Közönséges nád (Phragmites communis) és sovány csenkesz (Festuca pseudovina) főnövedék hozam és beltartalmi értékeinek összehasonlítását végeztük 2022-ben, Karcagon, réti szolonyec talajadottságú termőhelyen.
A hozammutatók tekintetében a nád esetében igazolhatóan magasabb értékeket mértünk, mint a vele egyidőben kaszált, virágzás fenofázisban lévő sovány csenkesznél.
A beltartalmi vizsgálatok eredményei alapján a nád esetében magasabb N, P, K, Zn és Mn tartalom volt kimutatható, mint a sovány csenkesz mintákban. Viszont Ca, Mg, Na, Cu és Fe tartalom tekintetében a sovány csenkesz minták nagyobb értékeket mutattak a nádmintáknál.
Eredményeinket természetesen csak kezdő lépésnek tekinthetjük a perspektivikus alternatív szálastakarmányok értékmérőinek pontosításában.

Keszthelyen több évtizedes múltra tekint vissza a gyepalkotó fűfajok nemesítése. A már regisztrált fajták fajtafenntartó nemesítő munkájának célja többek között a fajtaleírásban szereplő ploidiafok megőrzése. A növényi DNS tartalom vizsgálatának gyors, korszerű eszköze a flow citometria. Előkísérletünkben a MATE Georgikon Campuson fenntartott négy fűfajta genomméretét hasonlítottuk össze a nemzetközi adatbázisban adott fűfajra közölt ismert, hasonló ploidiafokú minták adataival. Eredményeink nagyfokú egyezést mutattak az elméletileg várt értékekkel, alátámasztva a flow citometria alkalmazhatóságát a növénynemesítésben, valamint a fajtafenntartás gyakorlatában.

A juhok belső élősködőinek az előfordulását célzó mintavételezést végeztünk három különböző legeltetési módú, de azonos termőhelyi adottságú, extenzíven hasznosított, Achilleo - Festucetum pseudovinae gyeptársulásban, 2022 - 2023 - ban, a MATE Karcagi Kutatóintézetében. A vizsgált juh legeltetési módok: a pásztoroló legeltetés, a szakaszváltó legelőkertes legeltetési mód, és az állandó, delelőerdős, minden legeltetési napon használt legelőkertes legeltetési mód. A juhlegelőkön potenciálisan felvételezhető, fertőzőképes pete és L3 lárvastádiumú endoparaziták genomjának és egyedszámának mikroszkópos vizsgálatát a legelőn elhullatott bélsármintákból, illetve ún. „lárvafuttató készülék” segítségével előkészített fűmintákból végeztük. Kutatási célkitűzésünk, a különböző juhlegeltetési módok parazita fertőzöttségre kifejtett hatásának a pontosítása volt  szolonyec talajadottságú, természetközeli gyeptársulásban.

Extenzív gyep talajában futó vakondjáratok hatását vizsgáltuk a talajfaktor mutatók változásaira fókuszálva, 2022-2023-ban, évi 3-3 alkalommal, Karcagon. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a szárazabb 2022-s évjárat esetében, csak éves átlagban, igazolhatóan magasabb szén-dioxid-emissziós értékeket kaptunk, mint a csapadékosabb 2023-s évben. Talajhőmérséklet és a talajnedvességi viszonyok tekintetében nem találtunk igazolható különbséget. Adataink alapján leszögezhető, hogy a 2023 év emlősének választott vakond, a gyep talajában végzett tevékenységével nincs számottevő hatással az adott gyepterület szén-dioxid kibocsátására. A vizsgálatok folytatása más termőhelyi viszonyok között feltétlen indokolt.

Vizsgálatainkat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem  karcagi gyepterületein végeztük, ahol 2023-ban, a kedvező csapadék és hőmérsékleti viszonyok hatására, alkalmunk nyílt egy tömegesen felszaporodó egyéves Trifolium fajú,  szikes talajadottságú gyepasszociáció fitomassza hozamainak tanulmányozására. A hozammérések (zöldhozam, szénahozam, nyersfehérjehozam, szárazanyaghozam) során megállapítottuk, hogy minden esetben nagyobb hozamokat mértünk a Trifolium angulatum borította gyepnél, mint a kontroll gyepnél, a statisztikai elemzés  minden esetben szoros összefüggést mutatott. Vizsgálataink révén újabb adatokat szándékoztunk szolgáltatni a Pannon-medence környezetbarát módon hasznosított gyepein jelentkező, különleges florisztikai történésről, gazdálkodói szemszögből.

A Magyar Államkincstár által használt, valamint a távérzékelési tevékenység során keletkezett felszínborítási adatok nómenklatúrájában is alkalmazott, gyepekkel kapcsolatos fogalmak meghatározása jelenleg zavaros és szakmailag kifogásolható. Szükséges a fogalmak mezőgazdasági szakmai meghatározása, a jelenleg használatos különböző megfogalmazások egységesítése. A folyamat elindítását és megkönnyítését szolgálja az a fogalomtár, melynek összeállítását elkezdték a MÁSZ-NAK Gyepgazdálkodási Munkacsoportjának akadémiai szférához tartozó tagjai.

Harmincadik alkalommal került megrendezésre az Európai Gyepgazdálkodási Szövetség (European Grassland Federation) nemzetközi konferenciája (30th General Meeting of the European Grassland Federation), 2024. június 9-13. között, ezúttal a hollandiai Leeuwarden-ben.
Idén a rendezvény szervezői a gyepek általános szerepére, fontosságára és ökoszisztéma szolgáltatásaira helyezték a hangsúlyt (Why Grasslands?). A résztvevők arra keresték a választ, hogy milyen jövő előtt áll a legeltetéses állattartás, illetve milyen egyéb szerepe lehet még a gyepeknek Európában.
A szakmai program a legeltetéses állattartással érintett résztvevők műhelymunkájával (Grazing Workshop) indult a konferenciát megelőző napon, amely öt fő területre fókuszált:

• Állategészségügy, állatjóllét
• Ráfordítás csökkentés
• Szennyezés ill. kibocsátás csökkentés
• Biodiverzitás megőrzése
• Biodiverzitás növelése