Információk
A Gyepgazdálkodási Közlemények a Magyar Tudományos Akadémia osztályos folyóirata. Az agrártudományok és az ökológia tudományterületekre fókuszál. Sorra veszi a botanika, az agronómia, az állattudományok, az agrárközgazdaság és műszaki tudományok kérdéseit, problémáit. Megoldásokat, esettanulmányokat is bemutat ami az eredményes gyepgazdálkodást segíti. Interdiszciplináris fórumot nyújt újszerű megközelítéseknek, alternatív megoldásoknak. Egyaránt befogad tudományos közleményeket, irodalmi áttekintéseket, rövid közleményeket és esettanulmányokat. A leggyakoribb témák a legeltetés, természetvédelem, tápanyaggazdálkodás, biodiverzitás, takarmányozás területéről kerülnek ki.
A szerkesztők nagy múltú gyepgazdálkodási iskolákat képviselnek Vinczeffy Imre, Barcsák Zoltán, Dér Ferenc, Ivány Károly, Turcsányi Gábor nyomdokán:
Nagy Géza-Debrecen
Halász András-Gödöllő
Penksza Károly-Gödöllő
A szerkesztőbizottság tagjai a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Szegedi tudományegyetem, Nyíregyházi Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem oktatói, kutatói.
Évf. 23 szám 2 (2026): Gyepgazdálkodási közlemények (GS-31) Aktuális szám
issue.tableOfContents699909a75ff39
Cikk (Article)
-
Angolperje (Lolium perenne L.) vetőmagok lézeres biostimulációja. Előkísérlet
3-9Megtekintések száma:6Kísérletünkben angolperje vetőmagjait 0, 1, 2, 4 és 8 perces, vörös diódalézer (660 nm, 150 mW) besugárzásnak tettük ki, majd a csíranövényeket 13 hetes korig neveltük. A csírázóképességben vagy a csíranövények hajtáshosszában nem tapasztaltunk hatást. A 13 hetes növények hajtáshossza azonban a 2 és 4 perces kezelés esetében szignifikánsan, 28%-kal, illetve 19%-kal nagyobb volt a kontrollhoz képest. A hajtás- és gyökértömegben nem mértünk jelentős különbséget, ugyanakkor a hajtás-gyökér száraztömeg aránya minden kezelésben láthatóan nagyobb volt a kontrollhoz képest, az 1 perces kezelés esetében 54%-kal haladta azt meg. A teljes csíranövények fehérjetartalma (NIRS) szignifikánsan kisebb volt az 1 és 2 perces kezelésekben, és nagyobb a 4 perces kezelésben. A 13 hetes növények hajtásaiban a rostfrakciók (NDF, ADF, hemicellulóz) minden kezelésben meghaladták a kontroll értékeit, de ezek a különbségek nem voltak statisztikailag igazolhatók.
-
Legeltetés szamarakkal és eredmények az őszi vegetációban Böddi-szék területén
11-24Megtekintések száma:1A munka célja a magyar parlagi szamár (Equus asinus) természetvédelmi célú legeltetésének rövidtávú hatásának vizsgálata Böddi-szék botanikai összetételére. A vizsgálat 2025. július 26. és október 31. közti időszakot öleli fel, amikor 76 szamár legelt 72 hektár területen, ebből hozzávetőlegesen 20 hektár a vizsgált mintaterület. A felvételezés Braun-Blanquet módszerrel, 2×2 m-es kvadrátokban történt, négy domborzati egység (vakszik, szikfok, szikpadka oldal, szikpadka tető) legelt és nem legelt állományrészét hasonlítottunk össze az újonnan elkerített és a már 5 éve legeltetett területen. A vizsgált területek értékelése relatív ökológiai mutatók alapján történt. Az eredmények alapján a vaksziken a hegyes bajuszpázsit borításának lecsökkenése a legeltetés hatására mérhetően megmutatkozott. A szikfok területén mindkét oldalon a sziki mézpázsit dominált. A padkaoldal vegetációját alakították leginkább a szamarak, a legeltetett részeken a szamarak járása fokozta a talajeróziót, így nőtt a degradáltságot jelző fajok aránya. A padkatetők természetességi állapota szamárlegeltetéssel fenntartható, amit a legeltetett oldalon az Achilleo és Artemisio-Festucetum pseudovinae társulás felszaporodása jelez.
pdf1 -
A klimatikus hatás eredménye lólegelő és kaszáló területek vegetációjában a Sukoró melletti lovasközpontban
31-42Megtekintések száma:8A vizsgálatot a Sukorói Lovasközpont gyepterületein végeztük. A 2023-as cönológiai felvételeket megismételtük 2024-ben is a sziklagyepi lólegelőn és a kaszáló területén. A cél volt, hogy az évjárat hatás mennyire mutatkozik meg a vegetációban. 2023-as évben száraz, 2024-ben nedves évjárat volt. A cönológiai felvételeket a Braun-Blanquet (1964 módszerrel végeztük, ennek során 2×2 méteres kvadrátokat használva vettük fel az adatokat, és %-ban adtuk meg a borítási értékeket. A kvadrátokat véletlenszerűen helyeztük el az adott területeken. A négy mintaterület a következő volt. Három kaszáló: I: kaszálórét; II: Festuca pseudovina által dominált füves szikespuszta gyepe; III: mocsárrét. A IV. mintaterület a szilikát sziklagyep, amit legeltetnek lovakkal, de 2023-ban magára hagytak.
Az eredmények alapján a kaszálóréten (Alopecuro-Arrhenatheretum) és a területén (Achilleo setaceae-Festucetum pseudovinae) a nagyobb nedvességnek köszönhetően a nagyobb nitrogén- és vízigényű fajok mennyisége nőtt meg, és a klasszifikációs elemzés alapján is ezen vegetáció típusokban jól kimutatható volt a hatás. A mocsárréten a két év felvételei nem különültek el élesen. A sziklagyepben csak a nitrogénkedvelő fajok aránya lett nagyobb. A természetvédelmi elemzés alapján is a mocsárrét mutatott eltérő tendenciát, ott csökkent a zavarást tűrő fajok aránya, míg a másik 3 vegetáció típusban nőtt. A gyepgazdálkodási szempontból fontos fajok, a pázsitfüvek mennyisége csak a mocsárréten csökkent, a másik 3 vegetáció típusban nőtt, és ezzel párhuzamosan a magasabb takarmányértékek is itt adódtak. Az eleve nedves mocsárrét mintaterületét kivéve a 2024-es évben a nedvesebb évjáratnak köszönhetően a hatás pozitívan kimutatható a vizsgált vegetáció típusokban.pdf3 -
Gyeprestaurációk a Kalocsai-Sárköz „Őrjeg” területén I.
43-49Megtekintések száma:3A gyepek megőrzése és fenntartható kezelése kulcsfontosságú mind a természetvédelem, mind a gyepgazdálkodás szempontjából. Jelen tanulmány célja dokumentált előtörténetű területeken végzett gyeprestaurációs beavatkozások hosszabb távú hatásainak értékelése volt. A vizsgálatot a Nagy-Alföld Kalocsai-Sárköz tájegységében, az Őrjeg területén, Homokmégy határában végeztük két mintaterületen. A sikertelen fásítást követően mindkét területen több éven át cserjeirtás zajlott, majd szarvasmarhákkal történő legeltetés indult; az egyik területen ezt rendszeres tisztítókaszálás egészítette ki, míg a másikon ez elmaradt. Az egyik mintaterületet egy szárazabb és egy üdébb részre osztottuk a mikroélőhelyi különbségek vizsgálata érdekében.
2025-ben területenként hat cönológiai felvételt készítettünk. Eredményeink alapján a cserjék eltávolítását követő mechanikai kezelések, valamint a legeltetés és a tisztítókaszálás kombinált alkalmazása hatékonyabban segíti a gyepstruktúra és a fajösszetétel regenerációját, mint a legeltetés önmagában. Mind természetvédelmi, mind gyepgazdálkodási szempontból a rendszeres tisztítókaszálással kiegészített kezelés bizonyult eredményesebbnek. A tisztítókaszálás elhagyása a vizsgált körülmények között a restaurációs célok elérését korlátozta, ezért alkalmazása a jövőbeli kezelések során indokoltnak tekinthető.pdf2
Szemle (Review)
-
A szamár (Equus asinus) legeltetés jellemzői
25-30Megtekintések száma:3Ez az áttekintő tanulmány a szamár (Equus asinus) legeltetésével foglalkozik. Kitér a szamár eredetére, alkalmazására. Kitér a szamár legelési szokásaira, arra is, hogy mely növényeket legeli, mennyire szelektív a legelése. Az áttekintés kitér a szamár gyepgazdálkodási és egyéb hasznára is. Az áttekintés irodalmi forrásokra alapozva elemzi a legeltetés fontosságát. Az áttekintés törekszik arra, hogy minél szélesebb körben mutassa be a szamárra (vagy a közvetlenül összehasonlítható nagy patásokra) vonatkozó ismereteket, illetve általános ökológiai elveket szolgáltassanak, amelyek a szamarak legelési viselkedésének értelmezésére alkalmasak.
Vita (Discussion)
-
A környezetgazdálkodás gyökerei: Tudománytörténeti alapozás, erőforrásvédelem és a fenntarthatósági indikátorrendszerek tájökológiai kritikája
53-55Megtekintések száma:3A dolgozat a földtudományi gondolkodás tudománytörténeti ívére építve – az aktualizmustól az evolúciós és rendszerszemléletű megközelítésekig – amellett érvel, hogy a környezetvédelem valójában a természeti rendszerek működőképességének védelme, azaz rendszerszintű erőforrásvédelem. E szemléleti keretből következően kritikai vizsgálat tárgyává válnak a jelenleg alkalmazott fenntarthatósági indikátorrendszerek, amelyek döntően társadalmi és gazdasági mutatókra épülnek, miközben figyelmen kívül hagyják e mutatók természeti alapjait.
A tanulmány a környezet = táj operatív értelmezésére támaszkodva bemutatja, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatások és a vízgazdálkodás készlet-központú felfogása a működés helyett következményeket véd. A záró szintézis rámutat arra, hogy a Kárpát-medence tájökológiai és vízgyűjtői egysége miatt a fenntarthatóság csak egységes, határon átnyúló realizálásban értelmezhető.pdf1