeinek is megfelelően megőrizni (termelés /erdő, gyep, időszakos szántó, valamint a kérődzők és a sertés legeltetéses tartása/, tájmegőrzés és természetvédelem).
  A megnyitó másik része a gyenge termékenységű arid klímájú mediterrán térség másik extenzívnek nevezhető gazdálkodási módját, a gabonafélék, az ugaroltatás és a juh legeltetés hármas rendszerét vizsgálta a multifunkcionális mezőgazdaság szempontjából.
  A tudományos program további részét öt szekció köré szervezték:
  1. A szálastakarmány-gazdálkodás szezonális problémáinak kezelése (Overcoming seasonal constraints to forage production)
  2. A pillangósok szerepe és lehetőségei (Role and potential of legumes)
  3. A takarmánytermesztés mennyiségi és minőségi kérdései (Production and quality aspects of different animal feeds)
  4. Az állattartási módok változása a közös agrárpolitikához igazodóan (Changes in animal production systems to meet CAP reforms)
  5. A gyepek és a klímaváltozás (Grassland and climate change)

• Economic and management considerations in two dairy systems grazed and arable crops based

  47-52

  Andras Vantus

  Janos Felfoldi

  Géza Nagy

  Views:

  109

  On the Hungarian dairy farms grazing is not a common practice presently. What are the reasons for this situation? Necessary conditions are not available for grazing, or the technical considerations about grazing are not favourable in practice. These questions were investigated on two dairy farms with methods of farm visits and technical interviews. Farm 1 still has grazing, Farm 2 used to graze its animals, presently it does not graze its animals, but it plans to establish pasture for grazing. Summarizing results of the investigations:

  - Non of the farm has got enough pasture/land area to meet the requirements of grazing. This situation fits to the national situation known from literature and statistics.
  - The time of substantial herbage allowance is relatively short, it is maximum 2 month in the season.
  - The nutritive value of grass decreases sharply in Spring. It is the reason why only animals requiring less intensive feeding can be grazed (first of all dry cows, than heifers and perhaps low yield cows).
  - Grazing can result in remarkable savings regarding inputs and costs.
  - Grazing does not need specific labour, present staff of the farms. Can manage grazing at the necessary technical level.
  - Asset security of outdoor animals we not considered as a real obstacle against grazing on the farms. This situation is different of that reported about the national situation. 

• In memoriam Dr. Dér Ferenc (1944-2017)

  3.

  Géza Nagy

  Views:

  94

  Dr. Dér Ferenc 1944. április 9-én született Hidason. A Keszthelyi Agrártudományi Főiskolán 1967-ben agrármérnöki diplomát, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1970-ben mezőgazdasági szakmérnöki oklevelet szerzett. Egyetemi doktori értekezését 1978-ban, kandidátusi értekezését pedig 1989-ben védte meg. 1999-ben sikeresen habilitált. 1967 és 1973 között a Gerjeni Állami Gazdaságban ágazatvezető, majd főállattenyésztő volt. 1973-ban került a Kaposvári Egyetem jogelődjére, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolára oktatónak, ahol 1989 óta egyetemi docensként dolgozott. Évtizedeken keresztül a Növénytermesztés, a Takarmánynövény-termesztés és a Gyepgazdálkodás tantárgyak tantárgyfelelős oktatója volt. Számos tudományos közleménye jelent meg magyar és idegen nyelven. Több jegyzetet írt, szakkönyvek, könyvrészletek fűződnek nevéhez. Az oktatás mellett aktív kutatási tevékenységet végzett, elsősorban a szálas- és tömegtakarmány növények termesztése és okszerű felhasználásának területén. 

• Az anyai ösztön megnyilvánulásának etológiai vonatkozásai a Magyar Szürke szarvasmarha legeltetésekor

  11-13.

  András Halász

  Géza Nagy

  Views:

  165

  Magyar Szürke szarvasmarha viselkedését 3 szezonon keresztül vizsgáltuk. A zavarástól mentes megfigyelés során az állatok természetes viselkedésformákat mutattak, melyek közül a táplálékfelvevő- és a szociális viselkedésjegyek fordultak elő a leggyakrabban. A fajta jó borjúnevelő képessége jól öröklődik, ezért anyai vonalnak kiváló. Ezt az anyai ösztönt, borjúnevelő képességet figyeltük meg természetes körülmények között a Hortobágyon. Megállapítottuk, hogy a szociális viselkedésformák közül a figyelés, a komfort-viselkedés (vakaródzás) és a szoptatás fordul elő a leggyakrabban. 

• Gyepgazdálkodás és földhasználat hegyvidéki régiókban

  77-78

  Géza Nagy

  Views:

  71

  30 ország több mint 200 szakemberének részvételével a Mezőgazdasági Kutató és Oktató Központban (AREC) rendezték meg az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség (European Grassland Federation) ez évi szimpóziumát. A Szövetség alapszabálya szerint az egyik évben szimpózium, a másik évben konferencia (General Meeting) kerül megrendezésre. A szimpózium témája szűkebb témakört ölel fel, igazodva a rendező ország sajátosságaihoz. A konferenciákon pedig a gyepgazdálkodás teljes horizontja terítékre kerül. A tudományos program az ünnepélyes megnyitóval kezdődött, ahol két szakmai előadás hangzott el:
  – Hegyvidéki gazdálkodás Európában (Mountainous farming in Europe)
  – Az ausztriai gyepgazdálkodás – a jelenlegi helyzet és a jövőbeni kilátások (Grassland farming in Austria – status quo and future prospective)