Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Juhok endoparazitózisának mérséklése Cichorium fajok segítségével
    27-29.
    Megtekintések száma:
    118

    A juhok endoparazitozisának mérséklése lehetőségeinek feltárása céljából végeztünk vizsgálatokat 2021-ben, a Karcagi Kutatóintézet juhászatában. Mint feltételes népi gyógymódot, a Cichorium intybus és a Cichorium intybus var. foliosum gyökerének tannin kivonatát és fagyasztva tárolás után pépesített, vizzel hígított változatának hatását vizsgáltuk endoparazitával fertőzött anyajuhoknál. Vizsgálatainkat csak előkísérletnek tekinthetjük a vizsgált juhok csekély egyedszáma miatt, de a Cichorium intybus gyökeréből kivont tannin tartalom hatására a Strongylus fajok esetében egyértelmű csökkenést mértünk.

  • Alulhasznosított gyep szén-dioxid kibocsátásának vizsgálata
    15-25
    Megtekintések száma:
    233

    A klímaváltozás által indukált szélsőséges változások a kontinentális éghajlatú területeken elhelyezkedő extenzív gyepek fitomassza hozamait egyre nagyobb mértékben évjáratfüggővé teszik. A helyzetet súlyosbítja többek között a minőségi munkaerő hiánya miatt a legeltetéses állattartás visszaszorulása, s így a hasznosítatlan, illetve alulhasznosított gyepek részarányának növekedése. Kísérletünk során két eltérő jellegű évjárat során pontosítottuk az egy évtizede fennálló zéró, mulcs, kaszáló és rét hasznosítási módok hatását a szén-dioxid-emisszióra, a talajnedvességi és talajhőmérsékleti értékekre. Megállapítottuk, hogy különböző évjáratok esetén is a hasznosítás hiányában felhalmozódott avarnemezzel rendelkező zéró hasznosítás esetén voltak a legmagasabbak a szén-dioxid-emissziós értékek, még alacsonyabb talajnedvességi értékek mellett is. Eredményeink megerősítik azt a tényt, hogy a parlagon hagyott gyepek, megnövekedett üvegházhatású gáz kibocsátásuk miatt, veszélyforrásnak tekinthetők.

  • Degradációs fok alakulása különböző gyephasznosítási módok esetén
    35-44
    Megtekintések száma:
    66

    Kéziratunk célkitűzése egy extenzíven kezelt gyepasszociáció, különböző hasznosítási módok hatására bekövetkezett, növényállomány szerkezet változásainak pontosítása. Az eurázsiai sztyeppe legnyugatibb részét képező Magyar Alföld gyepein a nagymértékben csökkenő legeltetett állatlétszám, és a szinte eltűnő pásztoroló legeltetési mód igen aktuálisssá teszik a témát. A 2009-2020 közötti vizsgálati időszak utolsó 4 évét elemeztük, s megállapítottuk, hogy a legalacsonyabb degradációs fokokat a rét hasznosítási módú kezelésnél mértük, a kísérlet 11. évében 0,277-0,463 értékeket. A legmagasabb degradációs értékeket pedig a túllegeltetett módot alkalmazó kezelésnél mértünk, a 11.évében 3,43-5,0 degradációs fokokat. A túllegeltetés hatását bemutató kezelésnél, 2017-2020 között, nagymértékű borítottsági érték növekedést mértünk a juhokra igen veszélyes Hordenum murinum gyomnövénynél, átlagosan 107,6 %-t.

  • Szervestrágyázás hatása extenzív gyep növényállomány szerkezetére és hozamára
    3-8
    Megtekintések száma:
    84

    Különböző szervestrágya adagok hatását vizsgáltuk szolonyec talajadottságú természetes gyepen a Karcagi Kutatóintézetben. A 0-10-15-20 t/ha dózisszintekkel kijuttatott érett juhtrágya, koratavaszi egyszeri öntözés mellett, még a 2022 félsivatagi jellegű tavasza mellett is pozitív növényállomány szerkezeti és hozamnövelési változásokat indukált. A kísérlet öntözővizet nem kapott részében a szervestrágya adagok különbözősége alig érvényesült.

  • Hasznosítási mód váltásának hatása az extenzív gyep hozamaira
    29-34
    Megtekintések száma:
    55

    Túllegeltetett extenzív gyep kaszáló hasznosítási módra váltásának hatását vizsgáltuk 2017-2020 között Karcagon. A kísérlet kezdetén már 3. éve túllegeltetett gyeptársulás növényállomány összetételében olyan nagyarányú, folyamatosan növekedő borítottsági értékkel rendelkeztek a juhok által elkerült feltétlen gyomok, amely a hozamértékek tekintetében egyértelműen magasabb mennyiségi mutatókat prezentált. A kaszáló hasznosításra váltott gyeptársulásban viszont a kísérleti időszak végére folyamatosan csökkent a feltétlen gyomok borítottsága, s nőtt az állatok számára értékes gyepalkotók borítási értéke, a degradáció megállítása és hasznosítási mód váltáson alapuló rekultiváció eredményes volt.

  • Spontán téli tűz hatásának vizsgálata természetközeli gyepen
    9-14
    Megtekintések száma:
    138

    Kontrolláltalan gyeptűz hatását vizsgáltuk a MATE Karcagi Kutatóintézet rét hasznosítású, természetközeli gyepén. A 2022 igen száraz januárjában keletkezett tűz hatására a leégett területen, cönológiai felvételezésünk alapján, a tarackos pázsitfüvek és a borítatlan terület részaránya megnövekedett. A leégett területen nagyobb szén-dioxid kibocsátást mértünk minden mérési időpontban infravörös gázanalizátor segítségével. A talajszondával rögzített talajnedvességi értékek viszont az érintetlen gyepnemezű kontroll gyepen voltak nagyobbak. Mivel aszályos évjárat esetén nyílt lehetőségünk vizsgálatokat végezni, feltétlen indokolt más termőhelyeken, más csapadékviszonyok között is vizsgálni a gyeptüzek hatásait, mert prognosztizálható a gyakoribb előfordulásuk hazánkban is.

  • Különböző hasznosítási módú gyeptársulás növényállomány szerkezetének alakulása WB értékek szerint
    59-64
    Megtekintések száma:
    17

    Cönológiai vizsgálatunkat a Karcagi Kutatóintézet 2009 óta alulhasznosított gyepterületén végeztük el 2017-2020 között, ahol a következő hasznosítási módok növényszerkezetre gyakorolt hatását elemeztük: zéró hasznosítás, évi egyszeri kaszálás, évi egyszeri mulcsozás, valamint réthasznosítás. A gyepasszociáció felvételezésére a Balázs-féle kvadrátmódszert alkalmaztuk. A felvételezett növényeket csoportosítottuk és elemeztük Borhidi-féle vízigény (WB) ökológiai mutatók alapján.

  • Juhlegelők koratavaszi fitoprodukciójának vizsgálata
    3-7
    Megtekintések száma:
    100

    2021 aszályos tavaszán vizsgáltuk szolonyec talajadottságú, extenzív gyepes termőhelyeken az adott termőhely fitoprodukciójának fejlődési ütemét juhlegeltetés szemszögéből. A potenciális juhlegeltetés kezdetének empirikus időintervallumában összesen 7 alkalommal végeztünk adatrögzítést egy helyrajzi számon nyilvántartott, 6 eltérő helyszínen. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a vizsgált időszak alatt a legmagasabb talajnedvességi értékeket a parlaggyepnél mértük, a legmagasabb talajhőmérsékleti értékeket viszont a zárt legelőkertként használt gyepterületen. A növénymagassági értékek a legnagyobbak a parlaggyepnél, valamint a legelőerdő gyepállományában voltak. A legalacsonyabb növénymagasság a zárt legelőkertben került rögzítésre, noha a legmagasabb tápanyagellátottság is itt volt mérhető.

  • Az évjárat hatásának pontosítása feltétlen juhlegelők koratavaszi növényállomány fejlettségére
    17-22
    Megtekintések száma:
    17

    Extenzív juhlegelők első legeltetésének a lehetőségét vizsgáltuk a gyepállomány magasságának a nyomon követésével 2022 és 2023 tavaszán, a Karcagi Kutatóintézetben, ezen kéziratban az évjárathatásra fókuszálva. A környezetvédelmi támogatások miatt ráfordítás szint nélküli, réti szolonyec talajú gyepterületen 6 különböző paraméterrel rendelkező, koratavaszi  juhlegeltetésre potenciálisan alkalmas gyepes termőhely esetében pontosítottuk évjáratokként azonos időpontokban, a talaj hőmérsékleti, -nedvességi adatait, valamint a gyepnövedék magasságát. Mindkét évjárat esetén megállapítható, hogy a parlaggyepen és a legelőerdőben  indokolt a  juhok legeltetését elkezdeni.

  • Szervestrágyázás hatása extenzív gyep hozamára és talajfaktor értékeire
    23-28
    Megtekintések száma:
    16

    Különböző szervestrágya adagok hatását vizsgáltuk szolonyec talajadottságú természetközeli gyepen a Karcagi Kutatóintézetben, a kijuttatás utáni második évben. A 0-10-15-20 t/ha dózisszintekkel kijuttatott érett juhtrágya kezelései közül a 20 t/ha dózis igazoltan nagyobb szárazanyag hozamot eredményezett. Ezenfelül a 20 t/ha szervestrágya adag  bizonyíthatóan élénkítette a talajéletet, amit a szén-dioxid emisszió mérésével támasztottunk alá, és segített a talajnedvesség jobb megőrzésében.

  • Delelőliget szerepének pontosítása extenzív juhlegelőn
    39-45.
    Megtekintések száma:
    38

    Nyárfa delelőliget és nyílt pusztai legelő digitálisan rögzített klimatikus adatait hasonlítottuk össze adatbázis létrehozása céljából. Célunk annak pontosítása volt, hogy a legelőkertben szabadon mozgó nyáj kérődzési-delelési szükségleteinek mennyiben felelnek meg, továbbá a delelőliget klimatikus viszonyai milyen kulcspozíciót töltenek be. Vizsgálataink alapján megállapítható, hogy a delelőliget kulcspozíciót tölt be a vizsgált helyszínen a nyáj napi legelőn tartózkodási ritmusában.

  • Festuca pseudovina anyatövek termésképző paramétereinek vizsgálata
    57-62.
    Megtekintések száma:
    48

    Tiszántúl természetközeli gyeptársulásaiban gyakori sovány csenkesz – általunk begyűjtött és három év szelekció során kiválasztott – 10 db anyatövén vizsgáltuk a morfológiai, illetve termésképző jellemzőket. A fűfaj tradicionális termőhelyi viszonyaitól televényebb termőhelyen végzett kísérlet célja adatbázis létrehozása a sovány csenkesz jövőbeni perspektivikus hasznosítási lehetőségeinek pontosítása céljából. 

  • Szolonyec talajon kialakult zsombékok paramétereinek pontosítása
    51-55.
    Megtekintések száma:
    50

    A szolonyec talajú szikes gyepeken a mikrorelief viszonyok s a rossz vízáteresztő képességű agyag különleges gyepfelszín formációk kialakulásának kedveznek. Az év jelentős részén vízállásos területeken a tájra jellemző zsombékosodás indulhat meg, mely alapvetően különbözik a lápi területeken kialakultaktól. Mivel a szolonyec talajon képződött zsombékokról minimális a számszerű adat, célkitűzésünk a hiánypótló adatszolgáltatás a zsombékok számbeli és térbeli felvételezése kapcsán. Vizsgálataink helyszíne a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetének 1987 óta nem hasznosított, vízállásos gyepterülete volt. 2×2 m-es kvadrátokban vizsgáltuk, tíz ismétlésben a botanikai összetételt, a hektáronkénti darabszámot, zsombék magasságot, övméretet. Talajvizsgálatokat végeztünk a zsombékok alsó illetve felső részéből vett talajmintákból. 

  • Gyeprekonstrukció fű- és kétszikű magkeverékek vetésével
    61-67
    Megtekintések száma:
    52

    Napjainkban világszerte jellemző az alacsonyabb termőképességű szántóterületeken a művelés felhagyása. A parlagok gyepesítése megfelelő megoldás lehet a gyepterületek növelésére, ami mind természetvédelmi, mind gyepgazdálkodási szempontból kiemelt fontosságú. Vizsgálatunkban két elterjedt gyepesítési módszert (fűmag-vetés és kétszikű magkeverékek vetése), illetve ezek együttes alkalmazását teszteltük. Eredményeink alapján a fűmag és a kétszikű magkeverékek együttes vetése bizonyult a legjobb megoldásnak, mert megfelelően ötvözte a két módszer előnyeit: mind a vetett veresnadrág csenkesz, mind a vetett kétszikűek nagy borítással voltak jelen, és ebben az esetben volt a legjobb a gyomelnyomó-képesség is. 

  • Morfometriai adatok Lolium, Festuca és Poa fajok vetőmagtisztításához
    56-61.
    Megtekintések száma:
    55

    Morfológiai méréseket végeztünk karcagi természetközeli és vetett gyepekből begyűjtött négy pázsitfűfajról. A külső toklász hossz- és szélességi paramétereit, valamint a négy faj ezerszem tömegét mértük meg. A külső toklászok paramétereinek a vizsgálata a virágtakarók szélességi méreteire is kiterjedtek. A szélességre vonatkozón nagyon kevés irodalmi adat áll rendelkezésre, mert a fajjellemzések a hossz értékekkel foglalkoznak csak, és a szálka hosszával vagy arányával a külső toklászok méretéhez viszonyítva. Az irodalmi adatokkal összehasonlítva a saját gyűjtésünk méréseit, megállapítottuk, hogy az olaszperje esetében a külső toklászok hossza, valamint az ezerszem tömeg tekintetében találtunk lényeges különbségeket. A jelen eredmények arra mutatnak rá, hogy a vetőmagtisztításkor gondot jelentő angol-, illetve olaszperje szétválasztása nem méretbeli, hanem tömeg szerinti tisztítástechnikai módszerekkel lehet eredményes. 

  • Felhagyott juhlegelő degradációjának mérése
    43-48.
    Megtekintések száma:
    43

    A hazai legeltetett állatlétszám csökkenésével, jelentősen mérséklődik a kiszolgáló gyep művelési ág szerepe is. Növekszik az alul-, illetve az egyáltalán nem hasznosított gyepek részaránya. Kísérletünk során, melyet a Debreceni Egyetem, AKIT Karcagi Kutatóintézetében végeztünk, négyféle gyephasznosítási módot vizsgáltunk három ismétlésben egy ecsetpázsitos sziki réten. Meghatároztuk a kísérleti terület növényszerkezet összetételét, illetve megmértük a talaj széndioxid forgalmát. 

  • Túllegeltetett természetközeli gyeptársulás rekultivációja legeltetés kizárással
    45-53.
    Megtekintések száma:
    46

    Természetközeli gyepasszociáció hasznosítási módjának drasztikus megváltoztatása révén (egyoldalú túllegeltetés – évi egyszeri kaszálásra), a kísérlet harmadik évére azon parcelláknál, ahol a túllegeltetés megszűnt, input felülvetés és tápanyagpótlástól függetlenül, minden esetben csökkent a Borhidi-féle degradációs fok. Viszont azon kezelésnél, ahol a nagy állat (juh)-sűrűségű túllegeltetés továbbra is fennállt, kísérletünk harmadik évére a degradáció foka 3.0-4.8 értékeket ért el, s tömegesen megjelent az állategészségügyi problémákat is okozó Hordeum murinum. 

  • Bio komposztadagok hatása egy arid termőhelyű ősgyep első növedékének hozamaira
    11-17.
    Megtekintések száma:
    44

    Kísérletünk során, melyet 2015-17-ben a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetében folytattunk, kétféle komposztot teszteltünk az intézet juhtelepe melletti, alacsony termképesség[1], szolonyec talajon kialakult sgyepen. Mindkét komposzt on-farm anyagokból, mélyalmos tartásból származó trágyából készült, és engedélyezett Natura 2000 és AKG szabályozás alá es területen is, de míg az egyik adalékanyagoktól mentes natúr komposzt, a másik foszforral dúsított. Három dózist teszteltünk (10 t/ha, 20 t/ha, 30 t/ha) négy ismétlésben. Mintavétel után szárazanyagtartalom, nyersfehérje-tartalom és életfenntartó nettó energia tartalom került meghatározásra, melyekbl egységnyi területre vetített hozamot kalkuláltunk. Az eredmények azt mutatják, hogy minden kezelés szignifikánsan növelte a hozamot a kontrollhoz képest, st egyes esetekben majdhogynem meg is triplázta azt, habár az eltér minségi mutatók eltér dózist igényeltek a kimagasló hozam elérése érdekében. A két komposzt közötti különbség jól érzékelhet, de meg kell említeni, hogy a natúr komposzt is hatékonyan tudta növelni a hozamot, noha eredményessége elmaradt a foszforral dúsítottól. Eredményeinket összevetve a meteorológiai adatokkal, kiderült, hogy a sok csapadék növelni tudja a komposzt hatékonyságát, lévén elsegíti a benne található anyagok feltáródását. Eredményeinket alátámasztják a bvített talajvizsgálat eredményei is, melyek jelents foszfortartalékot mutatnak az E komposzttal kezelt parcellák feltalajában. 

  • Keskenylevelű ezüstfa hatásai külterjes juhlegelőn
    39-44.
    Megtekintések száma:
    79

    A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézet extenzív juhlegelőjén végeztünk vizsgálatokat, melyek a keskenylevelű ezüstfa inváziós térhódítását érintették. A kutatásunk keretében Balázs-féle cönológiai felvételezést végeztünk, valamint megállapítottuk a Borhidi-féle degradációs fokot, mely azt mutatja, hogy az ezüstfával elfoglalt gyepek területei gyakorlatilag visszafordíthatatlanul degradálódtak. Talajvizsgálati eredményeink azt mutatják, hogy az ezüstfa csurgója által határolt területek talajmintái nitrogénban (pérték: 0,006), valamint foszforban (p-érték: 0,003) gazdagabbak, mint a vizsgált kontroll gyepterület. 

  • Degradáció mérése alulhasznosított természetes gyepen
    47-54.
    Megtekintések száma:
    73

    Az állattartást kiszolgáló gyep művelési ág szerepe jelentősen hanyatlik a hazai legeltetett állatlétszám csökkenésével, ennek következtében növekszik az alulhasznosított, illetve az egyáltalán nem hasznosított gyepek területe. A Debreceni Egyetem, Agrár Kutatóintézetek Tangazdaság, Karcagi Kutatóintézetében négyféle gyephasznosítási módot vizsgáltunk három ismétlésben egy ecsetpázsitos sziki réten. Vizsgálatunk során meghatároztuk a kísérleti terület növényszerkezet összetételét, illetve meghatároztuk a talaj szén-dioxid-emisszióját, a talaj hőmérsékletét és a talaj nedvességét.